Kicsit furcsán sikerült a maradék szabadságom eltöltése.
Kis kikapcsolódást terveztem, maradék - talán utolsó - üdülési csekk elköltése, kis rendezkedés itthon, karácsonyi ajándékok beszerzése, eljutni pár évzáró rendezvényre, kis fotózás, esetleg koncertek.
Nézzük, mi lett belőle.
Persze nagyjából tudod, a sorok között olvashattad.
Az üdülési csekkből ügyintézés lett, meg lesz hosszabbítva kis veszteséggel, nyaralás meg tavasszal
Az itthoni rendezkedés is tegnap estére maradt, ha eltekintünk a szabadság fő eseményétől.
Az ajándékok, és a karácsonyfa is megvan, ezzel a projekttel elégedett vagyok
Az évzáró események teljesen kimaradtak, és az idén nagyon kevés koncertre jutottam el sajnos. Ez jórészt lustaságom miatt történt, így újévi fogadalom tervezetként feljegyzem a lustaságról leszokást
A téli fotóim sem töltik meg a memóriakártyáimat, de ahogy látom, most süt a nap
Csak ne lenne olyan hideg…

A gyík kinyújtott nyelvével hamar megérzi a sikló közeledtét, és igyekszik egy lépéssel előtte maradni.

Szabadságom utolsó napján úgy gondolom, megnézem az 1984-et.
…no, ez a mondat eléggé félreérthetőre sikerült, szóval az év hátralévő részében dolgozom, így mára maradt a múlt megismerése.
…így se lett sokkal jobb.
Szóval terveim szerint még beszerzek pár ajándékot, talán fagyoskodom kicsit fényképezőgéppel a kezemben, aztán mozizok.

Lassan takarítom a romokat a vízvezeték javítás után, meg varrogatom el az idei szálakat.
Most például lezárom a szavazást.
Úgy döntöttem, ismertetem az eredményt.
Ahogy ilyenkor mondani szokták, meglepett az eredmény.
A 42 leadott szavazat is, de főleg az, hogy milyen sokan választották a képtár jelenlegi kinézetét.
Köszönöm azoknak is, akik a Kersgélj még!-et választották (igen, most vettem észre, hogy elírtam ).

A végezetül megköszönöm, hogy szavaztatok.
Majdnem sikerült kétharmadot szerezni az egyik válasznak, ezért úgy érzem, fontos felhatalmazást kaptam.
Három dolgot ígérhetek.
1. Folytatom, míg tehetem.
2. Keresem tovább a legjobb megoldást.
3. Nem bántom a nyugdíjadat.

Sajnos engem is utolért a belvíz a harmadik emeleten.
Szerencsére csak engem, és az alattam lakót érinti (bár nem tudom, a szomszéd is szerencsének tartja-e?).
Szóval a szerelés rombolás része befejeződött, az újjáépítés várat magára… meg a mester, aki valami gyönyörű dolgot épít vízvezetékcsőből.
Így ma ismét csak egy kép lesz, már ha ettől a fogalmazástól eltekintünk

Hazudnék, ha azt mondanám, nehéz volt kivárni Bill fellépését. Mégpedig azért, mert a Chrome Rt és a Lord is fantasztikus koncertet adott, hamar elrepült az idő. Mégis Bill koncertje volt az, ami előtt nagyon nézegettem, hova kellene helyezkednem fényképezni. Az erkélyek, és két oldalt a “lelátók” is megteltek, a színpad előtti térről nem is beszélve. Aztán elkezdődött a koncert, és az első pillanatban kiderült, ott nem vagyok jó helyen.
Azt (is) szeretem a Lovardában, hogy számtalan lehetőség van a mászkálásra, helyezkedésre, és soha nem kerültem konfliktusba senkivel ezért.
Bill kapitány ezen az estén is remek formában volt, talán egyetlen megjegyzésem lehet. Ismét új szólógitáros kísérte, és bár a lelkét kitette a srác, nekem továbbra is Sárközy Szivori Pál az etalon. Ahogy nézem, kevés esélyem van rá, hogy a közeljövőben hallhassam…
A koncert egyébként most is királyhoz méltó volt. A majdnem két órás koncert után hazafelé autózva eszembe nem jutott bármit is hallgatni. Jó félóra után hazaérve még a fülemben csengtek - a lordos hangfal melletti fényképezés miatt szó szerint - az este zenéi.
Megérte ott lenni.

Túl vagyok az első hóseprésen, és ahogy látom, már nem kell nagyon rohangálni a havas képek után.
Így aztán kényelmesen meg is csináltam az elsőt, a többi meg majd jön.

A minap kérdezte egy ismerős, miért nincs mostanában vasutazós írás?
Viszonylag egyszerű a válasz. Jó fél éve már nem vonatozom naponta, így elmaradtak az “élmények”.
Hazudnék, ha azt mondanám, sajnálom, bár társaság nem volt rossz.
Néha hallok vonatozós (rém)történeteket, és örülök, hogy nem velem történik.
Tegnap egy hírben a szakszervezetis csuda is előkerült, talán mégsem jöttek be a számításai.
Így aztán gondoltam, írok még egy vasutazós bejegyzést.

Belefutottam este egy Backstage Live műsorba a Kölcsey Tv-n.
Amolyan visszaemlékező, időutazó műsor volt. Balázs végigvezetett az első klippjüktől egy mostaniig, és ismét meg kellett állapítanom, hogy rengeteg nagyon jó zenét játszó csapat van a környéken.
Illetve kis szomorúság is vegyült az érzések közé, mert a pár év alatt volt néhány nagyon jó csapat, amelyik feloszlott.
Nemrég emlékeztem meg a Big Happy Woman Church-ről, most pedig az a zenekar következik, akiket több koncerten is hallottam, és ezt igen nagy szerencsének tartom.
Van jó sok képem is róluk, keresd meg a koncertfotóim között, ha gondolod. (Segítek. 3 album, és 2007-ben keresd )
A zenéjüket ITT meghallgathatod, sőt, videók is vannak.
Képnek pedig egyik kedvenc koncertfotóm róluk.

Elkészült az album a minapi esti fotózásom képeiből.
A belváros fényei a korábbi évek lámpasoraiból épültek idén is.
Az egyetlen változás, hogy a Békés helyett Áldott lett a felirat.

A mikulás előkészítéseként hétvégén ráakadtam egy olyan számítógépes hangszórórendszerre, amilyenre már régen fáj a fogam. Mivel kevés itthon töltött időm nagy részében valamilyen zaj mindig van körülöttem, szerettem volna, ha ez minél szebben szólal meg.
Szóval ma reggel - mivel most pár napig későbbre megyek dolgozni (meg persze tovább is maradok) - sikerült lebonyolítanom az üzletet, és este úgy nyolctól azon ügyködtem, hogy meg is szólaljon nálam a cucc.
Mikor pedig megszólalt, tesztként természetesen a Kitaro DVD-met toltam be a tálcára.
No, ezért kapod most ezt a bejegyzést, és a videót