0. terv

Fogalmam nincs, mi zajlik a miskolci Kocsonyafesztivál körül, mi az, ami a több mint egy évtizede kiválóan működő szervezést ennyire összezavarta, és mi az az erő, aminek érdekében áll egy ilyen hagyományt tönkretenni? Ja, és vajon mindez kinek áll érdekében?
A reggeli ébredezés közben KV-ért igyekezve megállapítottam, hogy a mai időjárás teljesen illik a fesztiválhoz. Legalább olyan köd volt kinn, mint ami az elkövetkező 3-4 napom programját fedi.
Aztán megjelent egy bejegyzés a Kocsonyafesztivál oldalán, ami összegyűjtötte a koncerteket.
Illetve akkor még azt hittem. Emlékeimben kutatva felrémlett egy korábbi programleírás, amelyben néhány név és időpont még szerepelt. Nosza, gyorsan összefésültem a kettőt, és nem volt ütközés.
Most azt hiszem, van egy listám a fesztivál koncertjeiről. De tényleg csak azt hiszem. 🙂
Nincs még végleges tervem (nekem sem 🙂 ), de körvonalazódik néhány biztos pont. Aztán majd a helyszínen pontosítok. Például azt, hogy hol a frászban vannak a színpadok…
Szóval a terv:
22. péntek 16.30 Bíborszél (Kassa- Miskolc színpad)
22. péntek 17.20 Balkan Fanatik (Bestillo színpad)
22. péntek 18:30 Paddy & the Rats (Bestillo színpad)
22. péntek 21:00 Vastaghúros (Swetter) zenekar – Corner Stage (ez fizetős)
23. szombat 14.00 Miskolci Smoothjazz Project (Bestillo színpad)
23. szombat 15.00 Cross Road blues zenekar – Kassa-Miskolc színpad
23. szombat 16.30 Mango Molas (SK, Kassa- Miskolc színpad)
23. szombat 17:00 No Rules zenekar – Erzsébet tér
23. szombat 18:00 925 zenekar – Erzsébet tér
23. szombat 20:00 CrossRoad zenekar – Erzsébet tér
23. szombat 21.00 Maszkura és a tücsökraj (Kassa- Miskolc színpad)
24. vasárnap 11.00 Balkan Fanatik (Lelkibéke színpad)

Ezek egy gyors válogatás eredményei, két órám volt a tervezésre. A köztes időben azért igyekszem még gyöngyszemeket találni 😉
Legközelebb Miskolcról jelentkezem, a mai kép pedig egy múlt évi fesztiválpillanat.

Kocsonyafesztivál 2012


Egy legenda haláltusája

2006 februárjának végén fedeztem fel azt a miskolci rendezvényt, amely azóta is a tavasz kezdetét jelentette számomra. Az első szabadtéri koncerteket, még akkor is, ha közben szállingózik a hó, vagy szakadó esőben álldogáltunk a színpad előtt.
A tavasz kezdete volt, mert a három napban mindig volt legalább egy napsütéses, ha szerencsénk volt, több is.
A színpadtól színpadig vándorlás, a program böngészése, a nehéz döntések olykor, hogy a két jó közül melyiket válasszam.
A fesztivál előtti hetekben a fellépők keresése a neten, az izgalom, idén vajon kit, kiket fedezek fel magamnak?
És kit, mit is fedeztem fel?
A jégszobrászokat, a Frappe triót, a fesztivál hangulatot, a tündért, aki mindig vidám volt, a garabonciásokat, a plüss békákat, a Kortyot, Slamó újrakezdését, a Csírázó Búzakalászt, Kiss Erzsit, Harcsa Veronikát, a ZUP-ot, az Apnoe-t, az Ocho Macho-t, a Paddy and the Rats-t, a Crossroad-ot, a Balkan Fanatik-ot, itt láttam fantasztikus Anna and the Barbies koncertet, és itt zenélt a villamos oldalán a Hollóének Hungarica.

Idén aggódva figyeltem a híreket. Pénzügyi gondok, a város támogatása körüli huzavona, a lassan csöpögő hírek a fellépőkről, az áthelyezett fesztivál.
Hetek óta várom a fesztivál programját, és pár napja már nagyon rossz előérzetem van.
A tegnap megjelent fesztiválprogram azonban annak ellenére megdöbbentett, hogy felkészültem a rosszra.
Már nem igazán hiszek benne, hogy csak elírás a program, már nem igazán hiszek benne, hogy nem ez lesz az utolsó Kocsonyafesztivál. Már nem igazán hiszek benne, hogy az emberi butaság nem tehet tönkre bármit. Azt hiszem, a Kocsonyafesztivált is sikerült megölni. Kár érte.
Azért remélem, a múlt évben szerzett barátokkal történő találkozás enyhít majd a keserűségen, legalább egy jó koncert lesz, egy sör mellett sikerül ismét P. Mobil dalokat énekelni, és talán mégis sikerül idén is találni valami más jót is…

Kocsonyafesztivál 2012


Sajtfotó

Kocsonyafesztivál - Miskolc, 2012


Kocsonyafesztivál

Egyik kedves ismerősöm mai születésnapjának hatására elevenednek fel a miskolci Kocsonyafesztivál emlékei. Ráadásul a napokban valahol azt olvastam, anyagi gondok miatt veszélybe kerülhet ez a rendezvény is.
Sajnos kezd eléggé általános lenni, hogy az elpazarolt milliárdok mellett nem jut pénz a hagyományosan sikeres rendezvényekre.
Remélem, a Kocsonyafesztivál nem jut erre a sorsra, és a világvége utáni első februári hétvégét ismét sikerül Miskolcon töltenem.
A kép az idei felvonulás egy pillanata, és ha a hangulatra is kíváncsi vagy, olvasgasd az idei bejegyzéseimet a témában. Annál jobb volt, mint ahogy le tudtam írni 😉

Kocsonyafesztivál


Messziről jött ember

Többször belekezdtem már ebbe az írásba, talán most, egy tegnap esti, a közösségi oldalak fontosságáról folytatott beszélgetés, és egy hosszú hazafelé séta után sikerül úgy összeszednem a gondolataimat, hogy azt érdemes legyen közzétenni…
Elég messziről indulok. Február elutaztam Miskolcra, a Kocsonyafesztiválra. Erről akkor elég részletesen írtam. Itt hagyományosan bemutatkoznak tájegységek. Egy-egy kis utca, kis tér, ahol felsátraznak, és hirdetik magukat. Ki így, ki úgy. Amolyan turisztikai csalogató.
Így jutottam el az Aba térre, ahol Abaúj Várvitézei, népviseletbe öltözött asszonyok fogadtak. Az első pavilonnál tájékoztató füzetek szépen elrendezve. Belelapozok az egyikbe, beszédbe elegyedünk az ott lévő hölggyel. Jöjjön el egyszer felénk, ha kedve tartja. – mondja, mikor kiderül éppen ellenkező irányból érkeztem. Aztán tovább megyek.

Aba tér - Mikskolc, Kocsonyafesztivál

Este, az otthagyott P. Mobil koncertről hazafelé távolból blues-os basszus szólam hallatszik. Elindulok a hang irányába, és ismét az Aba téren kötök ki. Ekkor ismerkedtem meg a Crossroad zenekar tagjaival. Ez az esti hangulat, és másnapi koncertjük is élmény volt.
Hazatérve kölcsönös bejelölgetés a közösségi portálon, és azóta általuk kicsit belecsöppentem Abaúj életébe.
Szóval eljutottam addig, amiről írni szeretnék. 🙂
Nagy a divatja néhány éve azoknak a kérdéseknek, hogy ki mennyire magyar, egyáltalán igazi magyar-e? Én ezek elé a kérdések elé mindig beszúrom, ki mennyire ember?
Mert számomra nem a melldöngető magyar a magyar, hanem az, aki tesz azért, hogy erre a magyarságra büszkék lehessünk. És ez az embernél kezdődik.
Szóval mit látok én így messziről, Abaúj életéből? Azt, hogy ők büszkék a hagyományaikra, tesznek azért, hogy ezek fennmaradjanak. Büszkék arra, hogy ott élnek, és tesznek azért, hogy minél szebbé, otthonosabbá alakítsák környezetüket.
Nincs olyan hét, hogy ne bukkanna fel egy-egy plakát, meghívó különböző rendezvényekre, de tegnap például a göncruszkai iskola felújításáról, az iskolakezdésről kerültek fel képek, video. Nem dicshimnuszok zengenek, csak megjelenik pártíz kép tudatva, ismét csináltunk valamit, amire büszkék vagyunk.
Minden tiszteletem ezeké az embereké, és nagyon örülök, hogy télvégén összefutottunk.


Nagy utazás

A Kocsonyafesztivál utolsó fotóalbumának megosztásakor a záró napi események közreadása mellett úgy általában a fesztiválról is mesélek.
Az értékelés persze most is abszolút szubjektív, és mindjárt az elején azt mondom, jól éreztem magam, és jövőre is megyek, ha lesz.
Mindjárt meglátod, miért írtam ezt.
Az igazi meglepetés idén az volt, hogy változott a rendezvény területe. Ez okozott némi problémát, mert a békésen sétálható részeket egy forgalmas, lámpás, négysávos kereszteződés választotta ketté. Ezt a helyzetet a nyitó napon elég furcsán kezelték a rendőrök, de később a közlekedési vállalat szakemberei átvették a feladatot sokat javítva ezzel a szervezés megítélésén.
Idén kevesebb bejelölt fellépővel indultam neki a hétvégének, és kevesebb lett a felfedezettek száma is. Igazán a Crossroad zenekar volt az egyetlen.
Egyébként a színpadok eltávolításának megvolt az az előnye, hogy nem volt áthallás a különböző produkciók között.
A Centrum színpaddal egyetlen gondom volt, egy szűk sávra szorította össze a nézőket, míg korábbi években a Színva színpadnál oldalirányban is terjeszkedhetett a társaság.
Áttérve a záró nap eseményeire én a Balkan Fanatik fellépésével zártam az idei Kocsonyafesztivált. Erről a koncertről lesz majd a fotóalbumhoz vezető kép is. A kép érdekessége, hogy a Balkan Fanatikkal együtt énekel Rózsa Edit fesztiváligazgató, és a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola Gyermekkara. A gyerekek krakkói versenyre történő utazására is adakoztak a nézők.
Klikkelj a képre az album nézegetéséhez!

KLIKK - Kocsonyafesztivál, Miskolc 2012


Ezüst haj

Múlt évben sminkelés közben sikerült megörökítenem a bádogembert, idén már egy oszlop mellett szoborrá merevedve hozta rá a frászt a járókelőkre apró mozdulataival.

Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Sajnálom

Először is tisztázzuk a címet.
Pár ezren skandálták percekig Annával vagy nélküle az dal egyik jellemző sorát Miskolcon egy szombat estén.
A dal: Az ördögre kacsintva, az alkalom pedig az Anna and the Barbies koncert a Kocsonyafesztiválon.
Sajnálom, hogy ez csak a második koncertjük volt, amin ott lehettem. Igyekszem pótolni a lemaradást, mert igen nagy élmény egy ilyen.
A fentebb linkelt klippből a hangulatot megítélheted, a látványban pedig segít a fotóalbum, amit most megosztok veled az ördögtől a nyuszikáig 🙂
Klikkelj a képre!

KLIKK - Anna and the Barbies Kocsonyafesztivál, Miskolc 2012


Csendes reggel


Metál nőnap


A zene várost épít

A péntek esti blues 🙂 után alig vártam a szombat délt a Kocsonyafesztiválon, mikor a Színva patak partján énekkel együtt csendültek fel a régi kedves dalok.
Hatalmas közönsége volt a Crossroad fellépésének, így nem csak én énekeltem Péterrel együtt – szerencsére én mikrofon nélkül 😉 – az időtlen dalokat, hanem az egész tér zengett. Ráadásul tavaszi napsütés, 15 fok, hideg sör, szóval minden, ami kell 🙂
Íme a képek. Klikkelj!
Ja, a címet pedig keresd a képek között 😉

KLIKK - Crossroad Kocsonyafesztivál, Miskolc 2012


Reklám – fotó

Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Hollóének Hungarica

2007-ben rendezett nagyszabású koncertet a Friss Rádió a debreceni Lovardában. Az este célja a nyálzene elleni küzdelem volt, és a fellépők szépen helyt is álltak.
Ekkor találkoztam a Hollóének Hungarica zenéjével, és jópár évet kellett várnom, hogy újra lássam őket.
Igaz, a Kocsonyafesztiválon csak az utcai zenélésükön voltam ott, de ez is igen parádésra sikerült. Ennek képeit láthatod, ha klikkelsz a fotóra.

KLIKK - Hollóének Hungarica Kocsonyafesztivál, Miskolc 2012


Sajt

Kedvenc standom volt a képen látható idén a Kocsonyafesztiválon.
Nagyon finom sajtjaik voltak, és igazán vásárlóbarátan viselkedtek.

Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Kocsonyaszombat

Tartva az egy hetet ma a múlt szombat eseményeinek összefoglalóját láthatod.
A napot kis zumbával kezdjük, amely közben be kellett látnom, hogy az egyébként remek tavaszias nap nem az én kedvem szerint világítja be a Színva színpadot.
Rövid utcai sétára indultam hát, figyelve arra, hogy a Crossroad koncertjére visszaérjek. Az előző esti blueskocsmázás remek kiteljesülése volt ez a koncert. Külön fotóalbumban meg is emlékezek majd róla, itt most néhány pillanatot látsz.
A kutya szépségverseny csak szóban lesz most velünk, mert sikeresen átbeszélgettem az eseményt, így a verseny végeztével sikerült csak pár képet készítenem az egyik versenyzőről, és gazdájáról.
A műsorvezető keze rockervillát formálva már a magasban volt, következett a Vaultage zenekar. Nem sírtuk el magunkat a produkciótól 😉
A Holló és a többi madár koncertjéből keveset láttam, mert indultam a távoli Centrum színpadhoz Anna and the Barbies koncertre.
A késő este pedig ismét az ABA téren, a blueskocsmában talált.
Erről is láthatsz képeket, ha klikkelsz a fotóra.

KLIKK - Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Egy hete

El sem hiszem, hogy egy hete kezdődött a Kocsonyafesztivál.
Ma a nyitó napon készített fotókat osztom meg a felvonulás képeit kivéve, hiszen azokat már láthattad.
Ma tehát a fesztivál területén bolyongás pillanatait, az előkészületeket, kajákat, sütiket láthatsz.
De ez az album tartalmazza a Hollóének Hungarica utcai zenélésének képsorát, amely azt hiszem, sokaknak maradandó élmény volt.
Láthatsz még képeket pár napközbeni műsorról, és természetes jópár képet a nagyon várt Mini koncertről is.
Az albumot az ABA téri blues kocsma egy képe zárja, és a Crossroad albuma is rövidesen következik.

KLIKK - Mini - Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


A zene kortalan

Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Vonuljunk

A Kocsonyafesztivál változásai a felvonulást is érintették. Szerencsére sikerült összefutnom a békával, és együtt indultunk a starthelyre.
Útközben csatlakozott hozzánk II. Rákóczi Ferenc, akivel menetközben megvitattuk az aktuális politikai helyzetet.
A látványos felvonulás útvonala idén kicsit meghosszabbodott, a Centrum színpadnál végződött.
Románia volt az idei fesztiválvendég, ők is részt vettek a felvonuláson hasonlóan a számos zenekarhoz. Talán leglátványosabb a Hollóének Hungarica volt, akik a felvonulás után a sétálóutcában is adtak egy parádés műsort. Erről majd egy másik albumban látsz képeket, most a felvonulás fotói jönnek. Klikkelj a képre!

KLIKK - Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Tavasz

Hétvégén annyira jó idő volt, hogy a kutya is otthon hagyta a kabátját. 🙂

Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012


Hóm, szvít hóm :)

Márhogy tegnap délután, mert akkor értem haza Miskolcról, ma meg Debrecenben vagyok, és ez már nem a Kocsonyafesztivál.
Amiről írok, az viszont az.
A vasárnapi terv igazán csak a Balkan Fanatik volt, de már fél tíz körül lementem a fesztivál színhelyére, így kis gyermekműsorban, és kis tai chi bemutatóban is részem volt.
A nagyszínpadhoz is odaértem az Emberdzsem koncertjére, ami nem lett volna rossz, ha a billentyűs olykor nem egy másik zenekarban játszott volna. Azért nótázgattunk kicsit. Mobil, Edda, Dinamit, ahogy ez már szokás 🙂
Aztán jött a Balkan Fanatik. Érdekes, amit csinálnak. Úgy félévente jólesik egy-egy koncertrész, de nem rohannék a hanglemezboltba a zenéjükért.
Most is addig maradtam, míg jólesett, aztán jöttem is haza.
A délután jó részét a képek áttöltésével, archíválásával töltöttem, meg kicsit felpörgettem a forgalmat a képeskönyvemben 😉
Miskolcon vége hát a Kocsonyafesztiválnak, nálam viszont most kezdődik igazán.
Jönnek a képek nemsokára.

Jorgos, Balkan Fanatik - Miskolc, Kocsonyafesztivál 2012