Maraton

Ma éjjel egy órával többet aludhatunk.
Ha mégis ébren lennél hajnal háromkor, és nem a UPC a szolgáltatód, – ahol ugye két csatorna van egy helyen – egy órán keresztül nézhetsz Susogós mackókat a Comedy Central-on.
Én alszom, de ha esetleg sikerülne rögzítened ezt az órát, ugye szólsz? 😉

Díszpintyek

A cím alapján lehetne ez akár politikai bejegyzés is, de most inkább egy kellemes hétvégi elfoglaltságot ajánlok.
Díszmadár kiállítást szervezett a Madárbarátok Nyíregyházi Egyesülete a honvéd utcai Művelődési Házban.
Sokféle különleges ismert, és ismeretlen madár látható ezen a hétvégén, ma 9 és 18, holnap 9 és 14 óra között.
Ha eljutok, lesz fotóalbum is. Addig pedig a Nyíregyházi Állatpark egyik lakóját láthatod itt.

Ha már…

…visszatekintettem kicsit tegnap, szétnéztem az említett fellépők lapjain.
Emeretta Rock Band
A Héjja Produkció működik rendesen, frissül a lap, koncertek is vannak, és a nyári rocktábor videói is felkerültek. Elidőztem kicsit a videomegosztón némi Piramis, és Deep Purple feldolgozás társaságában. 😉
Török Ádám a Mini zenekarral lila teheneket számlál a napokban. Hónap végétől indul hazai koncertsorozatuk, amiből sajnos kimarad a környék.
A Lord a minap került szóba a debreceni Rock-Ness hanglemezboltban egy plafonról lógó hátizsák kapcsán. Nos, ők is kevésszer jutottak át a Dunán idén, bár pár hete volt egy miskolci koncertjük. Az idén megjelent válogatás albumuk szép karácsonyi ajándék lehet, és ennél olcsóbb nem hiszem, hogy lesz. Ráadásul az összes olyan dal megtalálható rajta, amit valaha is baráti társaságban üvöltöttünk.
Közben belehallgattam, valami furcsa… Mindjárt jövök…
Szóval újra feljátszották a dalokat, úgy tűnik, ami nem baj, sőt! De valahogy nem szól szépen, kong. Remélem, a CD azért jól szól majd. Megírom. 😉

A Mobilmánia egy remek ötlet volt Zefitől. Pár nap múlva Nyíregyházán is a Rock Banddel közös fellépés lesz. Ez annyira nem jött be nekem a múlt évben, idén meg, ahogy írtam, hiányzik már Tunyó…

Amiért tulajdonképpen elkezdtem ezt a postot az volt, hogy ellátogattam Deák Bill Gyula honlapjára. Illetve nem is tudom, hogyan nevezzem. Rajongói oldal? Talán inkább mégis klubnak, ahogy a lap is nevezi magát, vagy hivatalos oldalnak. Szóval végre van egy méltó megjelenésű lapja a Királynak. Remélem, tartalmilag is megmarad ez a méltóság. Ami azonban elszomorított, úgy tűnik, az idén Bill sem jár már felénk.

Októberek

Nézegetem, miket is csináltam a korábbi években ilyentájt?
Nagyjából erre az időre estek az őszi erdei fotósétáim, és ebben az időszakban fellendült a koncertélet is.
Legalábbis számomra. Főként Lovarda, mert ilyenkor már nem annyira jó szabadtéren zenét hallgatni.
Mobil, Box, Bill koncertek. Ezek közül leginkább egy jó Deák Bill koncert hiányzik, és ahogy nézem, így lesz egy darabig.
Egy éve egy rendkívül emlékezetes koncerten vehettünk részt. Többek között Emeretta Rock Band, Mini, Lord, Bill, és Mobilmánia.
Pár nap múlva Nyíregyházán ismét fellép a Mobilmánia, de ez már nem az a zenekar, amit egy éve nagyon vártam Debrecenben.
Sajnos Tunyogi Pétert ekkor láthattam, hallhattam személyesen utoljára. Néhány nap múlva baleset érte, amiből már nem épült fel.
Ezt a bejegyzést most az ő emlékének szentelem, a vele kapcsolatos múlt évi írásaimból olvasgathatsz itt, és arról az októberi koncertről teszek ide egy képet.

Lovagkor

A Helyi Termék Fesztivál egy újabb albumával ismét visszatérünk szeptember közepére.
Sajnos nem csak én végzek itt időutazást, hanem a Freeweb is.
Hétvégén volt némi hardware problémájuk, és ahogy nézem, nagyjából a pénteki mentésre tudtak visszaállni.
Szerencsére azóta új albumokat nem töltöttem fel, nem is tudtam, most sem tudok. Azt mondtam, szerencsére. A másik szerencse, hogy korábban viszont feltöltöttem néhány albumot, amit most meg tudok osztani.
Irány tehát a lovagkor, azaz a Mustárház Hagyományőrzőinek bemutatója.

Egy csepp nyugalom

Azt nem tudom, lesz-e lehetőségem idén hasonló képet készíteni?
Talán időm nem lesz rá, de esőcsepp már most van.
Kicsit több is, mint kellene. ;-)

Hajsza közben

Úgy 12 órányi munka után hazafelé tartva erősen gondolkodtam, menjek-e Vörös István szóló akusztikus koncertjére? Aztán, mivel a kezdés időpontjára pont hazaértem, meg visszagondoltam Pisti első ilyen koncertjére az Inter Cafe-ban, úgy döntöttem, megyek.
Nagyon meglepődtem azon, hogy alig fértem már be a kávézóba, hiszen nem sok infót láttam a városban a koncertről, én is Pisti lapján találtam rá. Persze a szokásos ismerősök most is itt voltak.
A hangszórókból a felvezető zenék szóltak, és mikor Pisti a színpadra lépett, a közönség már ráhangolódott a zenéjére.
A koncert most is fantasztikus volt, a hallgatóság együtt élt a produkcióval, együtt énekeltük az ismert dalokat.
Az Inter Cafe remek helyszín ezekhez a koncertekhez. Családias, klubszerű, a fellépő érintésnyire van a közönségtől, és ez a közelség a koncert hangulatán is érződik.
Azért szeretem különösen Vörös István szóló, és persze zenekaros koncertjeit is, mert Pisti ugyanolyan közvetlen ha többszáz fős csarnokban, vagy szabadtéren ad koncertet, mintha néhány tíz fős közönséggel találkozik.
A dalok most is közel két órán át szóltak egy rövid megszakítással.
Mikor fél 12 után hazaindultam, még a fülemben csengtek a dalok.
“Megjártam már a hadak útját, ismersz is talán…
Engedj, akaratos tündér…
Aki a másikat meghallgatja…
…a mackót a bőröndbe tedd!…
az intelmeket megfogadjuk, vagy várjunk, míg lehet…
… és, ha reménytelen most a helyzeted ne okold önmagad…
Én az időt nem sajnálom, csak élni szeretnék!…
Oly nagy az idő, s az élet semmi más, csak könnyeinkkel írott vallomás;
és majd ha egyszer az álom véget ér, emlékeinkről senki nem beszél.”
Az Inter Cafe-ról azt még feltétlenül el kell mondanom, hogy Pisti koncertjével egy sorozat vette kezdetét, melyről – reményeim szerint – én is beszámolok majd.
A képekhez pedig: Biztosan feltűnik majd, hogy az album kicsit máshogy néz ki, mint a többi.
Sajnos a fotóalbumom tárhelyszolgáltatását nem a stabilitás jellemzi, konkrétan szinte lehetetlen a módosítás rajta. Amint rendbeteszik, én is helyrerakom az albumot ;-)

Szerk.: Újra tudom kezelni a képtáramat, helyretettem az albumot.
Mivel a korábbi hely linkje is megjelent itt-ott, az is megmarad.

Sztrájk és munka

Régen vasutaztam már.
Legalábbis itt.
Olvasom a hírportálon, vasutasék tervezik a lassan szokásos őszi gulyáspartyjukat.
Nem, ez nem valamiféle csapatépítés.
Ez a ki tud jobb gulyást főzni munkaidőben verseny, azaz a sztrájk.
Egy ideje IC-vel járok dolgozni, mert így reggel a remek közlekedésnek köszönhetően (ez most a Volán) egy órával tovább aludhatok.
Szóval IC-vel járok, amivel minden nap törtenik valami.
Ha egy hét 5 munkanapjából háromszor késik, azt lehet rendszeresnek nevezni szerintem.
Az is érdekes, ahogy összeáll a szerelvény.
Hol az étkezőkocsi, hol az első osztályú, hol a dohányzó kocsi hiányzik, hol a kalauz gondolja úgy, ma másik lesz a dohányzó.
Minap mindezt összevonták.
Késett, hiányzott az első osztályú és a dohányzó kocsi.
Az utasközpontúság csúcsa pedig: első osztályú kocsi nélkül érkeztünk Debrecenbe.
A hangosbeszelőből a következő hangzott fel:
Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy a Hajdú Intercity első osztályú kocsi nélkül közlekedik.
Kérjük utasainkat, keressenek helyet maguknak.

Végülis megfizették a keresés árát…
Szóval lenne mit tenni munkaidőben.
Az egyik utastárs azt mondta, gyúrnak a sztrájkra.
Úgy tűnik, felkészültek.
Mostantól ismét láthatod a sztrájkinfót, a nem vasutasoknak (tehát a dolgozni akaróknak) pedig linkeltem az Oszkárt.