Sóstói évkezdés

Írtam korábban, hogy az év első sétáját – mondhatnám, természetesen – Sóstón kezdtem.
Szeretem Sóstó természetes részét. Remek napsütéses idő volt, nem csoda, ha szinte kerülgetnünk kellett egymást az egyre inkább beszűkülő térben.
Most kivételesen a zenélő szökőkút rideg, üres betonteknőjéhez is elsétáltam, de csak azért, hogy készítsek egy képet a Svájci lak megmaradt fák felőli oldaláról. Érdekes módon a LED lámpák giccse nélkül nem igazán választotta senki a szökőkút látványát, annál inkább a tó körüli napfényt. Ja, a tömegigény…
Szóval a napfényt követve igyekeztem feltöltődni, és elkészíteni az év első, fényképezőgépes fotóalbumát. Szerencsére hamar fel kellett adnom, hogy ne legyenek emberek a képen.
Van még remény.?
Ha belelepozol a fotóalbumba az itteni képre klikkelve, jóval pozitívabb élményben lesz részed, mint a szövegem olvastán, de kicsit elkeserítő Nyíregyháza tüdejének elbetonosítása.
Nézzük azonban Sóstó ragyogását!
KLIKK


Évzárás a Hollywoodban

Évekre visszanyúló hagyomány, hogy év végén, a két ünnep között hazalátogat a Jurij zenekar.
Általában ott vagyok, bár volt néhány kihagyás. Most azonban eldöntöttem, hogy velük zárom a nyíregyházi koncertévet.
Azt is biztosra lehet venni ezeken a koncerteken, hogy sok kedves ismerős választja a bejglilejárásnak ezt a módját, így jó kis beszélgetős találkozások várnak.
Most két koncert volt. A Crunch és a Jurij zenélt nekünk.
A Crunch zenekarral viszonylag kevésszer találkoztam koncerten, a tagokkal azonban sokkal többször. Miután jól megbeszélgettük érkezés után, kivel mi történt az elmúlt időszakban, már kezdődött is a koncert. Miután fényképezőgépet is vittem magammal, így erről a műsorról is lesznek képeim.
Napközben a Ladilom című dallal hangolódtam a Jurij koncertjére, és bár a zenekartól nem hangzott el a dal, a visszataps közben azért a lelkes közönség csak elénekelte.
Jó este volt tehát ez is, és remélem, marad a hagyomány a jövőben is.
A képre klikkelve mindkét koncertről találsz fotókat.
KLIKK


Turistaként Nyíregyházán

Az új év második hosszabb sétáját Nyíregyháza belvárosában tettem tegnap. Az első természetesen Sóstó volt, erről később.
Átcsúszott kis szabadságom a múlt évről, és úgy gondoltam, ideje turistaként körülnéznem Nyíregyházán, meg bankautomatához is kellett mennem. 🙂 Adott volt hát a belváros.
Közösségi oldalamon elég jól dokumentáltam az utat, de végül úgy döntöttem, lesz egy blogbejegyzés is. Mindjárt kiderül, miért?
Mostanában sokszor otthon hagyom a fényképezőgépet, ezúttal sem gondoltam, hogy kell. Így album nem lesz, de korábban láthattál ilyet a Hősök teréről, és a forgatagról is, amit most elkezdtek bontani.
Szóval a Hősök terén ismerkedtem a turista támogató technikákkal. Elég vegyes a kínálat funkcióban, és megjelenésben is. Finoman fogalmazva észre lehet venni, hogy nem hagyományos padok, ami hasznos is lehet, de az első nagyon kilóg a környezetből.
A Nemzeti Összetartozás Emlékműnél már korábban, az alkotással ismerkedve kiszúrtam a padot, és akkor megígértem, visszatérek hozzá. Most megtettem. A karfán a felirat egy applikációt ígér. QR kód is vezet hozzá, jó turistaként feltelepítettem hát. Mindjárt indulásként különböző hozzáféréseket, és regisztrációt is kért, ami csöppet sem volt szimpatikus, de volt lehetőség regisztráció nélkül is elindítani. Nem tudom – és nem is fogom kipróbálni-, mi történik regisztráció után, de a nélkül egy térkép jön fel a pozíciómmal. Szóval egy “Ön itt áll” dolog, amit az applikáció nélkül is tudtam. Ennél a Google térkép is jóval több információt ad, így számomra turisztikailag haszontalannak minősítve töröltem is. A pad egyébként telefon töltési lehetőséget biztosít még. Pozitívum, hogy fedettek a csatlakozók.
Tovább sétálva pár tíz méter múlva egy hasznosabb padot találtam. Itt már – igaz védelem nélkül – de free WIFI is szerepelt a kínálatban, és működött is. Az USB csatlakozók a szabad ég alatt, fedél nélkül vannak, erre én telefont nem mernék rádugni száraz időben sem. Kínál azonban vezeték nélküli töltést, és ami a legfontosabb, szöveges, képes információt a térről olyan kisplakát szerűen. Jólesett valóban hasznos infót látni zuhanó bomba helyett.
Ilyen padból pár méterrel arrébb van egy másik is. Ott a szépemlékű nyíregyházi villamosról olvashatsz, mivel ez a kiállított villamos mellett van. Mindkét pad az információkkal együtt igen hasznos, én mondjuk egy QR kódot el tudtam volna képzelni valamelyik sarokban, ami bővebb információkhoz vezet, ha már internet kapcsolatot biztosít a pad. Korábban a város hivatalos oldalán volt egy nevezetességek link, amit most nem találok. Pedig az hasznos volt, ha viszonylag szerény információval is.
A QR kód kapcsán – és itt jutunk el a képi illusztrációmhoz – jutott eszembe, hogy régebben olvastam valamilyen turisztikai projektről, ahol kis NFC-s kerámia lapokat ragasztgattak turisztikai pontokra, ahonnan ezekkel kapcsolatos információhoz lehetett jutni. Emlékeimben a megyeháza, és a városháza is felsejlett, de a megyeházán – biztosan én kerestem rossz helyen, de ha keresni kell… – nem találtam meg, így elsétáltam a főtérre.
Ahogy a képen láthatod, itt sikerrel jártam. Igaz, az NFC-s telefonomon nem ugrott elő az információ, de a kerámián látható címet beírva eljutottam egy oldalra. ITT linkelem is, ne kelljen gépelned.
A linken elkalandozva megtudhatod, mi is ez valójában. Én a keresést is kipróbáltam, de Nyíregyháza szóra nem volt találat, így igyekeztem a város hivatalos oldalán megtalálni a helyi köveket.
Most szándékosan linkelek ilyen csúnyán. https://www.nyiregyhaza.hu/post/lapidaris-vegleges-helyere-kerult-14-emlekko-2022-06-08
A címből látszik egyrészt, hogy múlt év nyarán született a bejegyzés, és 14 ilyen kőről van szó a városban. Az írásban azonban 4 szerepel, de még azok helye sem.
Tovább keresve városunk hivatalos oldalán megerősítést nyert a 14-es darabszám, ám a helyekről itt sem sokat tudtam meg.
Idézek a 2021 nyarán megjelent írásból: “Például a város- és megyeháza, a római és görögkatolikus templom épületén, a Bessenyei- és Jósa-szobor talapzatán, illetve emlékkövén.”
Kellemes keresgélést! Találsz még néhány ismeretterjesztő linket az írásomban. 🙂


Karácsony Sóstón

Nem mondok újat azzal, hogy elég gyakran megfordulok Sóstó természetesnek megmaradt részén, mint ahogy ma is várható. Van egy másik tervem is még a múlt évvel kapcsolatban, de erről majd.
Most a karácsonyi sóstói sétám alatt készített képeket mutatom meg amolyan újévi jókívánságként.
Ezen a napon nem csak a mobil volt nálam, és nem is munkaidő utáni sétát terveztem. Az időjárás nem olyan volt, amiről a fotósok álmodnak, de Sóstó bármikor megmutatja szép arcát, csak ügyesen kell megválasztani a séta útvonalát.
A mai albumban sincs sok kép, de nem is akartam gyűjtögetni még hozzá. Ez a nap ilyen volt, és örülök, hogy arra jártam.
Lapozz bele az albumba a képre klikkelve!
KLIKK


Nyíregyházi hangolódás

Úgy nagyjából két hete gondoltam úgy, szétnézek Nyíregyháza belvárosában.
Először szombat délelőtt tettem egy sétát, amolyan felmérés félét. Ez elég rövidre sikerült. Ahogy elnéztem, leginkább idén is a Király család uralja a forgatagot, és van néhány kézműves dolgokat kínáló faház. Az elrendezés a múlt évi, talán a Kossuth szobor előtt kicsit kevesebb a fény.
Persze ez utóbbi hétfő este derült ki, mikor a villanyfényes képeket készítettem.
Közvetlenül munkaidő után indultam, és nagyjából fél órát töltöttem a téren. Közben megnéztem az árakat is, illetve beszélgettem egy ismerőssel többek közt a forralt borról. Örültem, hogy ez engem nem érint.
Azt terveztem, hogy havas képeket teszek még az albumba, de a hó írásomig nem lepte be még a teret, így talán majd megyek egy újabb kört. Van még idő karácsonyig. 🙂
Meglátjuk.
Most azonban lássuk a képeket! Klikkelj az ittenire!
KLIKK


MoGyoRó Trió a Korzóban

Mikulásos nap volt a vasárnap. Délelőtt a motorosok hoztak sok mikulást, délután pedig a korzós gyerekműsorra érkezett meg.
Ma ez utóbbiról mondok pár szót, és mutatok képeket.
Október elején, a Burattino Bábszínház nagyhalászi előadása előtt került szóba a várható mikulásos zenés műsor, aztán a héten pontosítódott az esemény, így vasárnap délután teljes fénybizonytalanságban, így aztán hatalmas táskával szinte minden fotós cuccomat magammal cipelve érkeztem a helyszínre. Természetesen kicsit korábban, ahogy kell. 🙂
Hamar kiderült, felszerelésem határait súrolja a fényesség, de azért viszonylag kevés dobott képpel sikerült megörökítenem a MoGyoRó Trió műsorát.
Meglepően sokan eljöttek a műsorra, így remek interaktív előadás sikeredett. Óriásbábok, és később a mikulás és a krampusz is emelték a jó egyórás program színvonalát. A gyerekek mellett a szülőknek is jutott szerep az előadáson.
Kellemes délután volt, nézd meg a képeimet az ittenire klikkelve!
KLIKK


Motoros Mikulások 14

Idén is megrendezte a Nyír1 Bikers Motoros Alapítvány a jótékonysági motoros felvonulást.
Az esemény célja, hogy meglepjék, megajándékozzák a Jósa András Oktatókórház gyermek osztályának gyermekeit.
November közepe óta várták az adományokat több helyszínen is, majd vasárnap délelőtt a hagyományokhoz híven a Nyír Pláza parkolójában gyülekeztek a motoros mikulások. Közben légzsákos biztonsági mellény bemutató is volt, és az arra járó gyerekeknek szaloncukorral kedveskedtek.
Idén az időjárás is kedvező volt, napsütésben érkeztek a motorosok, így az induláskor legalább száz mikulás sorakozott fel a parkolóban.
Én a gyülekezésnél, és az indulásnál fényképeztem. Az albumot a képre klikkelve lapozgathatod.
KLIKK


Bujtosi kör

A novembert a temetői látogatáson túl egy bujtosi sétával indítottam.
Nem volt “fotós idő”, de ellőttem egy tekercs filmet. Sokszor eszembe jut mostanában az analóg korszak, mikor igazán figyeltünk arra, mikor, hányszor exponálunk. Sok pillanat elveszett ezért, de ma sem tudom, hogy mi a jobb? Az elveszett pillanat, vagy a sokból kiválasztott egy kép. Az előbbivel mindenesetre kevesebb a munka. 🙂
De a bujtosi séta már a digitális korszak, ahol azért a mikorra figyel az ember, de azért voltak kidobott képek, és voltak elkapott pillanatok is. …és volt pillanat, amit kihagytam volna, aminek elő sem kellene fordulnia, ha minden gazda magával vinné, amit kedvence ott hagyott egy olyan helyen, ahová be sem mehet a kedvenc. Persze a szigeten – amelynek mindkét bejáratánál van egy-egy tábla a szabályról – találkoztam olyanokkal is, akik nem kutyával voltak.
Szóval mentem egy kört a tó körül olyan helyeken is, ahol ritkán járok, és a cipőmről is lekopott közben az, amit nem akartam hazahozni.
Alapjában véve jó séta volt, megyek máskor is. Ha kíváncsi vagy a képekre, klikkelj az ittenire!
KLIKK


Székelykapu és más

Szombat reggel az esős idő ellenére kinéztem Sóstóra. Jó egy héttel korábban jártam arra, így ideje volt.
Kiderült, nem csak a csendes séta miatt volt érdemes arra járni. Örömmel láttam, hogy a székelykapu újra a helyén van.
Persze nem az eredeti, hiszen ahogy a kb. egy évvel ezelőtti képen láthatod, azt a gondozás hiánya nagyon megviselte, így szinte teljesen újra kellett építeni.

Az eredetit 1927-ben építették Dienes István tervei alapján, amit a szemből jobb oldali oszlopon faragott tábla hirdetett.
Ahogy nézegettem, nagyjából a tető zsindelyei maradtak meg az eredetiből, de a mostani munka is megérdemelné a készítő megnevezését. Sajnos nem sikerült a nyomára jutnom. Mondjuk én most nem hagytam volna az enyészetnek a két oldalt meghagyott régi kis oszlopokat, elég nagy a kontraszt az újak, és a kezeletlen régiek között.
Ahogy majd a fotóalbumomban láthatod, alaposan megnéztem az alkotást, és utána mentem még egy kört a tó körül.
Ezeket a képeket láthatod, ha klikkelsz az ittenire.
KLIKK


Rocktóber 21-22.

Hogy ismételjem magam a cím után, két napos Rocktóber Fesztet rendeztek hétvégén a Club Hollywood-ban. Ahogy megláttam a fellépőket, már nyomtattam is a bérletet.
Valamikor tél végén, a Bordó Sárkány koncerten jártam itt legutóbb. Jó hosszú nyári szünetet tartottam, de azért emlékeztek még rám. 🙂

Mindkét nap 3-3 fellépő volt, és mindkét nap volt olyan formáció, akiket még nem láttam. Nem utolsó sorban pedig mindkét nap voltak kedves ismerősök, akikkel mindig jó találkozni.
A péntek színpadosai az A Király Halott, a Depresszió és a New Friend Request voltak. Itt az első formációra hegyeztem ki a napot, mert vagy egy éve nem láttam őket, pedig ők is a kedvenceim közé tartoznak. A másik két zenekar koncerten új volt nekem, pedig egyikük sem ma kezdte.
A Depresszió (mármint a zenekar 🙂 ) közelében többször is jártam már, de valahogy mindig mást csináltam a koncertjük alatt, az NFR pedig egy igazán kellemes meglepetés volt számomra annak ellenére, hogy zenéjük picit túl van azon a határon, amit hallgatni szoktam. Igazán meglepő, és különleges a közönség kommunikációja volt a szimpatikus csapatnak.

Szombaton a “sosemvoltamkoncertjükönt” két olyan formáció foglalta keretbe, akiket ugyancsak szívesen hallgatok. Pedig nincs is közel egymáshoz a Mina és az Aurora zenéje.
Ezen az estén már a nullás sört is kihagytam, és olykor jókat pihentem az egyik fotelban, de azért mikor kellett, ott voltam a színpadnál. Ja, és jó sok Auróra dalt énekeltem kicsit félre vonulva.
Úgyis megnézed majd mindjárt a fotóalbumot a képre klikkelve, így láthatod, a végére egészen belejöttem a fényképezésbe. 🙂
KLIKK
Hopp, kis ajánló is, mert kiderült, van, akinek hiányzik. Pénteken Fatal Error és Kies, következő pénteken pedig Ørdøg-akusztik a Club Hollywood-ban.


Kis vonatozás

Nem elírás, inkább utalás a cím.
Nyilván lehetetlen városunkban kisvonatozni (eltekintve a játékboltok kínálatától), hiszen 2009-ben leállították a közlekedését, és – bár olykor felröppennek hírek az újraindításról, – az állapotokat nézve nehezen elképzelhető, hogy ígéreteknél valaha is többet kap a város belőle.

Kis kitérő: Ha mégis kicsit felidéznéd a hangulatot, ajánlom a Kisvasutak Baráti Köre Egyesületet, akik lelkes, fáradhatatlan munkával igyekeznek megmenteni valamit ebből az örökségből. Dombrádon található egy szabadtéri kiállítás, és egy kis múzeum a vasútállomás épületében, illetve az aktivisták folyamatosan igyekeznek a pálya egy részét közlekedhetővé tenni. Olykor még utazni is lehet a megmentett szakaszon. Ha követed őket a linken, láthatod, hol tartanak éppen.

A munkaidő utáni fotózásnak az az egyik hátránya, hogy kevés idő marad valamennyire megfelelő fényekkel, különösen ha mondjuk Sóstóra akar az ember kijutni fél öt tájban. Így volt ez csütörtökön is, ezért egyből az erdőszéli részre indultam, ami nagyjából Sóstógyógyfürdő “vasútállomás”.
Nyilván az idézőjel sem véletlen, és a pálya itteni részén sétálva kicsit, a szétkorhadt talpfákat, hiányzó rögzítőcsavarokat, rozsdaette váltókat nézve hamar elveszti az ember a bizalmát abban, hogy itt valaha bármi is biztonságosan közlekedjen. Talán csak a néha áthaladó kerékpárosok, akik közül néhányan még ma is körülnéznek a sínekre gurulás előtt. (Ej, ha ezt a zebrára hajtásnál is megtennék!)
Szóval a Múzeumfalu sarkától az állatkerti építőanyag lerakatig jártam be a pályát, majd levezetésként, hangulatjavításként kicsit sétáltam az út túloldalán, a tóparton is.
Ennyi a mai fotóalbum, de tervezek idén még Sóstót. Most azonban klikkelj az itteni képre!
KLIKK


Kereszttől a villamosig

A keddi fotósétám sem volt hosszú, bár megtoldottam egy fotókiállítás megtekintésével. Így aztán elég furcsán néztek rám, mikor végül kezemben fényképezőgéppel, pólóban kicsit fázósan, szinte sötétben sétáltam a villanygyújtás előtti belvárosban.
Induláskor jól elvoltam az árvácskák között egyedüliként a Hősök terén. A közelgő telet jelzi, hogy kevés virág maradt már a téren, így nem ezek a képek uralják majd a mai albumot.
Az I. Világháborús Hősök emlékműve mindig furcsa volt számomra. Nem akarok műelemzést írni, mert nem értek hozzá, és Horthyt sem citálnám ide. Ami nekem mindig is furcsa volt a szoborban, az a felső rész. Nekem kicsit képzavar a két szélső, tragikus részhez csatolva.
Alaposan közbefényképeztem azért, aztán következett a Nemzeti Összetartozás Emlékműve a tér másik sarkában okospadostól, aminek még utánanézek majd.
Ez az alkotás többször is képbe került, még a tér harmadik sarkából is.
Az alma sem esett messze a pálmától, bár utóbbi láthatóan annyira furcsán érzi magát ott, ahogy én éreztem, mikor megláttam. Gondolom, télre valahol megkímélik majd az életét.
A lemenő nap utolsó sugarainál elkanyarodtam még a főtérre, majd a fotókiállítás következett, és végül a villamos pislákoló fénye jelezte, lassan a közvilágítás is teszi majd a dolgát.
Ezt már nem vártam meg, bár eszembe jutott, hogy olyan séta is kellene majd, míg van.
Nézd meg a fotóalbumot, aztán majd jövök még képekkel, csak előbb el kell készíteni ezeket.
Most klikkelj az ittenire!
KLIKK


Rövid séták Nyíregyen

A hétvégi terveimet tettek követték.
Vasárnap este feltöltöttem a fényképezőgép akksiját, igyekeztem lefújni egy porszemet a szenzorról (juteszembe: csinál valaki szenzortisztítást városunkban?), és hétfőn, munkaidő után elindultam.
Ezért is érdekes a címben a “rövid” szó, hiszen viszonylag kevés ideig van már ilyenkor valamennyire elfogadható fény. Sebaj, sok koradélután van, és lehet, a nap is kisüt még idén.
Első sétámat összekapcsoltam a hétvégi koncertbérlet (péntek-szombat, Club Hollywood) kinyomtatásával. Ez meg is határozta az útvonalamat. Kiindulópont a víztorony a Szarvas utcán, és séta a Jereván (hol van az már…) irányába, amíg a fények engedik.
Nem emlékszem, mikor jártam erre fényképezőgéppel, a környék “zöldítése” nem igazán fogott meg, hogy finoman fogalmazzak. Most is igyekeztem nem ezzel törődni, de túl azon, hogy nem gondolom, hogy sok köze van a dolognak a zöldhöz, láthatóan az átadás volt a fontos itt is.
Mégis úgy gondoltam, hogy igyekszem a megmaradt szépet keresni, és talán sikerült is a normákon belül maradnom. Így lett virág és naplemente is az albumban, és maradt ki itt a Váci szobor elé leszúrt lámpaoszlop, vagy mi.
Klikkelj a képre, és nézd is meg! Jövök majd a keddi képekkel is.
KLIKK


Tornóczky All Access Nyíregyházán

Nagyon biztos pont volt múlt hétfőn a késő esti Tornóczky All Access koncert.
Annyira, hogy jó két órát mászkáltam a városban este, nehogy haza menjek, és lusta legyek visszajönni.
Persze senki nem kérdezi meg, miért akartam mindenképpen ott lenni, de azért elmondom. 🙂
Jó ideje kísérem figyelemmel Tornócczky Ferike (bocs, nekem így maradt meg) tevékenységét, és hogy meglegyen a zárójeles is, igen, Bill mellett láttam, hallottam korábban, úgy a kétezres évek elején.

Vagy a P.Mobillal Debrecenben.

Aztán Hobo és Póka Egon mellett pár évvel később Nyíregyházán és Hajdúböszörményben.

Majd legutóbb úgy öt éve – már Temesi Bercivel – Nyíregyházán.

Mert nem azért ültem be a VMKK színháztermébe a Hangszert a kézbe előadásra, mert ott működött a klíma, bár az is jólesett. 🙂

Meggyőztelek?
Aztán úgy jó két hete, mikor a sajtótájékoztató után egyre kétségbeesettebben nézegettem a fesztivál programját, egyszer csak feltűnt a hétfő este. Ez volt az egyetlen koncert, ami bekerült a naptáramba.
Persze ekkor már túl voltam az addig elérhető videómegosztós zenéiken, a Tibuszoson, a Billesen és a Cream-esen is. Alig vártam a hétfő estét.
A “Kert végében” üldögéltünk ismerősökkel a koncert kezdetéig, de aztán már nem lehetett ülve maradni. Fantasztikusan jó zene volt, jól is szólt, és a fényekkel is megbarátkoztam én is, és a fényképezőgépem is.
A nemsokára megjelenő lemezüknek pedig már készítem a helyet a polcon és a lejátszóban is. Ja, és remélem, hamarosan újra találkozunk, mert az élő zene az igazi.
Ennek jegyében találsz kis meglepetést az albumban. Klikkelj a képre, és találkozzunk a következő koncerten!
KLIKK


Koncertek a főtéren

A elmúlt egy hét késő délutánjaiból egy-másfél órát Nyíregyháza főterén töltöttem.
A városháza előtti színpadon napi egy-két koncert volt ebben az időben. Jórészt olyan formációk adtak műsort, akikkel már találkoztam, de voltak, akikkel személyesen még sohasem. Erről mesélek most röviden pár kép kíséretében. Az albumokat most is a képre klikkelve érheted el.

Szombat délután a Rockhajó zenélt. Ők saját dalokat játszanak, melyeknek szövegére is érdemes figyelni. Szerencsére többször találkoztunk már.
KLIKK

Vasárnap jó kis blues-t hallgathattunk a No Cnt’Roll & Mr. Bluesman előadásában. A mondatból érthetted, hogy őket is kedvelem.
KLIKK

2020-ban a lassan árnyékba boruló színpadon a Marmunsk zenélt hétfő este. A zenekar tagjaiból azóta két formáció is létrejött, ők jöttek el hétfő kora este. A Bonilevine és a Madmike a rockzene mozgalmasabb ágát képviseli, és újra találkozhattam ismerősökkel, akikkel nagyon régen láttuk egymást.
KLIKK

Ismerősök, de két teljesen más zenét játszó zenekar törte meg a főtér csendjét kedden. Az Artézis kiváló jazz-t játszik, míg az AdHoc Team vers megzenésítésekkel lép színpadra. Az ősz biztos közeledtét jelzi, hogy sötétben fejezték be a műsort.
KLIKK

Különleges nap volt a szerdai, és a “biztosan ott kell lennem” kategória. Az első koncerten ugyanis Bogdán Zolika ült a dobok mögött. A kilenc éves srác elkápráztatta a nézőket. Édesapja gitározott, Pákey Béla basszuson játszott, és Csernák Tibort láthattuk a billentyű mögött. Bízom benne, hogy Zolika tehetsége, szorgalma elnyeri jutalmát.
Az este másik előadója a Hobo Tribute Band volt.
Nem nehéz kitalálni, milyen zenét játszottak. 😉
KLIKK

Nagyon jó hangulatú találkozásban volt részem csütörtök este. A Red One House ismerős lehet a Hangszermustra című sorozatból, de az igazi a személyes találkozás volt velük és hangszereikkel.
KLIKK

A pénteki műsort elmosta az eső, így a Retro Rock Band szombati koncertjével el is érünk a sorozat végére. Nézegesd a képeket!
KLIKK


Zene Sóstón – Szívtiproll

A nyár végét jelzi immár hat éve, amikor az utolsó hangszer is elnémul a Zene Sóstón színpadán.
Szerdán a Szívtiproll koncertje zárta az idén is nagy érdeklődéssel övezett rendezvény sorozatot.
A Zene Sóstón évek óta biztosít lehetőséget helyi formációknak a bemutatkozásra. Immár ez az egyetlen ilyen rendezvény a városban, így az évi húsz körüli fellépő csak töredéke azon együtteseknek, akik megmutathatnák magukat a város lakóinak és az ide látogatóknak, akik idén is hetente két alkalommal töltötték be a a Krúdy Vigadó melletti teret.
A rendezvény idei búcsúztatása tehát a Szívtiproll feladata lett, ám koránt sem volt szomorú hangulatú este.
Az ismert hazai és külföldi slágerek feldolgozása idén is nagy sikert aratott, és már a ráadás előtt nyilvánvaló lett, hogy jó ötlet volt lámpákat hozni a színpad megvilágítására.
Nem csak a közönség, hanem a fényképezőgépem is örült neki. 😀
Mielőtt a képre klikkelve belenéznénk az este történéseibe, had köszönjem meg a szervezőknek azt a hatalmas munkát, amivel idén is belopták magukat a közönség, és persze az előadók szívébe, magamról már nem is beszélve.
Bízom benne, hogy jövőre is találkozhatunk Sóstón, és talán más helyszíneken is. Igény biztosan lenne rá.
KLIKK


Tudortól Kukáig

Azzal kezdem, hogy az itt következő gondolataim a VIDOR szabadtéri rendezvényére vonatkoznak. Nincs rálátásom, ezért véleményt sem alkothatok a fizetős színházi rendezvényekről.

Sokat gondolkodtam, írjak-e valamit, vagy csendben engedjem el. Úgy döntöttem, hogy a sok régebbi élmény okozója, és azok miatt, akik tettek azért, hogy megvalósulhasson a VIDOR, azok miatt, akik megálmodták, és megvalósították, azok miatt, akik évekig elérték, hogy szabadságon legyek azokban a napokban, nem tehetem meg, hogy nem írok. Köszönöm nekik a tíz egynéhány évet.

Egyszer már előszedtem a hét törpe vonalat a VIDOR Fesztivál kapcsán, akkor éppen egy suta névváltoztatás, és indoklása kapcsán. Most eszembe jutott újra a hét törpe. Felsorolom őket, és kedved szerint címkézheted az éveket a nevekhez.
Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó, Kuka.
Néhány napja úgy zártam egy beszélgetést, hogy várom az idei VIDOR-t, a szokásos módon szabadságot is kivettem az idejére.
Bíztam benne, hogy a két év Hapci időszak után képes visszatérni eredeti céljaihoz a fesztivál. Bármennyire is fáj bevallani, már biztosan látom, hogy végleg dobták az induló álmokat, elképzeléseket.

Ezzel a bejegyzéssel én elengedem, lezárom a VIDOR-t.
Biztosan fenn leszek néhányszor a városközpontban mondjuk a pantomimeseket keresve, akiket – remélem, csak még – nem találok a hivatalos programban. Ők az utolsó őrzői a szabadtéri VIDOR VID – Vidámság és Derű – részének. Ők és a korábbi években jelen lévő fiatal színészpalánták.
Ugyancsak hiába kerestem a hivatalos oldalon a 2019 előtti tartalmakat. Persze – ahogy mondani szokták – az internet nem felejt, csak kicsivel több munka volt összeszedni öt év nagyszínpados fellépőit. Cserébe viszont számos szép emlék tért vissza, újra belehallgattam azokba a zenékbe, amelyek miatt Európa legjobb ingyenes világzenei fesztiválja volt a VIDOR.

Mielőtt elkezdeném sorolni a fellépőket, egy saját gondolatom 2006-ból, amit ma is – sőt, ma még inkább – így gondolok.
“Rengeteg olyan előadóval ismerkedtem meg, akik egyébként biztosan nem kerültek volna látóterembe. És rengeteg fiatal választotta ezeket a rendezvényeket esti programul, aminek azért komoly tanulsága van. Ha a tucat-nyálzenét nyomató rádiók helyett (mellett) fel tudnának mutatni értelmes ZENÉT játszó, közvetítő közeget, akár jó irányba is lehetne tolni a tömegízlést.”
A VIDOR-nak ezt az eredeti küldetését a szervezők feláldozták a populizmus oltárán, ami nyilván nézőszámban többet jelenthet, cserébe viszont olyan fellépők érkeznek jórészt, akik még a környéken is több helyen, többnyire ingyenes rendezvényeken is láthatók. Nem lenne ezzel baj, ha ez nem a VIDOR neve alatt futna, ha a VIDOR megőrizte volna az induló értékrendet.

Most pedig VIDOR nagyszínpad fellépők abból az első öt évből, amit a blogomon már követtem, a teljesség igénye nélkül. Egyben válasz arra kérdésre, milyen videókat osztogattam a napokban közösségi oldalamon.

2005: Romano Drom, Compay Segundo, Chalaban, La Familia, Fantasmagoria, Besh o droM, Parno Graszt, Kistehén, Vujicsics Együttes, Maurice el Médioni, Hétrét, Muzsikás, Vodku v glotku, Csík Zenekar, Goren Bregovic…

2006: Kistehén tánczenekar, Eliades Ochoa, Mardi Gras Brass Band, Ghalia Benali, Juan Carmona, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band, Salif Keita, Lakatos Róbert, és a RÉV, Lura, Dobet Gnahoré, Lajkó Félix, Thierry Titi Robin, Palya Bea, Yuri Buenaventura…

2007: Pál István „Szalonna”, Patriarcas De La Rumba, Napra, Rabasa, Técsői Banda, Kroke, Makám, René Aubry, Budapest Klezmer Band, Juan Carlos Cáceres, Kerekes Band, Toumani Diabaté’s Symmetric Orchestra, Romano Drom, Johnny Clegg, Herczku Ágnes, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Kočani Orkestar,

2008: Söndörgő, Habib Koité & Bamada, Magyarpalatkai Banda, Ska Cubano, Méta, Ana Moura, Nikola Parov Quartet & Herczku Ágnes, Al Di Meola, Cimbaliband, Zamballarana, Rendhagyó Prímástalálkozó, Terem Quartet, Muzsikás, Sivan Perwer, Ghymes, Amsterdam Klezmer Band…

2009: Bognár Szilvia és zenekara, Acquaragia Drom, Oláh Gipsy Allstars, Selim Sesler, Pravo, The Rosenberg Trio, Nadara, Ba Cissoko, Sebő együttes, Oumou Sangaré, Tükrös Zenekar, Juan Carlos Cáceres, Csík zenekar és Lovasi András, Bollywood Brass Band, Di Naye Kapelye, Canteca de Macao…


Ködös reggelek

Talán az ősz közeledte, talán a végre-eső miatti párás tekintet csatolta ezt a címet a mai ajánlómhoz. Azért persze még koránt sincs vége a szabadtéri eseményeknek, és szerintem a nyárnak sem.

Ma este Debrecenben, a Nagyerdei Víztorony színpadán például Csendes Csütörtök lesz. Ezúttal az általam eléggé kedvelt Diabolus in Musica (Ørdøg-akusztik) koncertjét láthatod. A főműsor előtt, ami fél kilenckor kezdődik, héttől a Pinkpunkrz, majd a Piszkos Freddy melegít.

Két napos rendezvény kezdődik pénteken a Rabócsiringen, Máriapócson. A TrackWood Drift Fesztivál éjszakába nyúló drift versenyei minden bizonnyal idén is igen látványosak lesznek.

Pénteken kezdődik, és jövő szombatig tart Nyíregyházán a VIDOR Fesztivál.
A linken megtalálod a hivatalos programot.

Este héttől a Kisvárda sétáló utcájában felállított színpadon három koncert követi egymást.
A Texas Tourist, a Radar, és a Kalapács Akusztik műsora tölti be a majd a teret.

Szombaton Tokaji Kézműves Sör és Grill Pikniket rendeznek a Tisza Camping & Kalandparkban.
A rendezvényen zene színpad is lesz, ahol többek között nyíregyházi formáció, a Tobacco Band is bemutatkozik. Részletek a linken.

Kikerülheted az időjárás függőséget – és idén már a VIDOR-ra sem kell délután sietni – ha megnézed a NASA Artemis-1 fellövésének közvetítését hétfő délután. Nem gondoltam, hogy ez is bele fog férni a szabadságomba.

Este tíztől tervezem megnézni a Tornóczky All Access koncertjét Nyíregyházán, a Szent István utca sarkán lévő színpadon, mert a Kőbányai Zenei Stúdió neve mindig színvonalas produkciót jelent, Tornóczky Ferike – ahogy Bill muttatta be mindig a koncertjein -, és Temesi Berci neve pedig mindig garancia a remek zenére. A formáció tagja még: Nagy Richárd – ének és Zombori Atus – dob. Meghallgattam néhány felvételüket – mutattam is egyet a közösségi oldalamon -, szóval ismét biztosra megyek.

Ennyi fért a mai ajánlómba. Találkozunk jövő héten.


Zene Sóstón – Melounge

Ismét egy kiváló zenés estét tölthettünk Sóstón a Zene Sóstón jóvoltából.
Persze ha csak a szervezők lettek volna ott, egy jó beszélgetésnél több nem lett volna, és bár az is érdekes, Nyíregyháza egyetlen, helyi zenészeket előtérbe hozó, élő zenés programsorozatának legfontosabb része mindig maga a fellépő.
Ezúttal a Melounge kitűnő zenéjét hallgathattuk jó egy órán át.
A formáció egy ideje már nem duóként működik. Ütős, fúvós és basszus szekcióval is bővült. Ennek megfelelően a megszólalás is változott egy nekem nagyon tetsző formára. Most is nagyon jól éreztem magam fényképezőgéppel szaladgálás közben.
Jött a kukacbombázó is, akárcsak a korábbi évben. Locsolóverset most sem mondtak, de a korábbi éveknél büdösebb valamit szórt a gép a nézőkre. A hangulatot azonban ez sem rontotta el, hosszas taps zárta a koncertet.
Én pedig most is fotóalbummal zárom az írást, klikkelj az itteni képre!
Még egy koncert van hátra idén. Jövő szerdán a Szívtiproll zárja a Zene Sóstón hatodik évadját.
KLIKK


miazmás

A címre majd visszatérek, nézzük az előzményeket!
Debrecenben még mindig Táncol a város! Egészen a Virágkarneválig tart a rendezvénysorozat, a linken pedig a részletes program. Nem ismétlem meg minden nap. (“Jól figyeljenek, mert csak egyszer mondom el!” Hallo-hallo )

És nem csak táncol, hanem zenél is. Ott valahogy így mennek a dolgok. A Belvárosi Zenés Estek is több napos rendezvény Debrecenben, a Dósa nádor téren. Ilyeneket sem ártana átvenni a szomszéd vártól. Ezt sem mondom többször, de a Virágkarnevál után is zenélnek majd.

Hajdúböszörményt is érdemes a programlistán tartani hétvégén már péntektől, hiszen idén is megrendezik a Böszörményi Hőlégballon Fiesztát.
Itt érdemes figyelemmel kísérni az eseményt egész hétvégén, hiszen a repülés erősen időjárás függő, viszont igen látványos, megér egy kirándulást.

Péntek este héttől Szoba Rock a Labor Caféban.
A zenés szórakozás Labor támogatás is egyben.

És akkor meg is érkeztünk.
– Itten van gusztus 20-a. Estván király, alkotmány… öö… miazmás. Vezetőség emlékezik. Ünnepelünk és pássz! Berkaperkelt, díszvacsora! Péntek este, fájront után!
– Tűzijáték is lesz?
– Tűzijáték nincs! Ellenben tombola fődíjjal, tánczene szólistával…
– Ezt majd én! Leszen… birka! Tombola! Szólista! Zenekar! Díj!…öö…veterán. Szeretett elnökünk és más!

Ezzel a helyi eseményeken túl is vagyunk. Birkát perkelt formában nem ígérek, de szerintem a tűzijátékról nem mondanak le.
Háziállatokra figyelj!

Debrecen főterén az István, a király – A rockkoncert című előadást látod este kilenctől.
Az esemény ingyenes, és eső esetén is szabadtéri a szervezők szerint.

Azt elfelejtettem írni az elején, hogy Hajdúböszörményben csütörtöktől vasárnapig tart a XXVIII. Hajdúhét. Ez egy fizetős rendezvénysorozat, és nem hajdúböszörményiként nekem a program ár-érték aránya rossz irányba billent. Azért a vasárnapi eseményeknél említem, mert 19:30-tól Pannonia Allstars Ska Orchestra műsorát láthatod a főtéren, ami talán megérhet egy napijegyet.

Jövő hét szerdán sajnos utolsó koncertjéhez érkezik a Zene Sóstón idei évada. Fél héttől a Szívtiproll csinál utcabált a Krúdy Vigadó melletti színpadon. Ezzel Sóstón meg is szűnik az élőzene.