Búcsú Sóstótól

Szerda délután két remek koncerttel vettünk búcsút a hangulatos sóstói zenés délutánoktól.
Még az időjárás is megváltozott, a kora délutáni hőséget jókora szél hűtötte le, ha esetleg mégsem akarnánk elhinni, hogy lassan vége a nyárnak.
Az esőnapi első koncert a Greasy Hats remek blues zenéjét hozta. Nagyon hamar elrepült a kimért idő, szívesen hallgattam volna még jó ideig.
Van egy rövidke fotóalbumom is a koncertről, klikkelj az itteni képre!
KLIKK

A Zene Sóstón zárásának feladata a Tüneth együttesre hárult. A vers megzenésítések mellett ismert dalok feldolgozásai is szerepeltek a repertoárban, és – bár elhangzott, hogy “nem lennék játéka mindenféle szélnek” -, azért csak szükség volt olykor emberi segítségre is a kottaállványnak. Persze fontosabb, hogy sokaknál megvan a dal.
A képeket itt is az ittenire klikkelve nézegetheted.
KLIKK

Most teljesen más hangulatú esték – inkább délutánok – jönnek, kezdődik a VIDOR. Ezzel a két formációval ott nem találkozunk, de néhány nyíregyházi formáció kapott lehetőséget a kis dobogókon délutánonként.

Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál

Kilencedik alkalommal rendeztek nemzetközi néptáncfesztivált Nyíregyházán, idén praktikusan összekapcsolva az augusztus 20-i megemlékezéssel.
Én a péntek esti nyitó gálán nézelődtem, és fényképezgettem. A közel két órás bemutatón minden tánccsoportnak volt lehetősége egy rövid bemutatkozásra. Én a leglátványosabbnak – nyilván a viseletből adódóan is – az indonéz, a thai és a mexikói csapatot találtam, a legjobb, legpörgősebb műsornak pedig a brazil tánccsoport előadását tartottam.
Nyilván az értékelésen lehet vitatkozni. 🙂 Nézzük azonban a képeket! Klikkelj az ittenire!
KLIKK

Nyírpazonyi Új Kenyér Fesztivál

Évek óta hagyományosan Nyírpazony főterén töltjük az augusztus 20-át a Nyírpazonyi Új Kenyér Fesztiválon.
Mindig találunk olyan műsorsávot, ami megfelelő az érdeklődésünknek. Mert valóban olyan a szervezés, hogy a populáris műfajtól a rétegzenéig mindenki megtalálja a kedvére valót. Most kicsit korábban, szombaton volt a rendezvény, nem is nagyon tudok mit kezdeni a mai nappal, így a beszámolót tettem erre az üresen maradt délelőttre. 🙂
Azt mondtam, műsorsávok. Valóban. Sélelőtt matiné idő, gyermek műsorok, aztán pár perc a televízióból ismert sztárral, és utána jöttem én. Mármint utána érkeztem. 🙂
A Rosszcsont Kutyakiképző Iskola bemutatója múlt évben is nagyon népszerű volt, így hát idén is megérkeztem a park füves területére, a kordonhoz pedig szép számban érkeztek a nézők, akik a bemutató után közelebbről is megismerkedhettek a kutyusokkal.
Ez a témája mai első fotóalbumomnak. Klikkelj a képre!
KLIKK

A délutáni sáv főszereplője az Irigy Hónaljmirigy volt. Nagyon-nagyon sok évvel ezelőtt láttam őket, és most is szórakoztató volt
a produkciójuk, bár tv(nem)nézési szokásaim, és tájékozatlanságom miatt a bulvár hírek terén néhányszor bizony segítséget kértem a körülöttünk állóktól, bár Pápai József Eurovízió utazó története pont megvolt. 🙂
Vannak erről is képeim. Klikkelj!
KLIKK

Szigeti Juli bandája ismeretlen volt számomra, bár néhány klipjüket megnéztem a videomegosztón. Kicsit engem is megosztott, amit láttam, de többségében tetszett, maradtam hát a műsorukra, és nem bántam meg. A sokféle stílusból építkező produkció mindaddig a színpad előtt tartott, míg rá nem pillantottam az órámra, és rájöttem, igyekeznem kell Sóstóra. Erről tegnap olvashattál, most pedig jöjjenek a koncert képek. Klikkelj!
KLIKK

Dupla szökőkút, ráadás Hold Udvar

Mozgalmas volt a szombatom, ahogy terveztem is. Persze lett volna még program, csak a nap volt rövid. 🙂
Most a késő délutánról és az estéről mesélek, de lesz még szó a szombatomról. 😉

Kedvezett az időjárás a szombati rendezvényeknek, és ezt most azért is fontos elmondanom, hiszen a Zene Sóstón koncertsorozat egy eső miatt elmaradt, és egy egyébként is erre a napra hirdetett műsort hozott.

Kicsit titokzatos volt a No Cnt’ Roll & Mr. Bluesman kiírás a közösségi oldalon, de nyilván egy énekest kellett keresni a titok mögött, és viszonylag hamar ki is jött a megoldás. Ennek megfelelően aztán elég Hétfő Este hangulat lett kezdés után a sóstói szökőkút mellett, aminek én személy szerint nagyon örültem, mert igencsak kedvelem ezt a zenét.
Szóval jól indult, és jól is folytatódott a délután.
Mutatom is mindjárt az első koncert képet. Klikkelj az itt lévőre!
KLIKK

Egy még nagyobb időutazás várt a szökőkút mellett üldögélőkre a Kaland Old Rock koncertjével. Az instrumentális gitár muzsika nyíregyházi tolmácsolói most is a Shadows, Ventures, Spotnicks dalok csendültek fel. Jólesett vagy 50 évet visszautazni az időben.
Van pár képem erről a koncertről is. Klikkelj bátran a képre!
KLIKK
A Zene Sóstón idei utolsó koncert délutánja is két fellépőt hoz majd szerda délután. 17 órától remek blues-t hallhatsz a Greasy Hats előadásában, majd 18:30-tól a Tüneth együttes koncertje zárja az évet.

A szombat estém azonban nem ért még véget. Várt a Hold Udvar terasza, és egy újabb remek koncert.
A Signal Motorock sokadik koncertje volt ez számomra, de az első a hangulatos teraszon. Itt úgy a hetvenes, nyolcvanas évekig utaztunk vissza a magyar rockzenében, de hallhattunk saját dalokat is a debreceni formációtól.
Pár képet itt is készítettem, klikkelj az ittenire!
KLIKK

Ha szívesen belépnél ebbe a hangulatba, ma este Debrecenben Nosztalgia hétfő az Incognítóban. Tervezem, hogy arra járok majd.

Made in Nyíregyháza záró koncert

Nagy volt a sürgés-forgás Nyíregyháza belvárosában péntek délután.
A nagytemplomnál lévő színpadon a néptánc fesztiválra készültek, a tér másik sarkában pedig egy fiatal zenekar készült arra, hogy akusztikus koncertjével lezárja a Made in Nyíregyháza nyári koncert sorozatot.
Most a Bring Me Salvation koncertjéről mesélek kicsit, meg a készített képeket is megmutatom majd, de lesz majd beszámoló a néptáncról is.
A Made in Nyíregyháza egy zenei, zenészi összefogás eredménye. A Prémvadászok zenekar születésnapi koncertjének bevételéből, a Like Café támogatásával jöhetett létre a péntek estéken a Nyíregyháza belvárosában sétálókat akusztikus zenével szórakoztató koncert sorozat.
Kilenc péntek este, kilenc koncert.
A Bring Me Salvation zenéjének kicsit utána kellett néznek, mert ez volt az első koncertjük, amit láttam. Alapvetően ők egy metál zenekar, ami azért egy akusztikus koncerten kevéssé jöhet át, itt inkább a dalalmosabb, de erős énekkel felvértezett műsort láthattunk.
Legközelebb augusztus 31-én este találkozhatsz velük a Móricz Kertben.
Néhány fotót találsz a koncertről az itt következő albumban. Klikkelj a képre!
KLIKK

Emma Undressed Nyíregyháza belvárosában

Ránézve a Made in Nyíregyháza plakátjára kicsit meglepődtem, hogy már csak egy koncert maradt a sorozatból. Itt van az ősz. 🙂
Mondtam két napja, hogy visszatérek majd rá, miért is nem értem oda a Zenith koncert kezdetére?
Szülővárosom központjába ugyanis ezen az estén akusztikus műsorral érkezett az Emma Undressed, és ezt a műsorukat még nem hallottam. Ez utóbbi ténnyel sikerült nekik is meglepetést okoznom. 🙂
A lényeg, hogy ott kellett lennem, mert érdekelt, így ott voltam. Őket is az Oldalvágányon ismertem meg pár éve, és nagyjából ezidőtájt, tőlük függetlenül, jelenlegi énekesüket is. Aztán egymásra találtak, és ez így van nagyon jól.
A – mondjuk így – színpad most kicsit távolabb került a fagyistól, azon vigyorogtam, hogy végre egy olyan koncert, ahol nem lóg be a tölcsér a képbe. Kicsit meglepődtem, mikor lámpákat is hoztak, de később láttam villanyfényes képet is a koncertjükről. Igazuk volt. Mondom én, hogy itt van az ősz. 🙂
Az akusztikus koncerteknél különösen nagy az énekes szerepe, felelőssége, hiszen a hangszerek kevésbé fedik el a hibákat. Itt az elfedésre nem volt szükség. Mesi most is remekül énekelt, jó koncert volt, biztosan azután is, hogy eljöttem. 🙂 Legközelebb végig maradok, ígérem.
Jöjjenek most a még világosban készült képeim, és a tegnap megjelent klipjüket is ide linkelem. Szép munka, remek zene.
Klikkelj a linkre, és nézd meg a videót, majd az itteni képre a koncert fényképekhez!
KLIKK

Tortuga a Serfeszten

Lemezbemutató koncertet tartott a Tortuga péntek este a Serfeszten.
Magam is meglepődtem, mikor visszakerestem, hogy pont tegnap volt egy éve, hogy az Oldalvágányon először láttam színpadon őket. Még csak egy éve? Persze azért is tűnhet többnek, mert a srácok nem egy éve kezdték a zenélést, és nem egy éve találkoztunk először.
De az a múlt, ez pedig a lemezbemutató koncert, ahol hiába kerestem az Abba motívumokat (ITT megtalálod, miről beszélek 🙂 ).
Miután folyamatosan követem őket, a dalok ismerősek voltak, olykor a szövegek is megvannak már, a címekkel azonban mindig gondban vagyok. A biztos pont a Kádban ébredtem. 🙂
Mondjuk ennek a klipjétől is hanyatt esek, mikor újra látom.
Ja, a koncert. Nagyon jó az, ha egy zenekarnak van saját közönsége, mert egészen más így a koncert hangulata. A színpad előtt most is rengeteg Tortuga pólós örült a zenének. Én pedig annak örülök, hogy a mai fiatalok között is vannak sokan, akik a jó, élő zenét értékelik a mindenhonnan ömlő mű dolgok helyett. A fiúk pedig igazán valódi, élő zenét játszanak, kicsit meghalnak a színpadon a végére, de az utolsó utáni pillanatban is élvezik, amit csinálnak.
Ismét csak örülök, hogy ott voltam egy koncertjükön, várom a következőt, addig pedig itt-ott hallgatom a zenéjüket.
Ó, és a képek! Klikkelj az ittenire!
KLIKK

Zenith, és Folk Fusion a Serfeszten

Mindjárt az elején elmondom, mivel volt gondom, ezt el is engedjük, és csak a szépről beszélünk majd. 🙂
[OFF] Alapvető bajom az volt, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy a péntek és szombat munkanap most. Tudom, nem lehet mindenki HR-es, és ahogy láttam, az egész országban nem érdekelt ez egyetlen szervezőt sem, így én sem foglalkozom vele tovább, ott voltam, amikor ott voltam.
Egyetlen formáció volt, akiket egyáltalán nem akartam hallani – ez az én gondom, ízléssel nem vitatkozunk 🙂 – de azt nem értem, hogy a második nap – a most valóban kiváló technikusok mellett – hogy a fenében sikerült 16 és 20:30 között több, mint egy óra csúszást összeszedni két zenekarral? Az agresszív szúnyograjban, a nem kívánt koncerttel kivárni a több, mint egy órát már nem volt kedvem. Sajnálom, mert ezzel a hangosítással egészen biztosan csudajó lehetett a Realmen és a Karmapirin koncertje is.
[ON]

Péntek este a Zenith koncertjére érkeztem Sóstóra. Lecsúsztam ez elejéről, de erről majd szerdán. 😉
Még mindig kedvelem a zenéjüket, mert visszahoznak valamit ifjúságom bulijaiból. Szóval vártam a koncertet, és élveztem is. Sajnos a kedvenc dalomról lemaradtam, ha volt, de a könyvjelzőim között könnyen megtalálom mindig.
Úgy elmennék messzire
Van abban valami varázslat, ahogy bóklászom a nézők között a fényképezőgépemmel a kezemben, a dalt énekelgetve, és szinte mindenkinél azt látom, hogy ő is énekli. Jó közönsége van a Zenithnek.
Szóval remek volt a koncert, és fényképeztem is keveset a viszonylag rövid idő alatt.
Az album másik részében a Folk Fusion Band koncertjéről találsz pár képet. Klikkelj az itt lévőre! Holnap pedig megmutatom a Tortuga koncert képeit.
KLIKK

Nem mindennapiak

Általában nehezen találom ki a bejegyzések címét – különösen igaz ez az ajánlókra 🙂 -, most azonban egyből beugrott a cím.
Van néhány nyíregyházi zenekar, akiknek koncertjei szerencsére kilógnak a napi rutinból. Jó ezekre a koncertekre vadászni, és szerencsére mostanában sorra előkerülnek ezek a formációk.
Szerdán például mindjárt két olyan is, akiket egyébként ritkán hallok.
A Zene Sóstón szerdán igazán kedvemre való zenét hozott. Valamennyire számítottam rá, de azért voltak bizonytalanságok. Kezdem ezzel.
A Jazzmed Band énekes cserén ment át, és az azért eléggé meghatározó egy formációnál, ki van a fronton.
Én igazán Fenyvesvölgyi Attila énekével – illetve kicsit előbb – ismertem meg a zenekart, és ő magasra tette a mércét az énekben.
Helyére Szarka Tibor érkezett. Ezért is volt nagy a várakozás.

Ásványvízért indultam, mert volt még idő a kezdésig. Az úton keltem át éppen, mikor meghallottam az éneket beállásnál. Megszaporáztam a lépteimet.
A koncertet korábbi, saját instrumentális zenéjükkel kezdték. Ez az, amire azt mondom, nem mindennapi. Most is nagyon tetszett.
Az énekes dalok populárisabb feldolgozások voltak. Valóban feldolgozások, és nem másolások. tetszett ez is, és az új énekes hangja is meggyőző volt.
A VIDOR-on hétfő délután hallhatod majd őket a VIDOR faluszéli, de általam leginkább ajánlott színpadán, az Országzászló téren.
Most pedig a képek, aztán a másik koncertről. Klikkelj a képre!
KLIKK

A Texas Tourist volt az este másik zenekara, és nem véletlenül mondtam, hogy különleges volt ez az este.
Ezt a formációt eddig egyszer láttam a sötétségbe boruló X-Caféban, Jimmy énekével azonban nem most találkoztam először. Ezért is volt fontos, hogy ezen a koncerten is ott legyek.
A koncertek előtt kérdezgették tőlem a szökőkútnál, hogy milyen zene lesz. Nem tudtam megmondani, azt javasoltam, maradjanak, aztán megbeszéljük. 🙂
Most sem tudom igazán. Nem tudnám egyik sablont sem rájuk húzni, és talán pont ez a jó. Olykor rock, kis funky, blues, és hozzá remek – az jutott eszembe, hogy olykor zaklatott – gitárjáték, előbukkanó basszus futamokkal, és persze az ének, és a dalok közti “mese” tette teljessé, különlegessé ezt a műsort.
Őket első szombat és hétfő délután láthatod majd a zajosabb, de belvárosi VIDOR színpadon, a Kossuth tér sarkán.
Most pedig képeket láthatsz róluk, ha klikkelsz az ittenire. 🙂
KLIKK

Küzdelmes szombat

A szokásos hétvégi időjárás rémisztgetés ellenére úgy gondoltuk, teszünk egy vártúrát. Pár éve voltunk hasonlón már Boldogkő várában, akkor kellemesen telt a nap. Ideje volt ismételni.
A hivatalos kezdés előtt nem sokkal érkeztünk, és meglepő volt, hogy a várhoz vezető út mentén találtunk csak parkolót. Felsétálva a várhoz kiderült, miért. Pár éve a vár lábánál volt a kijelölt parkoló, most azonban ez a bemutatók helyszíne lett.
A várkapuhoz érve már nem csak hallottuk a zenét, hanem láttuk is az előadókat. Két formáció szolgáltatta az udvari muzsikát, nagyjából egymás után is következnek majd a fotóalbumban, és lesz kis meglepetés is.
Fenn a várban kis udvari zene után megküzdöttek a lovagok, majd a mezőn elkezdődött a lovagok felvonulása, jöttek a zászlóforgatók is, mi pedig egy dombtetőről figyeltük őket.
Ezekről vannak képek, és egyebek. Ebédeltünk is, és külön kiemelném, hogy sem a belépő (kapupénz), sem a vendéglátás árai nem szálltak el.
Jó volt visszatérni, de estére már nem maradtunk, mert várt itthon a Zene Sóstón, de ezt már tudod.
A fotóalbumot pedig a képre klikkelve lapozgathatod.
KLIKK
Ja, és jobbulást a vár úrnőjének! Vigyázni kell a félrelépéssel, hiszen király urunk türelme is véges. 🙂