Még ha csak

Szóval még ha csak dolgos lett volna a hétvége, ahogy azt beharangoztam, egy szavam sem lenne, hiszen azért kapom a fizetésemet. Mondjuk nem teljesen ezért, de ezt most hagyjuk.
Amikor a péntek esti koncertek alatt végig kabátban és sálban fényképeztem, éreztem, ez nem természetes. A szombati napom – már amennyire az enyém volt 🙂 – aztán annyira sikeres lett, hogy estére jobb kezem középső ujját is sikerült elvágnom, de így legalább egyedi, mikor az ég felé bökök vele. Lehet, hogy megért ennyit. 🙂
Most pedig az átizzadt takaró alól kibújva igyekszem összerakni magam és az agyam holnapra. Ma már nem kell, de holnap jól jönne.
Gyorsan összeállítok még egy montázst a péntek estéről, és elkezdem a második alváskört. Holnap találkozunk.

Dolgos hétvége

Annak ellenére, hogy szombaton is péntek lesz, elég jó dolgokkal kapcsolhatsz majd ki esténként.

Ma este Debrecenben, a Lovardában a régi Piramis két ikonja, Révész Sándor és Závodi János idézi fel a Piramis éveket.

Pénteken egészen biztosan elfelejted, hogy másnap is munkanap, ha eljössz a Club Hollywoodba, hol a Kell egy még, a Black Stage és a Periscope zenél majd. Ki nem hagynám semmiképp.

Ebből adódóan viszont sajnos most kimarad a Signal Motorock ugyancsak remeknek ígérkező koncertje a Szmog Pub-ban.

Még mindig a pénteknél és Nyíregyházánál maradva a Chloé New Yorkban is jó koncertet ígér, a Mystical Plants játszik ugyanis.

A szombati munka után is benézhetsz este a Club Hollywood-ba. Az Ismerős Arcok koncertezik itt este.

Zsíros kenyér, lila hagyma nem biztos, hogy lesz az X Cafe pultján szombat este, de hogy a színpadról elhangzik majd, hogy hú, de jó, az szinte biztos. A Prémvadászok repertoárjából nem hinném, hogy kimarad ez a sláger.

Vasárnap délelőtt első alkalommal rendezik meg a Média és zene börzét a Váci Mihály Kulturális Központban. Érdemes arra sétálni.

Kedden valahogy jó lenne hazaérni fél ötre, de ehhez valamiféle csodának kellene történnie. Így Barkóczi Beáta és Danilás László Ázsia vs. Amerika című fotókiállításának megnyitóján nem tudok majd ott lenni, de a kiállítást mindenképpen megnézem majd. Ha tudsz, menj el a megnyitóra a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárba, biztosan érdekes lesz.

Erre a napra van egy másik lehetetlen küldetés is, ez pedig az este nyolckor Debrecenben tartózkodás. Pedig a Barabás Lőrinc Quartet játszik a Nagyerdei Víztoronyban.

Aztán már szinte itt is van a hétvége. 🙂

Sétálójeggyel a Múzeumfaluban

Az elmúlt néhány évtizedben igen sokszor megfordultam a Sóstói Múzeumfaluban, mert számomra mindig a nyugalom szigetét jelentette. Akkor is, ha éppen rendezvény volt, mert a rendezvények is a múlt szép hagyományainak megőrzéséről szóltak, mert a hangulat mindig olyan volt, amelyben jól éreztem magam. Sosem hagytam ki, hogy benézzek Magdi nénihez, és hogy egy kis beszélgetésre, egy tányér sztrapacskára meg ne álljak a Barabási kocsmánál. Sajnos Géza bácsival már nem beszélgethetek többé, és a Barabási kocsma terasza is eltűnt.
Vasárnap mégis úgy éreztem, ki kell mennem kicsit a faluba. Sétálni egyet a házak között, benézni a portákra, készíteni néhány fotót a szépen behavazott épületekről.
A Múzeumfalu akkor is körbejárható, ha nincs rendezvény. Igaz, ilyenkor az épületek zárva vannak, de a csend, a nyugalom így is megéri.
Szeptember körül néztem körül itt legutóbb. Olvastam valahol, hogy felújítás kezdődik majd, ami néhány épületnél magát a túlélést jelentheti. Gondolok itt például a temetőcsősz házára, vagy a bejáratnál a tiszabecsi porta házára, amelyekbe már belépni sem szabad, de a református templom falain sem múlt el nyom nélkül az idő.
Szóval sétálgattam, fényképezgettem, nosztalgiázgattam. Az eredmény két, egymást átfedő fotóalbum lett. A következő kép a fekete-fehér képekhez vezet. Klikkelj rá, ha a szürke árnyalatait szeretnéd, de ha a télutó színeit is látni akarod, azt IDE klikkelve teheted meg.
KLIKK

Kozma Orsi Quartet

Kozma Orsit én Geszti Péter egyik formációjával fedeztem fel, ahol vokalistaként is igencsak komoly szerepet kapott, már akkor sem igazán gondoltam háttér énekesnek, mint ahogy Geszti másik két kiválasztottját sem.
Aztán a Cotton Club Singers-ben már abszolút fronton tűnt fel ismét. Bár ez nem az én zeném volt, azért néha jólesett kicsit ellazulni vele.
Teltek az évek, és kiesett a látóteremből, míg pár hete megláttam a nevét a Keresztúri Esték fellépői között.
Ekkor hallgattam kis – na jó, sok – zenét a Kozma Orsi Quartet előadásában. A formáció hatalmas tudású zenészek csapata, és rendkívül szerteágazó repertoárjukban igen sok az improvizáció, ami nekem különösen kedvemre való.
Szombat este útra keltünk hát, hogy egy pohár bor mellett üldögélve elrugaszkodjunk a videomegosztótól, és élő előadásban is meghallgassuk ezt a remek zenét.
Egy darabig úgy volt, hogy nem is lesznek képeim, de túl nagy kísértés volt a mellettem lévő fotós táska.
Így, ha most klikkelsz a képre, belenézhetsz a koncert hangulatába.
KLIKK

Elmúlt hét

Jól telt a hétvége, bár lehetett volna hosszabb is. Voltam koncerten, moziban, kirándultam, de most mégsem ezekről mesélek, mert van még egy múlt szerdai esemény, amiről nem írtam.
Rendszeresen részt veszek a Musik World Hangszerbolt hangszer bemutatóin, mert – bár nem játszom hangszereken – mégis sok új ismeretet szerzek a mindennapi zenehallgatáshoz, és nem utolsó sorban olyan előadókkal találkozom, akik komoly tudással, tapasztalattal rendelkeznek az adott témában. Nem utolsó sorban pedig ezeken a bemutatókon is remek zenéket lehet hallgatni.
Múlt szerdán szinte a munkahelyről estem be a Club Hollywood-ba, ahol Szendőfi Péter előadását láthattam, játékát csodálhattam a Tama Meinl dobkurzus keretében.
A program egy részében fényképeztem is, ezekből a képekből válogattam a most következő albumba.
Klikkelj az itteni képre!
KLIKK

Testről és lélekről

Nagyjából egy évvel ezelőtt futottam bele a Testről és lélekről előzetesébe. Nem vagyok nagy moziba járó, de elhatároztam, hogy ezt a filmet megnézem. Az előzetes alapján.
Mi fogott meg az előzetesben? Úgy gondoltam, a film igazi, valós emberi viszonyokról szól majd. Továbbá a női főszereplő játéka. A nagyjából két perces előzetesből is látszott, hatalmas alakítás.
Miből gondoltam, hogy ez egy jó film lesz? Először is az alap történetből, ami egy elég érdekes helyzet, és nagyon érdekelt, mit lehet ebből két órában kihozni úgy, hogy ne álljak fel, és hagyjam ott az egészet.
Ma délután aztán eljött az idő. A Krúdy Art Moziban szerdáig délutánonként vetítik még a filmet, ha meg szeretnéd nézni.
Nézzük, milyen volt a film? Úgy mesélek róla, hogy nem mondok semmi olyat a történetből, amit nem láthatsz a beharangozóból.
Ami a legfontosabb, hogy egy percig sem jutott eszembe, hogy otthagyjam. Teljes mértékben megfelelt annak, amiért meg akartam nézni. Nagyon tetszett Borbély Alexandra játéka végig a filmben. Igazán az ő személye, karaktere teremtette a film történetét, és mire kijöttem a moziból, már teljesen hihető volt számomra, hogy létezhet ilyen ember, megtörténhetnem azok a dolgok, amelyek előre vitték a filmet. Talán a szarvasokkal álmodás így konkrétan nem, de ha ezt úgy értelmezzük, hogy “kitaláltad a gondolatomat”, mindjárt helyben is vagyunk.
Egyszóval tetszett a film. Bár mindig tartok az Oszkárra jelölt, vagy ott díjat nyerő alkotásoktól, ezt még akkor nézem ki, mikor a jelölésről szó sem volt.
Nem egy kólás, popcorn-os film, de szerencsére ebben a moziban ezek szóba sem jöhetnek. Tehát ha gondolod, itt a linken nézd meg az előzetest, és ha kedvet kapnál, még van pár napod.
Ja, a film zenéje. A történet egy részében elég fontos szerepe van. Sokféle megszólal, de van egy “vezér zene”. Ezt most itt megmutatom.

Ablakból napsütés

Az utóbbi napokban mégis kaptunk kis telet, és jólesett a napsütést a szoba melegéből nézegetni. Talán hétvégén elindulunk a tavasz felé, azért én mégis inkább benti programokat ajánlok. Egyben megígérem, hogy következő ajánlómat nem időjárás jelentéssel kezdem majd. 🙂

Mielőtt a jövőbe néznénk, egy kép erejéig had térjek vissza a tegnap estére. a Club Hollywood-ban Szendőfi Péter dobkurzusát láthattuk a Musik World Hangszerbolt szervezésében. Mesélek majd róla, meg lesznek képek is, de azért egyet most ide is felteszek.

A hétvége most két napból áll majd, legalábbis nálam.
Péntek estére debreceni programot ajánlok, az Incognito-ban a Funky Donots játszik este kilenctől.

Szombatra ennél nagyobb mozgási lehetőséget mutatok.
Kezdem megint az Incognito-val, ahol ezúttal blues zenét kínálok a Kék Kód előadásában.

Ha nem ez lenne a kedvenc stílusod, de mégis Debrecenben keresnél programot tudom még ajánlani a Roncsbárt, ahol az Ocho Macho izzítja majd a hangulatot.

Mindjárt visszatérek Nyíregyházára, előtte azonban még egy remek hangulatú koncertet említek. Bodrogkeresztúron, a Henye Borbárban a Kozma Orsi Quartet lép színpadra este héttől.

Végül pedig ismét Nyíregyháza, és a Club Hollywood. Itt a Margaret Island robbantja a hangulatot szombat este.

A második X

Ma a végére járok a hétvégi blues-nak. Még mindig az X Cafe-ban vagyunk, szombat este úgy tíz óra körül járunk, a színpadon és – ahogy a képeken is látod majd – előtte a Mojo Men.
Szóval ismét blues, ismét remek zene, és ismét képek.
Az itteni képre klikkelve belenézhetsz a koncertbe, a következő koncerten pedig meg is hallgathatod a zenét.
KLIKK

Újra az X-ben

Valamelyik ajánlómban írtam, hogy újra indulnak a koncert esték az X Cafe-ban. Szombat este meg is néztem az első két koncertet.
A helynél a legnagyobb problémám látszik megoldódni. Működik a szellőzés, és nem gebedsz meg a hőségtől. Szóval akár jöhetnek is a klubkoncertek.
Két kedvenc zenekarom játszott szombat este. Elsőként a No Cnt’Roll lépett színpadra. Nem véletlenül voltam ott a koncerten, hiszen korábbi műsoraik is tetszettek. Most sem volt ez másként. A trió ez alkalommal is remek zenével kényeztette a hallgatóságot. Én pedig fényképezgettem. 🙂
Az itteni képre klikkelve nézheted meg a koncert képeit.
KLIKK

Blues hétvége

Három koncert volt a hétvégén, amelyen terveztem ott lenni, és ez sikerült is.
Péntek este nem sokkal a Debrecenből való hazaérésem után már indultunk is vissza, mert az Incognito-ban a Slowband játszott, amit ha lehet, nem szoktam kihagyni.
Az út elég kalandos volt, mert – bár a vízcsapból is az időjárás riasztás folyt- az útkezelésben ennek egyáltalán nem volt visszhangja. Szóval átkoriztunk Debrecenbe.
A koncert most is remek volt, nem sokkal éjfél után szántuk rá magunkat a haza korcsolyázásra.
Hazafelé már simább volt az út, vízen jártunk. Másnap csodálkoztam rá, mennyi sót sikerült összeszednünk hazafelé.
De visszatérve az este kellemes részéhez, sikerült néhány képet is készítenem, amit az ittenire klikkelve nézhetsz meg.
KLIKK