Dolgos hétvége

Annak ellenére, hogy szombaton is péntek lesz, elég jó dolgokkal kapcsolhatsz majd ki esténként.

Ma este Debrecenben, a Lovardában a régi Piramis két ikonja, Révész Sándor és Závodi János idézi fel a Piramis éveket.

Pénteken egészen biztosan elfelejted, hogy másnap is munkanap, ha eljössz a Club Hollywoodba, hol a Kell egy még, a Black Stage és a Periscope zenél majd. Ki nem hagynám semmiképp.

Ebből adódóan viszont sajnos most kimarad a Signal Motorock ugyancsak remeknek ígérkező koncertje a Szmog Pub-ban.

Még mindig a pénteknél és Nyíregyházánál maradva a Chloé New Yorkban is jó koncertet ígér, a Mystical Plants játszik ugyanis.

A szombati munka után is benézhetsz este a Club Hollywood-ba. Az Ismerős Arcok koncertezik itt este.

Zsíros kenyér, lila hagyma nem biztos, hogy lesz az X Cafe pultján szombat este, de hogy a színpadról elhangzik majd, hogy hú, de jó, az szinte biztos. A Prémvadászok repertoárjából nem hinném, hogy kimarad ez a sláger.

Vasárnap délelőtt első alkalommal rendezik meg a Média és zene börzét a Váci Mihály Kulturális Központban. Érdemes arra sétálni.

Kedden valahogy jó lenne hazaérni fél ötre, de ehhez valamiféle csodának kellene történnie. Így Barkóczi Beáta és Danilás László Ázsia vs. Amerika című fotókiállításának megnyitóján nem tudok majd ott lenni, de a kiállítást mindenképpen megnézem majd. Ha tudsz, menj el a megnyitóra a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárba, biztosan érdekes lesz.

Erre a napra van egy másik lehetetlen küldetés is, ez pedig az este nyolckor Debrecenben tartózkodás. Pedig a Barabás Lőrinc Quartet játszik a Nagyerdei Víztoronyban.

Aztán már szinte itt is van a hétvége. 🙂

Hollóének

Persze most sem arra a madárra gondolok, amely mellett tegnap délután elsuhantunk Debrecen határában, de a Debrecen stimmel.
2007 tavaszán a debreceni Friss Rádió szervezésében nagyonsokfellépős, nagyonjózenés, nagyonjóhosszú koncerten vehettem részt. Ők már akkor is, és szerencsére azóta is a nyálzene ellen küzdöttek. Láthatjuk, az eredmény csekély, de díjazom, hogy nem adják fel. Ezért is ők a kedvenc rádióm.
De hogy a madárra áttérjek… Ezen a koncerten varázsolt el először a Hollóének Hungarica, és ha találkozok velük, ma sincs ez másképp.
Valamelyik este a zenekar Fb csoportjának oldalán linkelték EZT.
Akkor nyomban közzé tettem, de azóta is vissza-vissza térek hozzá, és a többi zenéjükhöz.

Hollóének Hungarica - Lovarda, 2007

Hollóének Hungarica

2007-ben rendezett nagyszabású koncertet a Friss Rádió a debreceni Lovardában. Az este célja a nyálzene elleni küzdelem volt, és a fellépők szépen helyt is álltak.
Ekkor találkoztam a Hollóének Hungarica zenéjével, és jópár évet kellett várnom, hogy újra lássam őket.
Igaz, a Kocsonyafesztiválon csak az utcai zenélésükön voltam ott, de ez is igen parádésra sikerült. Ennek képeit láthatod, ha klikkelsz a fotóra.

KLIKK - Hollóének Hungarica Kocsonyafesztivál, Miskolc 2012

Csillagozás

Közeleg a nap, mikor elindulok Miskolcra, hogy idén is megtörjem a tél lendületét.
Elég régen nézegetem a programtervezetet, és ahogy a minap írtam, a tervekhez képest vannak kellemes, és kellemetlen meglepetések is, ami nagyjából új fellépőket, illetve mégsem fellépőket jelent.
Előbbi kategória Török Ádám örök csapata, a Mini, akik mindenképpen a csillagozottak közé kerülnek.
Ez nálam azt jelenti, hogy bármi van is máshol, én a Mini koncertjén leszek a Színva teraszon, pénteken fél hattól.
A Centrum színpadot is meg kell találnom péntekre, mert este hétkor a P. Mobil lép fel itt. Ők egy kisebb csillagot kapnak. Egyrészt Lóri úgysem nagyon kedveli ezt a szimbólumot ;), másrészt nem vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi felállás nem okoz majd csalódást.
Biztonsági tartalékként a Színva terasz fellépőit jelöltem meg, ők a Carbonfools. Ők nekem nagyjából ismerkedés kategória.
Ezen a napon a második biztos csillag a Hollóének Hungarica csapatát illeti. Ők biztosan nem okoznak csalódást, és az a hangulat, amit ők hoznak biztosan nagyon jól fog esni.
Az ajánlóhoz a kép Török Ádám, mert igazán a Kereszteslovag érkezését várom leginkább Vissza a városba 😉

Török Ádám, Lovarda - 2008 title=

A kocsonya és a patkányok

Amikor Sam McKenzie megújult honlapjuk megtekintésére invitált tegnap este a népszerű közösségi portálon, megpecsételte a sorsát 🙂
Elhatároztam, hogy mai postom róluk szól.
A téma tehát a Paddy and the Rats, az ajánlás rész február 25-ére szól, és Miskolcra csábít. Este hattól ugyanis a Kocsonyafesztivál színpadán lépnek fel majd.
Persze nem akarok senkit elcsábítani a debreceni Lovardából a Friss Rádió 10. szülinapi koncertjéről, ahol este 10 után láthatók majd a patkányok, és sajnálom, hogy a két esemény egy időre esik, és így utóbbit ki kell hagynom, de ha mégis Miskolc felé jársz ekkortájt, ne hagyd ki ezt az estét sem.
Bizonyára idén is készítek majd jónéhány képet, mint múlt évben.

Paddy and the Rats - Kocsonyafesztivál, 2011

699

Lovarda, 2006. november 3., még két óra van a napból.

Kezdem talán a címmel. Hogy is jött ide? Véletlenül pont ez a 699. bejegyzésem, szóval a sors játéka 😉
Ismét visszamegyek kicsit az időben.
Ott voltam a Lovardában azon a P. Box koncerten, mikor Pandora’s Box lett ismét a név.
Cserháti Pityi halálával véget ért egy időszak a zenekar életében, és most, közel egy év elteltével sajnos úgy látszik, maga a zenekar sem bírja tovább.
Talán mégsem így lesz…
A koncerten a zenekar mindent megtett, amit csak tehetett, hogy emlékezetes legyen a búcsú. Igaz, említettem már, de mégegyszer leírom: méltatlan volt a régiektől, hogy ezen a napon magukra hagyták őket…
De beszéljünk inkább a koncertről.
Már a színpadkép is sejttette, hogy különleges élmény várható. Azt is lehetett tudni, hogy éjfélre várható a Radar zenekar, így a tíz órai kezdés maratoni koncertet ígért.
Így is lett. Hatalmas lendülettel kezdtek, és bevallom, nem hittem hogy végig bírják majd. De bírták!
Nem kis feladat volt a fényképezőgéppel követni a fiúkat 🙂
Olvastam valahol, hogy kevesen voltak a koncerten. Én nem így láttam. Néhányszor fényképeztem már a Lovardában, és most is elég nehéz volt mozognom a nézőtéren.
Nagyon kidolgozott, profi megvalósítású koncertet élhettünk át. Nem is nagyon értem, miért hagyják abba. Persze tudom, nem csak a koncert az élet, némelyik számnál nekem is a fülembe csengett Pityi Hammond-jának hangja… és én csak egy koncertre járó vagyok.
De kicsit elkanyarodtam a koncerttől.
Azt tudom csak mondani, van még két lehetőség, hogy aki kedvet kapott egy nem mindennapi produkcióhoz, láthassa.
Csütörtökön Nyíregyházán, a főiskolán, szombaton pedig Budapesten, az Almássy téri Szabadidő Központban. Ez lesz – remélem csak egy ideig – az utolsó P. Box koncert.
Most azonban a sok duma után lássuk a koncert képeit!
klikk a képre

Még mindig Lovarda

Lovarda, 2006. november 3. este 9 tájt.

Kicsit zajosra sikeredett a Stanley beállása, bár tudom, ez egy koncertnél kicsit furcsán hangzik. Majd kis pihenő, és indul a koncert második része.
Szintén remek zene, bár a beállás nem sikerült olyan jóra, mint amilyen hangos volt, azért élvezhető. Nem hiszem, hogy a hangosítás az oka, de végig olyan érzésem volt, hogy a basszus viszi a zenekart. Persze ez csöppet sem volt baj, sőt!
Ők voltak ezen a napon a második remek zenekar 🙂
klikk a képre

Médium a Lovardában

Lovarda, 2006. november 3, úgy este 7 körül.

Már a múlt évben megtanultam, hogy a Lovardába érdemes időben odaérni.
Igaz, a nagyobb tömeg csak a “főzenekarra” szokott érkezni, ám a bemelegítéseken is igen jó zenéket lehet hallani általában. Persze ezzel nem hiszem, hogy újat mondtam, ha olvasgatod a koncertbeszámolóimat 🙂
Így volt ez a P. Box debreceni búcsúbulijának előzenekaraival is.
De menjünk csak időrendben.
A tél első harapásai közepette kiflit, vajaspogit majszolva értünk a Lovarda ajtajához.
Míg az aprópénzt válogattuk a belépőhöz, bentről a beállás Black Sabbath-ja szűrődött ki.
No, ma sem jöttünk hiába! 😉
Aztán elfoglaltuk lassan már szokásos helyünket a padon, betáraztam a vakut, és már indult is a Médium saját számokból álló műsora.
Saját zenék, saját szövegek – kivéve a már említett Rémkirályt -, és mindez igen jól szól. A közönség is vevő a zenére, joggal.
Én fényképezgetek, később jön majd a többi zenekar is, aztán úgy éjféltájt a P. Box nagy leszerelése közben beszélgetünk kicsit Ákossal, a szólógitárossal.
Szóba kerül többek között a kapott lehetőség, hogy a P. Box turnéján részt vehetnek, megegyezünk abban, hogy jó lenne, ha a fiúk meggondolnák magukat.
Itt kapcsolódik a beszélgetésbe Ricsi, a zenekar billentyűse. Bár én nem vagyok “hangszerszakértő”, és ez hamar ki is derül, azért abban megegyezünk, hogy a Hammond-nak párja nincs.
No, de térjünk vissza a koncertjükhöz, legalábbis képekben:
klikk a képre

Tudom, néhány zenekarnál már írtam, hogy remélem, találkozunk még, de ha egyszer így gondolom… 😉
Szóval remélem, a Médium zenéjét is hallom még élőben is… meg persze forgatom a CD-jüket 🙂

Szolgálati közlemény :-)

[OFF]Megvolt P. Box első búcsúja a Lovardában, a plakátos néhány “meglepetés” elmaradt, akik jórészt a csapatnak köszönhetik népszerűségüket, “nem értek rá”, a többi meglepetés bejött, de ezekről majd az albumnál… Sajnos a Radarra is hiába vártunk 🙁 [ON]
A jó hír viszont az előzenekarok fellépése. Kellemes meglepetés volt mind a Médium, mind a Stanley.
Itt üzenem Ákosnak, hogy szerintem úgy hétfő-kedd körül lesznek fenn a képek.
Meghát hogy köszi a CD-t, hajnal kettőkor még Rémkirályt hallgattunk 😀

Szép emlékeim olcsón adom

Elérkeztünk hát a P. Mobil koncert-beszámolóhoz.
Maradék sörömet felhörpintve igyekeztem feledni az Overload produkcióját.
Közben lázasan folyt a szerelés a színpadon, majd felcsendült a ZENE.
A kezdés kicsit döcögősre sikeredett, Rudán Joe-nak kellett pár perc, hogy a hangjára találjon, de utána már nem volt gond.
Nem lepődtem meg igazán azon, hogy kicsit nagyobb volt a politikai töltés, mint általában. Ebben a helyzetben természetes, sőt, várható, sőt talán elvárható is volt, hogy így legyen. A műsornak mindenesetre jót tett, mert megújult a szetlista. Előkerültek régebbi, ritkábban játszott számok is.
Az igazi meglepetés azonban az akusztikus rész volt.

A “régiek” koncertjein az szokott lenni a gond, hogy ugyanazt a műsort nyomják évekig. Persze ez még így is jobb a maiaknál, a Mobil azonban ezen az estén példát mutatott a megújulásra.

A másik meglepetés Maku fellépése a Miskolc című számban.
Ha valaki nem tudná, ő a Radar zenekar frontembere, és itt is remekül megállta a helyét.
Összességében remek két koncert volt ezen az estén (a középső harmadik pedig – mint írtam – említésre sem méltó), és ha még Bill is jöhetett volna, akár az év koncertje is lehetett volna. Persze ne legyek telhetetlen, meghát sok van még az évből 🙂
klikk a képre