Start

Vasárnap fél tizenkettőkor szállok vonatra Debrecenben. A kalauz már Bocskaikertnél elér hozzám, gyorsan kezeli a jegyet, vagy én vagyok az első kocsiban 🙂
Kisebbségi asszony száll fel. Ha háttal állnék is tudnám. Jegye persze nincs.
Meddig utazik? – kérdezi a kalauz.
Háá Hadházig!! – jön a válasz olyan hangsúllyal, hogy a kalauz szinte elszégyelli magát a tudatlanságáért.
Tovább is megy. Nyelek egyet. Az asszonyság útnak indul cigit lejmolni. Valahol sikerrel jár, visszafelé már italhoz próbál jutni.
Vesztemre nálam fejezi be a kört. Kérdés nélkül leül, és fújja a füstöt. Az 1500 forintos jegyemmel én keresek új helyet.
Végülis szerinted lenne értelme szólni ennek a kalauznak? Nem hiszem.
Miközben haladok 50 kilométeren belül a második – és remélem utolsó – helyem felé, eszembe jut a minapi Kossuth téri párbeszédem azzal a közteressel, aki tétlenül nézegette a borozgató hajléktalanokat.
Megkérdeztem, ha én megállnék mellette egy pohár sörrel, mit tenne?
Megbüntetném – mondta -, mert maga ki tudja fizetni.
Nem éreztem jól magam “gazdag” emberként…


Polak – węgier dwa bratanki i do szabli i do szklanki

Azaz: Lengyel magyar két jó barát együtt harcol, s issza borát.
Bocs a rossz minőségű képért, de kicsit koszos volt a szélvédő 🙂


Sokhetes

A múlt évihez hasonlóan az idei nyáron is megrendezik Debrecenben a Cívis Korzó hétvégéit.
Az első hétvégén már túl is vagyunk, láthattad az ajánlóban.
Pénteken még kicsit bánkódtam, hogy a teljes rendezvényen nem tudok ott lenni, mára ez kicsit megváltozott.
Egyrészt a következő hétvégén Tóth Vera, meg ilyesmi lesz, amire hat ökörrel sem lehetne elvonszolni. Másrészt a szombati koncert előzményei kicsit elvették a kedvemet attól, hogy további Korzókon ott legyek.
Bizonyára tudod, eléggé tele van a hócipőm mindenféle politikával, úgy gondolom, ha kikapcsolódni szeretnék, pont azért választok ilyen eseményeket, mert ezek legalább nem a politikáról szólnak.
Nos, idén ez másként van. Nem akarok nagyon belemenni, végülis a koncert feledtette az eseményeket.
Röviden csak annyit, hogy Pálffy Istvánnak sikerült egy írását baki nélkül felolvasni. Ennek örömére háromszor is meghallgathattuk. Akit érdekel, mesélhetek bővebben, de itt nem fecsérlek rá több szót.
Engem ez ott és akkor zavart…
Maga a Korzó mintha kicsit light-osabb lenne a korábbinál, bár ez egy nap eseményei után nem biztos, hogy végső ítéletnek tekinthető, és nem is ezen nap fellépőinek szól.
Mindenesetre múlt évben sajnáltam azokat a koncerteket, amelyekre nem tudtam elmenni, most meg eleve van olyan, amire semmiképpen nem mennék…
És akkor a szombat este, a sokhetes. 2007. 07. 07., este 7 óra. Színpadon a 7 tagú Tündérground zenekar Romániából.
Nem volt időm korábban “utánuk nézni”, így elég tájékozatlanul érkeztem a színpad elé. A felkonferálásban szinte valamennyi zenei stílust megemlítette a beszélőlány, kicsit félve vártam hát a zenét.
Aztán elkezdődött a koncert, és elfelejtettem a Pálffyt, a beszélőlányt, és minden gondomat. Néha fényképezni is 🙂
Fergeteges koncertet adtak a fiúk, és szemmel láthatóan a közönség is fogékony volt a valóban több irányzatból építkező zenére.
A következő fellépőt már nem vártuk meg, a vasárnapi Rocksuli produkció pedig sajnos elég későn kezdődött az én útitervemhez.
Talán legközelebb.

klikk a képre a koncertalbumhoz


.


Veszélyben a Friss

Jó pár napja gyűjtöm a gondolatokat ehhez az íráshoz. Nem vagyok egy nekrológíró, nem is hiszem, hogy emlékezetes lesz, amit most összeütök majd, mégis itt az ideje, hogy elkezdjem, hogy közzétegyem.
Ahogy most visszanéztem, úgy egy éve írtam először a Friss rádióról.
Akkor is úgy gondoltam, most is úgy gondolom, párja nincs rádió.
Akkor is azt mondtam, most is azt mondom, addig hallgassuk, míg tehetjük.
Akkor ez kicsit másként fogalmazódott meg, mert fel sem merült bennem, hogy létezik olyan társaság, aki hozzányúl egy ilyen különleges alkotógárdához.
Mára kiderült, létezik.
Mint ahogy sok mindenre, erre is kaphatók emberek.
Mint ahogy sok minden, ez is útjában volt valakinek.
Mint ahogy mostanában oly sokszor, itt is azt tapasztalom, semmi sem számít, ha valaki valamit tönkre akar tenni.
Úgy gondoltam, a pártrádiók itt is, ott is, ebben az érdekeltségi körben, abban az érdekeltségi körben is felbukkannak, akinek ez kell, vigye, hallgassa. De hogy valamit csak azért tesznek tönkre, mert nem akar szócső lenni…
Szóval úgy tűnik, a Friss rádiónak befellegzett. Talán Lánchíd 2 rádió lesz – méltóan egy fideszes városhoz… ha ezt bárki is dicsőségnek tartja, talán csak lesüllyed arra a tucatszintre, amely ellen munkatársai egyedülálló módon küzdöttek. Talán csak egy barátnő kapja meg pincsikutya helyett, talán csak szócsővé polírozzák, mindenesetre az a funkciója, amiért hallgattam, amiért hallgatható volt, megszűnik.
Nem lesznek olyan zenék, amiért érdemes volt bekapcsolni a számítógépet, hogy hallgathassam.
Nem lesznek reggeli rockébresztők.
Nem lesznek Fotelpatkányok.
Nem lesz Trisóra várakozás.
Nem lehetek többet olyan pancser, hogy a Trisó ismétlésbe küldjek SMS-t.
Nem lesz, aki felvegye a küzdelmet a nyálzenével.

a fotoalbumhoz klikk a képre
Várhatóan pénteken születik meg a döntés – illetve pénteken kerül nyilvánosságra. Tehát nagy valószínűséggel rövidesen a link ajánlómból is eltűnik az elérhetőségük.
Addig még hallgasd, ha van kedved, és kövesd nyomon a fejleményeket a Basahalom boulevard lapjain.

18 óra: Most látom, felkerült a talán utolsó rock-reggeli a rádió lapjára.


Belemagyarázás

Pár éve úgy kezdtem volna, nagy port vert fel annak idején a tiszavasvári tanár meglincselése Olaszliszkán. A mai bulvárkorszakban azonban idekívánkozna egy véres kép, lehetőleg jó nagy, jó közeli.
Nos, egyiket sem teszem, de a helyszín, a téma behatárolva.
Az aktualitás pedig egy jótékonysági rockkoncert.
Meghívták ugyanis – többek közt – a P. Mobil-t egy koncertre. A cigány önkormányzat pedig aláírást gyűjt a koncert ellen. Vezetőjük szerint a P. Mobil zenéje nem a megbékélésről szól. Elképzelem, amint titokban, hatalmas hivatástudattal P. Mobilt hallgat a hivatalban, és szenved. Meg persze az aláírók is mind, hiszen tudniuk kell, mi az, ami nem jó nekik.
Azt mondják, a szervező az extra profitért csinálja, nincs is érdeklődés, és feszültséget kelt. Nos, az első két megállapítás meglehetősen ellentmond egymásnak, nincs is sok értelme foglalkozni vele, a harmadikat talán még el is tudom fogadni, ha nagyon bele akarok magyarázni valamit.
Persze feszültséget az kelt, aki cirkuszt csinál belőle…
Van azonban egy áthidaló javaslatom, és ezzel egyáltalán nem akarok viccet csinálni a dologból, méltatlan lenne.
Az ő dolguk, miért tiltakoznak, az ő dolguk eldönteni, mi történik ott, az ő falujuk, az ő képviselőjük, de talán félthették volna a hírnevüket a lincseléskor is…
Egyébként pedig a koncert a sportpályán lesz, nem a Kossuth utcán…
Nincs kötelező részvétel.
Ahogy egy fórumon olvastam, “Marilyn Manson koncertre sem megy ki a püspöki kar”.
Persze – hogy stílszerű legyek – az is megérne egy misét, ahogy az egyház küzd néha dolgok ellen, hogy hirtelen csak egy Omega koncert jusson eszembe…
Az áthidalóról pedig: Cseréljük el a mi koncertszervezőnket az ottanira.
Így nálunk lehet P. Mobil, náluk meg lehet feszültségmentes L. L. Junior koncert.
Abba már nehéz lenne belekötni.

klikk a képre a koncertalbumhoz


Rockünnep a Lovardában

Ahogy hétvégén olvashattad, a Friss Rádió a nyálzene ellenes küzdelem következő lépéseként megmutatta azt, hogy miként lehet igazi hangszereken, igazi énekesekkel igényes, hatalmas érdeklődésre számot tartó, több órás, közel száz fellépős koncertet rendezni.

Debreceni zenészek hívtak vendégeket, így igen érdekes felállású csapatok jöttek létre.
A Lovarda kapuja kevéssel 7 után tárult ki.
Mikor a Moto-Rock zenekar rázendített, a külső karéjok már megteltek.
Deep Purple, P. Mobil, Santana… és már el is repült a bemelegítésre szánt idő.
Talán emlékszel még arra, mikor a nyálzene ellenes 12 pontról írtam.
Nos, ennek felolvasása után eskü következett, majd hirtelen a középkorban találtuk magunkat.
A Hollóének Hungarica megjelenése sem volt mindennapi, erre a napra összeállított műsoruk pedig az egyik legkülönlegesebb része volt az estének.



Ha azt mondom Lux, remélem nem csak a fénytan jut eszedbe.
Saját számaikon kívül Cream, és Toto feldolgozásokat is hallhattunk.
Jó volt látni, hogy aki egyszer megtanult szívvel zenélni, idősebb korára sem felejti el. Erre mondják, ilyet nem pénzért csinál az ember :-)
A Frogshow-t hallottam már pár éve, a KGST Party-n. Akkor is tetszett, most pedig csellistát és énekesnőt is hoztak magukkal, és ezzel korántsem mondtam el mindent a műsorukról…
Jantyik Zsolt egy szál gitárral vállalta az egyre gyarapodó közönség lekötését a színpadrendezés idejére.
Szükség is volt kis csendes zenére, mert ami ezután következett, az igazi zúzás volt.



A Replika a Tankcsapdás Lukács Lacival erősített, majd a két Trisóshoz csatlakozott egy Fotelpatkány, így teljes lett a gárda.
Nem tudom, ismered-e a Katvanhoe zenéjét, ha igen, (meg ha nem is :-) ) elmondom, hogy Brutin kívül a Rocksuli egyik tanára, Tóth Ilona Csilla is színpadra lépett velük. Ja, LGT zene is volt :-)
Aztán egy szőke, hosszú hajú nő jelent meg a színpadon.



FelRÉMlett bennem ifjúkorom Metal Lady-je.
Szerencsére ez a rémlufi pillanatok alatt szétpukkant.
Elmondom, ezen a részen dobtam a legtöbb képet.
Nehezen bírtam követni Jessie Galante mozgását…



Olaj volt a tűzre következő csapat.
A Hadházi, Váradi, Bruti tri(s)ó, valamint Paszti, Labi, Zúzó, és Gekko, azaz az erősített Benzin :-D
Majd ismét a múltidézés, irány a Balaton. Nomeg az Európa Kiadó :-)
Mi jöhet még? – kérdezheted.
Megmondom.
AC-DC… szóval képzeld el a Thunders című számukat.
Nemis! Kezdd el hallgatni, és mikor a címadó rész van, helyettesítsd be a Sándor szóval…
No igen. Ők az ez alkalomra összeállt Spatzen Jódler Sextett…



Ismét kis üzemanyag, most Kerozin. Meg kis Szeg. Meg Derzsi Vezér a Diktátorból immár ásó nélkül.
Velük lépünk át a szombatba.
Ismerős arcok következnek.
Lassan a teljes P. Box csapat megfordul a színpadon, külön csapatokban.
Most Korin a sor.
Whitesnake dalokat hallgatunk.
Lassan érezzük, közeleg a vég.
A gépemnél mindenképpen :-)
A kártya megtelt, – szerencsére van tartalék :-) – akksi pedig csak a vakuban lévő…
Vaku a táskába, akku a gépbe :-)
A színpadon ismét Jessie Galante. Nem tudom, hogy bírja.

Aztán finálé.
Megtellik a színpad az este fellépőivel.
A rock örök és elpusztíthatatlan!
a fotoalbumhoz klikk a képre


Jessie Galante

Régen volt már péntek este, meg szombat hajnal, mikor a Friss
Rádió
bulija véget ért a Lovardában, de a nyálzenés albumom még várat magára.
Az már biztos, hogy lesz, de hogy mikor?
Kb. 300 képet kell megirtanom, rendezgetnem, úgy felezni-harmadolni, albumozni.
Addig is egy kép a koncertről és az egyik meglepetésről, Jessie Galante-ról.


Nyálzene ellenes forradalom

Ha már a silány dolgoknál tartunk…
Kedvenc – Nyíregyházán sajnos csak neten hallgatható – rádióm mégkedvencebb műsorvezetői “komoly” harcot indítottak a nyálzene ellen.
Maga a rádió is igyekszik kihagyni műsorából az ilyen zenét – több-kevesebb sikerrel – a harc azonban most más téren is komolyra
fordult 😀
A kiáltványuk igen remek, és hűen tükrözi a magyar helyzetet.
Ha választani kellene a 12+1 pont közül, nehéz helyzetbe kerülnék. Mégis kiemelek egy pontot, a többit pedig nézd meg magad! 🙂
“11 Amelyik video klipben pálmafa, indokolatlan tengerpart vagy cabrio-ban állva énekelés látható, csak 21 óra után lehessen vetíteni!”


Gyula előbb érkezett

A falu közepén állok meg fényképezni, így nem kell gólyáért az Állatparkba menni 🙂

Valahányadik katt után mögöttem megszólal egy ember:
– Várj kicsit, mindjárt jön a párja is.
Várok.
Nem jön.
Lassan indulni készülök.
– Gyula előbb érkezett, már megszokta itt. – mondja az ember mögöttem.
Szép nyarat, Gyula! 😀