Előesték

A BuSzaCsa-ban idén több koncert volt, van, lesz, mint az utóbbi pár évben összesen.
Két leendő koncertről kaptam hírt a napokban (valójában háromról).
Érdekesek az időpontok 😉
Október 22. Kárpátia
Egy koncertjükön voltam anno a Lovardában.
Igaz, akkor is inkább Deák Bill Gyula miatt mentem…
November 6. Radar + Mobilmánia
A Radart régen hallottam.
Először a szép emlékű sörfesztiválok egyikén, aztán egy Aurorával közös koncerten.
Szívesen megyek koncertjükre.
A Mobilmánia koncertjéhez nagyon rossz emlékek fűződnek.
Nem közvetlenül a koncerthez, az fantasztikus volt.
Egyben azonban ez volt számomra Tunyó utolsó fellépése.
Nélküle a Mobilmánia sem olyan, mint volt, mint ahogy a P. Mobil sem.
Emlékére egy különleges felvétel:


Szólt a levél

A cím már csak azért is aktuális, mert egy P. Box dal címe.
A P. Box pedig úgy kapcsolható a folytatáshoz, hogy az ő búcsú koncertjükön hallottam először a Médium zenekart.
Most, hogy visszakerestem, nagyon meglepődtem, hogy ez majdnem három éve volt. Almár Ákossal, a Médium szólógitárosával azóta is tartjuk a kapcsolatot, bár sajnos koncertjükre azóta nem sikerült eljutnom.

Így lesz az azzal a koncerttel is, amelyre most magam helyett is elküldöm azokat, akik olvassák a postot, és módjuk van elmenni.
Elhihetitek nekem, nem fogtok csalódni.
Íme a levélrészlet:
“Drága Barátaim,
Az a megtiszteltetés érte zenekarunkat, hogy a tavalyi fellépés után Török Ádámék újra meghívtak minket jövő szerdára, július 29.-re a Városligeti Sörsátorba (1146, Bp. Városliget Városligeti krt. 1, a Műjégpálya mögött), hogy a legendás Mini előtt játsszunk, akik idén nyáron ünneplik pályafutásuk 40. évfordulóját…”


Smárton Trió


Pénteken a Smárton Trió fellépése valóban hozta a várt formát, remek koncert volt.
A Jazzékiel műsoránál azonban már úton voltam hazafelé.


Korzózás

Nem, nem ment el az eszem, nem a helyi szarkofág üzletházat ajánlgatom.
Ellenkezőleg! Értelmes szórakozást.
Ezen a hétvégén is Cívis Korzó Debrecenben.
Ma cipeltem magammal a fotós cuccomat, ha tudok, fotózok kis koncertet. Meg hallgatom is persze 🙂
Koraeste a Smárton Trió, majd a Jazzékiel zenél.
Előbbiek lapján megízleltem muzsikájukat, és igen kellemes bluesos hangulat fogadott.
A Jazzékiel így PC hangszórón keresztül nem annyira jött be, de volt már rá példa, hogy koncerten megváltozott a véleményem.
A szombati Zakusca koncert a balkáni zene kedvelőinek okozhat örömet. Koncertvideójukba belenézve nem egy savanyú banda 🙂
A szombati román formáció után vasárnap a Folkfree után a szlovák Puding pani Elvisovej zárja ezt a hétvégét.
A mai kép pedig a múlt évről a Kalengo egyik ütőse, Coleman.


Tunyó

Ma este Tunyó klippeket nézegetek.
Egy leendő írás kapcsán kötöttem ki a video megosztónál.
Az írás kicsit később, most egy videot teszek ide úgy, hogy a végén jöjjenek ajánlók.
Kalandozz, ha van kedved!


Válaszok

Van néhány megválaszolatlan kérdés az életemben mostanában.
Ezek közül a tegnapi kettőt most megválaszolom.
Ha összehasonlítod a tegnapi és a mai képet, szembetűnő, hogy a Napra zenekar virtuóz gitárosa, Both Miklós a tegnapi fotón nem éppen gitározik.
Igaz nem is a Napra zenekar tagjaival látható.
Miklós több formációval járja a világot. Láthattuk már a Csík zenekar vendégeként, vagy éppen a Barbaroval.
Az a formáció pedig, ahol – gitárjai mellett – a hegedűt szólaltatja meg, Prímástalálkozó néven lepett meg gondolom nemcsak engem múlt évben, a VIDOR Fesztiválon.
Ez a formáció jövő hét végén Debrecenben, a Cívis Korzón kápráztatja el majd a közönséget.


Eleven

Mi is juthat eszedbe a címről?
Nyilván elsőként valami olyasmi, mint
mozgékony, sajtkukac, élő.
Nos, ez utóbbival most helyben vagyunk.
Tehát valami, ami élő.
Mit jelenthet még?
Jelenthet például egy számot.
11
Ezzel is helyben vagyunk.
Néhány zenekar koncertalbuma is viselte ezt a címet jelezve, hogy nem stúdió, és nem is playback a felvétel.
Tudod régebben az volt a divat, hogy előadók kiálltak a színpadra, és énekeltek, zenéltek.
Ők, maguk.
Persze ők zenészek, énekesek voltak, nem megasztárok…Hol is tartunk?
Élő, koncert, és tizenegyedik. Debrecenben idén már 11. alkalommal rendezik meg a Cívis Korzó című rendezvénysorozatot.
Fogták a júliust, megállapították, hogy négy hétvégéből áll, és minden hétvégére szerveztek koncerteket. Minden hétvége egy-egy stílus, irányzat, hangulat köré épül.
A múlt évi Cívis Korzó igen sok szép estét szerzett, bár ahogy emlékszem, akkor is nyafogtam, hogy kevés az ismert név.
Aztán a számomra ismeretlenek is olyan parádét csaptak, hogy csak néztem.
Idén a mostani hétvégén a Pribojszki Mátyás Band műsorát ajánlom. Majdnem biztos, hogy nekem ez most kimarad, de hátha mégsem…
A második hétvégén a Folkfree zenéjét ajánlom, de minden évben nagy meglepetést okoznak a szlovák és román csoportok…
A következő hétvége nagy durranása minden bizonnyal a Rendhagyó Prímástalálkozó. Gondolj csak vissza a VIDOR Fesztiválunkra…
A záró hétvége műsorában pedig a Makám nevén akadt meg a szemem.
Nem tudom, mennyire sikerül majd ott lennem, de úgyis megtudod majd 😉
Valami ilyesmire 000számítok:


A deszkákon

Ritkán adatik meg, hogy a színpadról, a fellépők mögül fényképezhessek.
Pedig érdekes megnézni, mi is látható innen.
A Csík zenekar koncertjén lehetőségem volt ezt a nézőpontot is megörökíteni.
Ezzel a képpel most kicsit elmegyünk zene-irányba, majd kicsit eltávolodunk a Múzeumfalutól.
De erről majd később.


Törpsimogatás

Azt hiszem, éppen végeztem az állványos fotózással, és ráeszkábáltam az összecsukott eszközt a fotóstáskára. (Inkább a vállam szakadjon le, minthogy ne tudjam rendesen fogni a fényképezőgépet 🙂 ) Szóval igyekeztem nem elhagyni sem magam, sem az állványt, sem a többi cuccomat.
Így botorkáltam a sötét Múzeumfaluban Szent Iván éj idején. Sok értelme már nem volt tócsákat kerülgetni, hiszen vagy fél órája mászkáltam már a kivilágított udvarokon a magas, és vizes fűben. Mégis néha beugrott édesanyám hangja a távoli múltból: Ne lépj a tócsába!
Ekkor ért el egy másik hang. Egy köszönés. Felnéztem, köszöntem, de valamiért nem álltam meg. Talán akkor még azon méláztam, hogyan váltom meg majd a világot a fotóimmal. Párszor még voltunk két méternél közelebb egymáshoz az este folyamán, de valahogy mégsem beszélgettünk. Most meg látom, egy lapon emlegetnek a Lovasival, meg a törpsimogatással 😀


Két éj kép