Méltó búcsú

Elérkezett a VIDOR Fesztivál záró napja, de a szabadtéri programok már tegnap este befejeződtek.
Nagyon készültem erre a napra, hiszen ez a régi VIDOR-ok hangulatát idézte. Ez volt az, amire úgy készültem hogy tudtam, nem minden olyan programon leszek ott, amit egyébként kiválasztanék, és ez a nap volt az, amikor nem bántam, hogy így döntöttem.
Úgy sikerült a belvárosba érnem, hogy még pár perc volt Kónya Levente fellépéséből, így mindjárt azzal kezdődött a pénteki VIDOR, hogy leesett az állam.
Kónya Levente: ének, akusztikus gitár, Dickmann Roland furulya. A zene pedig Hendrix. De jó lenne sok ilyet hallgatni. Vagy ezt sokszor 🙂
Aztán jött az, amire legjobban vártam. A VAN zenekar.

Azt hiszem, ekkora közönsége senkinek nem volt még ezen a helyszínen ráadásul úgy, hogy – mesélik – a Városalapítók szobránál is remek buli volt.
És közönség sem ment ilyen közel zenekarhoz egyetlen hívó szóra. A táncoló gyerekekről már nem is szólok 🙂

Nagyon tetszik a zenekar új hangzása, az Évi-Roland énekpáros, és az a hangulat, amely körüllengi a zenekart.

A koncert végén csak ennyit mormogtam úgy magam elé: De jó lenne még pár nap ebből a zenéből. A mellettem álló hölgy csak ennyit mondott: Hát igen. Nem ismertük egymást.
Még tébláboltam keveset, mert – bár hallatszott, hogy a nagyszínpadon elkezdődött a koncert, – kicsit még húztam ezt a hangulatot.

A nagyszínpadon ezen az estén két fellépő követte egymást. Hogy elszoktunk már ettől.

David Dely és a Tumba y Quema pörgős latin zenét hozott, sok ütőssel. Olykor kis Santana, olykor kis rock ritmus, szóval igazi fesztiválzáró zene. A község pedig nagyon vevő volt erre a hangulatra.

Az idei VIDOR Fesztivált a Budapest Klezmer Band zárta. A káprázatos zenei tudású előadók színvonalas koncerttel búcsúztatták a nyarat.

Szerencsére az időjárás most nem szólt bele a fesztivál alakulásába, így ez az olykor kicsit szomorkás, melankolikus, olykor kirobbanóan vidám koncert a 2007-essel ellentétben nem egy esős, fagyoskodós koncertként maradt meg az ott lévőkben.

Viszlát VIDOR, remélem, jövőre találkozunk!

Ezzel én le is zárom a napi gyorsbeszámolók sorát, de visszatér még a VIDOR hamarosan a fotóalbumokkal.