Madártávlat

Jöjjön hát a tegnapi magyarázat.
Nézd meg jól ezt a képet:

OK.
Most fordítsd fejjel lefelé a monitorodat 🙂

Így ni.
És akkor mesélek keveset a Pulykanapokról.
Június első szombat-vasárnapja.
Nagy sütés-főzés Debrecenben, a Kossuth tér környékén
Mellé még kirakodóvásár, meg könyvünnep.
Nincs ezzel így semmi baj, hangulatos, remekül el lehet tölteni az időt.
Nézelődni, vásárolgatni, enni, inni.
Ezt is tesszük, és igyekszünk ignorálni a műsorközlő – hogy mondjam finoman – gyenge humorát.
Sikerül remek könyveket vásárolni, meg az indiánok is zenélnek egy mellékutcában.
Aztán jön – a már szertartásosnak tekinthető – perec/sör.
Békésen üldögélve falatozunk, mikor elkezdődik a déli műsor.
Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy ez cigányzene.
Alapból ez illik is a rendezvényhez.
Illetve illene, ha az lenne.
De hogy ezt a társaságot honnan szalasztották?
Nem hiszem, hogy ezt a trágár, vulgáris, obszcén nótázást hívják polgári szórakozásnak a kálvinista Rómában.
Ez mindenesetre így sikerült.
Elmenekültünk, és én csak másnap délelőtt tértem vissza pár percre.
A képek azért ennél jobb hangulatot festenek.
Sőt, olyat, amilyenre vártunk…
klikk a képre


.


Az elmúlt hétvégén (már hogy nem ezen, hanem az előzőn) Pulykanapokat rendeztek Debrecenben.
Nem véletlenül hallgatok nagyokat róla… de majd pár szót azért mondok.
Addig egy hangulatkép.


Séta a mezőn

Valahogy eszembe jutott, hogy adós vagyok még a kb. egy hónapja történt mezei sárdagasztásom képeivel.

Néhány felvillanást már láthattál akkoriban bogaras-gumicsizmás, sárganyaralós képek formájában, most azonban itt lesz az összes.
Lassan hagyomány, hogy Tokajban összejön a család, nehogy a napi darálóban teljesen elfelejtsük egymást.
Idén sikerült remek időt kifogni – bár induláskor még esett az eső – talán mégis annak az időszaknak a legszebb, legkellemesebb napja volt.
E nap egy részét gumicsizmában töltöttem bejárva a környék erdejét, mezejét.
Tehát egy családi körben eltöltött nap egy kis részének dokumentálását láthatod mindjárt.
A hét további részében várható még a múlt csütörtöki Rocksuli szülinap albuma, és a tegnapi botanikus kertbéli mászkálásom eredménye.
Ez utóbbiról a lap tetején a banner ad némi képet 🙂
klikk a képre


Hajrá Sényő!


Ha most döbbenetet láthatnék az arcodon, te bizonyára nem voltál ott Tokajban vasárnap.

Akkor viszont nem fogod tudni mire vélni a címet.
És nem is mesélem el
Amit viszont elmesélek:
Ahogy többen is erősen kívántuk, remekül kijavult az időjárás vasárnap.
Így amellett, hogy vakító napsütésben ettünk, ittunk, szóval igen jól éreztük magunkat, némi sárdagasztás árán jó sokat fényképeztem is.
Először persze a nem publikusakat rendeztem el, azokat már töltögetik is azok, akiket illet.
Rövidesen a publikus képekre is sor kerül egy itteni album formájában.


.

Kedves gyerekek!

Ma egy házról mesélek nektek.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy égig érő ház.
Ez a ház arról volt híres, hogy néha nem lehetett látni a tetejét.
Ilyenkor az arra járók azt hihették, hogy az égig ér.
Az okosabbak tudták, hogy ilyen csak a mesében létezik.
Ezért meséltem most róla.
A mesének vége, aludjatok jól, álmodjatok szépeket!
Jó éjszakát gyerekek!


.






.




Itt és ott




Kori – Günter 40

Debrecen, Lovarda, 2007. november 2.
Szinte napra pontosan egy éve ugyanitt voltunk koncerten.
Ez volt a Pandora’s Box búcsúkoncertje.
Idén, egy alkalomra ismét összeállt a legendás formáció, és még néhány más csapat, előadó is eljött, hogy köszöntse a 40. születésnapját ünneplő Koroknai Árpádot, és Sándor Józsefet.
Érdekesen hangzanak így a nevek. Tehát Kori, és Günter 🙂

Jóval kapunyitás után, úgy háromnegyed hét körül érkeztünk.
A színpadon az Electric Eden melegítette a megjelenteket.
Ekkor még elég kevesen voltunk, de azért volt már ismerős.
Lehetett kicsit beszélgetni, és ekkor kaptam a már említett koncertfelvételt is.
A melegítő bandát az Időgép váltotta.
Érdeklődve vártam őket, és nem is kellett csalódnom.
A saját számaik nagyon tetszettek, jól is szóltak, de talán Whitesnake-et nem kellett volna játszaniuk.
Remek volt az ének, és a szólógitáros is kiemelkedőt nyújtott.
Van Halen dalnak viszont örültem.
Ugorjunk 😉
Úgy nyolc óra körül jelent meg a színpadon Kori, és ezt követően éjfél utánig minden formációban énekelt.
Fogalmam nincs, hogy bírta…
Tehát Acoustic Gallery.
Ahogy a névből sejteni lehet, akusztikus hangszerek társaságában folytatódik a koncert.
Ebben a formációban lép fel vendégként Sári Évi, és Lukács László.
És mégegy meglepetés, a Dancing Queen az Abbától… persze Korival, és Évivel.
Újabb rövid szünet.
Évi és Kori marad, a társak cserélődnek.
És a műfaj is változik kicsit.
A Hair tovább emeli a hangulatot, meghozza a napfényt és a közönség is egyre gyülekezik.
A következő beállás után kis történelem.
No nem megyünk vissza az ókori Egyiptomba, és az ókorba sem.
Csak úgy a kilencvenes évekbe, Debrecenbe.
Szfinx néven működött itt egy csapat.
És most ismét működtek.

Szerk.: 10.11. Kiemelés valaki kedvéért, aki lehet, hogy elolvasta az írást végig, mégis hányolt valamit. Mint ahogy én is hiányolok egy választ egy mailre egy éve… 🙁
Benne jártunk már az estében, mikor nyelvet is váltottak a fellépők.
A Whitesnake Project előadásában mi mást is hallottunk volna, mint Whitesnake dalokat.
Illetve volt egy Deep Purple is, de ez azért nem meglepő fehér kígyó környezetben. 😉

Apropó, fehér kígyó.
Nos, ekkor adta meg magát az első készlet akksim a fényképezőgépben.
A fehér kígyó elszívta az erejét, de szerencsére most jobban készültem, mint a Prognózisra. Ismét kis szünet, és már jött is a P. Box.
Egy év szünet után.
Jó volt újra hallgatni a régi dalokat.
Jó volt a tömeggel együtt énekelni.
És jó volt hallgatni, mikor két szám között a közönség rákezdte:
“Boldog, boldog, boldog születésnapot!
Kívánom, hogy legyen még sok ilyen szép napod!”
Legyen!

klikk


Kimaradás

Mi mindent is jelent a szó? Sokaknak még jelenti azt a néhány órát, amikor a helyben lakók hazaszaladhattak, a távolabbról sorozottak pedig kocsmázhattak, mielőtt éjfélre visszaértek a laktanyába. Azóta persze változott a világ, kedvenc keresőm egészen mást mond erről. Persze én maradok a saját gondolatomnál, vagy legalábbis visszatérek hozzá időről időre 😉
Az én gondolataim a körül forognak pár napja, mikből is maradtam ki, illetve inkább mik maradtak ki. No nem gondolok itt egész életes visszatekintésre, csak mondjuk amolyan elő-évértékelésre. Induljunk el időben visszafelé. Idén is azt terveztem, hogy hatalmas erdei fotósétát teszek 23-án, mint három éve. Ez az időjárás miatt akkor
nem jött össze. Pedig emlékszem, már akkor is arról folyt a vita az
országban, hol, hogyan ünnepelnek az igaz magyarok, hol a nemannyira igaz magyarok, és hol az egyáltalán nem magyarok. Akkor is kezdtek már kialakulni ezek a kategóriák, és akkor is úgy gondoltam, nem érdekelnek. Jó volt egyedül mászkálni az erdőben. Szépség, nyugalom, csend, béke. Talán ma pótolhatom, ahogy kinézek az ablakon.
De kimaradt – mostmár szinte biztosan – az idén az Állatpark meglátogatása is. Bár ebbe elég nehezen nyugszom bele, úgyhogy talán mégis sikerül kifognom egy jó napot. 😉
Korábbi években mindig vásároltam Hungary Card-ot, mert sok utazásomhoz remek anyagi segítséget nyújtott. Ezek az utazások, kirándulások nagyon hiányoznak. A kártya, és füzet ma is létezik, csak az én utazásaim lettek más jellegűek. Az év közbeni szabadságom pedig értelmetlen célok miatt most év végefelé forgácsolódik el.
Blogom indításával az volt a célom – többek között-, hogy szeretett városomat bemutassam, kedvet csináljak ahhoz, hogy egyre többen jöjjenek el, vigyék jó hírét. Sosem szerettem azonban az elvakult eszméket, sosem gondoltam úgy, hogy csak a szépet, jót kell megmutatnom. Így aztán lett ez is, az is, mint a való életben. Örülök, hogy vannak, akik rendszeresen visszalátogatnak, olykor-olykor jó-rossz visszajelzéseket is kapok. Örömmel töltöttek el azok a felkérések is, amelyek arra ösztökéltek, más fórumokon (és ezt ne konkrét fórumnak értsd) is jelenjek meg írásaimmal. A körülményeim nyári megváltozásai – sajnos úgy látom most – ezt a lehetőséget elvették tőlem. Mindenesetre hálás vagyok azoknak, akik lehetőséget adtak nekem, és mélyen elszomorít, hogy nem tudok élni vele. Azt hiszem, egy ideje a legnagyobb gondom, hogy nem érzem úgy, én irányíthatom az életemet. Inkább csak manőverezek a lehetőségek közt több-kevesebb sikerrel.

Úgy tűnik, idén nem leszek ott a fenyőállításon sem, már ha a jelen Kossuth téri állapotok mellett lesz hová állítani. Remélem, lesz… Mint ahogy remélem, lesz lehetőségem kijutni Sóstóra a Krúdy Karácsonyra. Illetve remélem, lesz idén is Krúdy Karácsony Sóstón.

Ezzel be is fejeztem az év “ember tervez” részét. Tudom, semmi tervet nem látsz benne, de nagyjából ennyire látom tervezhetőnek. Ebben benne van az is, hogy tudom – inkább sejtem – mik várnak még rám a munkahelyemen ez évben. Mert szerencsére még van munkahelyem, ha nem is így képzeltem pár hónapja. Mindenesetre ezért is hálával tartozom annak, aki nem hiszem, hogy valaha is olvassa a blogomat… aki pedig viszonylag rendszeresen olvas, tudhatja, kiről beszélek 😉
Én tehát igyekszem lelkiismeretem szerint megfelelni az új helyemen, te pedig klikkelgess a képekre, és nézelődj 😀


Rocktoberfest

Fenti esemény ezen a furcsa hétvégén kerül megrendezésre Debrecenben.
(A plakát sajnos nem elérhető már a Lovarda oldalán.)
A szombati napot – amely egyébként péntekként működik – külön is kiemelem mindjárt nem mindennapi programja miatt. Szerintem a második nap felejthető.
A harmadik nap egyik érdekessége a Kódex együttes, akiket már hallottam, és ajánlok a Black Sabbath, és hasonló zene kedvelőinek.
A másik pedig a viharos napokat élő P. Mobil, akik jelenlegi felállásukban itt hallhatók a környéken utoljára. Ahogy pár napja írtam, Nyíregyházán már az 1984-es felállásban koncerteznek.
Most azonban nézd meg, kik lesznek 20.-án:

Benzin

Neck Sprain

Subscribe

Wisdom

Pokolgép


PUFfogás

Mivel a tegnap beszélgetős vonatozás volt ma ismét Pál Utcai Fiúk zenéltek útközben.
“Feláldozod önmagadat, tedd csak tedd csak tedd a dolgodat” – mondták a fülembe, miközben az ellenőr kopogtatta a vállamat bérlet ügyben. Úgy tűnik együtt fekszünk-kelünk ezután. 🙂
Megörvendeztettem az arcképemmel, és már ott is tartottunk, hogy “Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok. Túl messzire mentem, Vissza már soha nem találok”
Így buszoztunk tovább, én pedig belegondoltam, mennyire szerettem utazni régebben, és mennyire szeretnék, ha nem ez a reggel-este lenne a cél.
Ma eldől a szabadságom. Legalábbis ez a részlete. A többivel nem tudom, mi lesz, nem sok jót várok. Valahogy nem várom ezt a napot.
Kiderül estére…

Kiderült. Hát érdekes elképzelés.
Azt hiszem, rohamosan elkezdek szabadságon lenni…
Erről ennyit.
Mivel a reggeli és esti vonatozásom is “beszélgetős” volt, így hazafelé még jutott a PUF-ból.
“Csukd be a szemed és fogd be a szád, aludj!”
Jó.


Kik tehát?

Ebből a szögből már kizárhatjuk a munkájukat végző villanyszerelőket, meg a pókembert is.
Sőt, az is sejthető, kevesen tartanák ilyen sokáig így a kezüket.
Szóval szobor a két alak a debreceni Kossuth téren, a szökőkút mellett.


Kik lehetnek?

Az ugye nem kérdés, hogy Debrecenben készült a kép.
De vajon kik lehetnek a képen?
Talán egy villanyszerelő brigád munkában?
Esetleg egy pókember, aki fogával kapaszkodik a kupola peremébe?