Egy álommal kevesebb

Egy éve ezen a napon ilyentájt értem Sóstóra.
Csütörtök volt, egyenesen Debrecenből, ahogy a következő nap is. Szombaton már jóval korábban, vasárnap pedig szomorúan, és tanácstalanul.
Ez a hétvége egy olyan eseményt hozott a városunkba, amely – nem csak – számomra biztosan jó ideig felejthetetlen marad.
Ez volt az I. Etno-Folk Sörfesztivál. Hagyomány megújító, és hagyomány teremtő szándékkal indult, de sajnos nem lehetett folytatása.
Pedig erre a hétvégére visszahozta Nyíregyházára a sörfesztiválok hangulatát és egy páratlan koncertsorozatot.
Olyan és annyi fellépő fordult meg három nap alatt Sóstón, amilyet és amennyit azóta sem tud senki a városba szervezni.
Sajnos az időjárás nem kegyelmezett a szervezőknek, mégis olyan emlékek maradtak a hétvége után, amelyeket évekig emlegetni fognak. Én legalábbis biztosan 🙂
Most pedig egy felsorolás jön a fellépőkről minden kommentár nélkül: Bordó Sárkány Régizene Rend, Kuttya, Folkfusion Band, Paddy and The Rats, Goulasch Exotica, Retronome, Folk Error, Balkan Fanatik, Gyújtópont.
És a remek zenék és finom sörök mellett nem hagyható említés nélkül a Fire Age csoport tüzes produkciója sem.
Fent, a linken elolvasgathatod a múlt évi beszámolóimat, megnézheted a fotókat. Az ajánló kép pedig a Fire Age.
Én pedig előveszek egy sört a hűtőből…

Etno-Folk Sörfesztivál - Nyíregyháza, Sóstó 2011


Három éjjel, három nap

Ma mindössze egy hétvégéről mesélek.
Történt réges régen, hogy nyári, koraőszi estéken sok sok ismerős és ismeretlen arc útnak indult, hogy pár estét egy parkolóban felállított sátorban töltsön.
Vajon mi késztethet erre normális embereket? Mi lehet a sátorban?
Zene és sör. Hívhatnánk hát zenesátornak is, valahogy mégis sörsátor lett a neve.
Ezt is nevezhetnénk hagyományos eseménynek, ha nem szakadt volna meg a hagyomány. Nem csoda hát, hogy mikor megláttam az I. Etno-folk Sörfesztivál plakátját, megdobbant a szívem.
Komoly szervezkedésbe kezdtem, hogy amikor csak lehet, ott lehessek ezen a hétvégén Sóstón, a fesztivál helyszínén. És sikerült. Cserébe pedig egy olyan eseményt szemlélhettem, élhettem át, amely régen hiányzott már Nyíregyháza életéből.
Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe az eseményt – és akkor még nagyon finoman fogalmaztam – mégis sikerült egy olyan hétvégét összehozni, mely maradandó emléket hagyott maga után.
Nagy-nagy hálát érzek a szervezők iránt azért, mert a lehetetlennel dacolva mentették meg a hétvégét az özönvíz ellenére is.
Sokszor szóba került azóta is az a hétvége, amely elhozta Nyíregyházára a különleges finom sörök mellé a Bordó Sárkány Régizene Rend, a Folkfusion Band, a Kuttya, a Retronome, a Paddy and The Rats, a Goulasch Exotica, a Folk Error, és a Balkán Fanatik formációkat és ámulhattunk a Fire Age lányok káprázatos tűz show-ján.
Nem emlékszem rá, mikor történt hasonló a városunkban.
Vasárnap még kicsit együtt szomorkodtunk a szakadó esőben, és én – szerintem nem csak én – ma is abban bízok, hogy idén ez a csoda megismétlődik.
Nehéz volt kiválasztani azt a képet, ami a mai illusztráció lesz. E mellett döntöttem:

Paddy and The Rats


Nyárelő

Azt hiszem, elég kiszámítható az idei haladási irányom, de ezt most egyáltalán nem bánom.
A múlt év nagyon sok érdekességet és szépséget tartogatott. Persze mást is, de azt most hagyjuk.
Tovább lépdelve szépen elhaladtunk a kikelet mellett, és belesétáltunk a nyári fesztiválokba.
Szerencsére ez az időszak nem csak a korábbi években megszokott eseményeket hozta, hanem kis frissülés is érkezett. Ez rá is fért a szunnyadó városra.
Sóstó végre kicsit a nyár középpontjába került, és bizonyítást nyert, hogy ez az ékszeres doboz kedvenc helye lehet nem csak az ide látogatóknak, hanem a város lakóinak is.
A Gasztronómiai Fesztivál az I. sorszámot viselte ugyan, mégis meglepően jól szervezett, és szórakoztató volt. Szívesen gondolok vissza nem csak a finom ételekre (itt azért idén néhány dolgot érdemes lesz újragondolni… már ha lesz folytatás), hanem a színpadi produkciókra is.
A Folkfusion a tőlük megszokott hangulattal vezette fel a Folk Error parádés koncertjét, és a 4 For Dance füstjelei után átélhettem életem első élő Balkán Fanatik koncertjét.
A következő hétvége a Múzeumok Éjszakáját hozta. Ezen a napon kicsit több időt töltöttem a Jósa András Múzeumban, mint a korábbi évben. Talán az idei színpadi produkciók kicsit takarékosabbra, kevésbé különlegesre sikeredtek, sokkal inkább a kommersz, mint az igényes zenei produkciók domináltak.
Ez a bejegyzés sem nélkülözheti a Múzeumfalu említését. A Szent Iván-éj múlt évben is remek szórakozást, sok romantikát, gyönyörű fényeket, egy fantasztikus kiállítást, és a Holdviola különleges koncertjét hozta. Hiába no, a Múzeumfalu páratlan.
A mai vizuális élményt a mackótestvérek nyújtják. 🙂

Nyíregyháza