Az első Hammond

Tegnap a békának sikerült jól lobbizni az időjárás ügyében, így a megnyitóra remek napsütéses idő lett.
Pazar volt a felvonulás, és a Miskolci Illés Emlékzenekar sem okozott csalódást.
A Swetter együttes új műsorából egy részletet láthattunk, hallhatunk az idő rövidsége miatt, fantasztikus volt, meg kell kerítenem új albumukat is.
Nagy Feró CD zenekarával érkezett, de a műsor jó részéhez kíséretet sem vett igénybe. Könnyű, ha valakinek van énekhangja. 😉
A Paddy and the Rats koncertje zárta a napot számomra. Nagyom remek koncertet adtak a zsúfolásig telt téren. Igaz, ezt kevés fotóval tudom majd bizonyítani, mert viszonylag hamar békét kötöttem a rajongókkal. Én nem fotózok, cserébe ők nem taposnak el. Persze pár képért azért megküzdöttem, most azonban mégis inkább Hammond a Swetter hangszerkínálatából.

Kocsonyafesztivál Miskolc - 2011


Fogadtatás

Meglehetősen hűvös fogadtatásban részesültem Miskolcon, legalábbis időjárás terén.
De ha a lányok bírják, én is 😉

Kocsonyafesztivál Miskolc - 2011


Dolina

Kis konzerv arra az esetre, ha mégsem lenne net hozzáférésem 🙂
Szóval a mai nap már nagyüzem a Kocsonyafesztiválon. Koncertek közül is megjelöltem párat.
Ahogy nézem a programot, nem megyek ma messzire a Villanyrendőrtől. A nyitó MIEZ után Nagy Feró, majd Swetter és Paddy & the Rats, esetleg még Ladánybene.
A kép ma Nagy Feró, és hogy dal is legyen, íme a Dolina.

Nagy Feró Nyíregyháza 2005


Béka az üvegben

Ha Kocsonyafesztivál, akkor béka. Ha béka, akkor időjárás előrejelzés, szóval béka az üvegben.
Öt éve fedeztem fel Miskolc e remek tavaszváró rendezvényét. Akkor érkezésünkkor hatalmas hópelyhek kezdtek hullani, és igencsak fagyoskodtunk.
Pár év kihagyás után múlt év februárjában meglehetősen ködös idővel fogadott a nyitott kapuk városa, és majdnem minden nap sikerült jól eláznom.
Mindezek – és persze az idei előrejelzések – ellenére idén is útrajkelek, mert a programban, hangulatban sohasem csalódtam, és ideje már elkezdeni a szabadtéri rendezvényeket 🙂
Kocsonyafesztivál Miskolc, 2010


MIEZ

Így egybe, csupa nagybetűvel.
A Kocsonyafesztivál nyitó koncertje a Villanyrendőr színpadnál olyan zenét hoz majd, amely biztosan megmozgatja a közönséget, és – bár sohasem voltam Illés fan – bizonyára hoz majd kis rekedtséget a hangomra.
Azt tudhatod, néhány üdítő kivételtől eltekintve nagyon nem szeretem a régi “slágerek” feldolgozását. Az a véleményem, hogy mindenki előtt ott a lehetőség, hogy maradandót alkosson, saját kútfőből. Más azonban a helyzet az emlékzenekarokkal. Már ha igazán szívvel, lélekkel csinálják. Egy emlékzenekar nem feldolgoz, hanem előad, igyekszik megőrizni kincseket a múltból úgy, ahogy az pár tíz évvel ezelőtt elhangzott.
Múlt évben a Kocsonyafesztiválon a veszprémi LGT Emlékzenekar töltötte be ezt a szerepet, és színvonalas, lelkes előadásukkal feledtették még a ködös, esős időt is.
Idén – talán már kitaláltad – a valamikori Illés zenekar életpályája kerül feldolgozásra.
A Miskolci Illés EmlékZenekar február 18-án 16:30-kor varázsol majd a Villanyrendőrnél.


I Got The Páva

A nagy belehallgatások, belenézések után azt hiszem, az idei év második felfedezettje számomra az Apnoe lesz. (Az első ugye az Ocho Macho)
Én nem nagyon tudnám kategóriába sorolni a zenéjüket, örültem hát, mikor ezt ők maguk megtették 🙂
A folk underground zenét játszó formációt február 19-én láthatjuk a Kocsonyafesztiválon.

Szerk.: a videót lecseréltem, mert a korábban osztott már nem elérhető. Ez az a formáció, amelyet 2011-ben megismerhettem. Köszönet nekik a kellemes percekért.


Magyarázkodásféle

Kicsit sok videomegosztós valami jelenik meg mostanában nálam. Az eddigiek egy részét nem tudom megmagyarázni, de az elkövetkező napokban még megjelenőkre nagyon jó indokom van. Legalábbis magamat sikerült meggyőzni 😉
A Kocsonyafesztiválra készülve sorra veszem a fellépőket, és akiket érdemesnek tartok rá, az Ajánló és Hallgatózó kategóriában közszemlére teszem.
Amennyire időm engedi, rengeteg zenét hallgatok meg, és klippet nézek végig.
A Kocsonyafesztivál idén is számtalan látványosságot ígér, és a három nap alatt mindenhol nem lehetek majd ott. Komoly terveket készítek arra, hogy az általam érdekesnek ítélt, és remélem, majd számodra is érdekesnek minősített események kellően dokumentálva legyenek.
Ebbe az előkészületbe tekinthetsz be a napokban jó néhány zenei ajánlóval, és ehhez megfelelő partner a videomegosztó.
Úgyhogy bocs, ha kicsit belassul a lap (nagyon azért nem vettem észre), de jönnek majd a képek is egy hét múlva, a helyszínről.

Kocsonyafesztivál Miskolc, 2010


Kocsonyaprogram

Tegnap eszembe jutott a Swetter együttes. Régen hallottam, és írtam róluk, így nyomban rá is néztem a honlapjukra.
Vannak új hírek a zenekar háza táján, de amivel most kicsit el is távolodok tőlük, az az, hogy az idei Kocsonyafesztivál egyik vendége lesz a csapat. A látványos 20 éves koncertjük is kötődik Miskolchoz, hiszen a Diósgyőri várban rögzítették a koncertfilmet. Mikor először láttam, sem tudtam szabadulni a hatása alól, és azóta is futkos a hideg a hátamon, mikor megszólal például a Basa Pista. Szóval egy biztos koncertem már van.
De azt mondtam, másról írok ma.
Elkészült a Kocsonyafesztivál programja, és úgy gondolom, hatalmas bulik melegítik majd a februári napokat Miskolcon.
Nézzük előbb a számomra ismert előadókat:
Swetter, Nagy Feró, Ladánybene, Kowalsky, Bëlga, Mobilmánia, Charlie, Old Boys, és ki ne felejtsem a Paddy & the Rats-ot, mert ír kocsmazene is kell a Kocsonyafesztiválra 🙂
És vajon kik lesznek az idei év felfedezettjei számomra?
Nagyon érdekel a Holdviola, a Miskolci Illés EmlékZenekar, Fish, a Bohemian Betyars, és az idén is fellépő Miskolci Művek.
Ezeknél a csapatoknál nagyjából tudom, mire számíthatok, de van jónéhány számomra ismeretlen formáció is. Az elkövetkezendő napokban ezekről az előadókról igyekszem előásni valamit, mert úgy tűnik, idén sem lehetek majd ott mindenhol, és nem szeretnék nagyon jó koncerteket kihagyni.
Szóval lesz még itt kocsonyázás az elkövetkező napokban, utána aztán jön maga a fesztivál.
A mai kép pedig azon a koncerten készült, amikor először, és eddig egyetlenszer láttam-hallottam a Paddy & the Rats-ot.
Őrült bulit várok tőlük idén is 😉
Paddy & the Rats, 2009


Farsang

A mostani fátyolos, ködös, szomorú napokon jól esik kicsit a farsangi vidámságra gondolni.
Persze ha abba is belegondolok, hogy most kellene vidám, utcai farsangi felvonuláson részt vennem, kicsit beleborzongok.
Pedig közeleg a Kocsonyafesztivál, amely múlt évben például fantasztikus farsangi felvonulással nyitott, még ha néha az orrunkig is alig láttunk. És múlt évben fedeztem fel a megyei programok között a nyírbátori farsangi felvonulást is.
Ezen felbuzdulva idén is rákerestem, és bizony február 25-én délután egy középkori farsangi mulatozás részesei lehetnek a Nyírbátorban megfordulók.
Erről – mármint a középkorról – persze most eszembe jutott egy zenei téma is, de erről most hallgatok 😉
Mutatok viszont egy képet a múlt évből, amiről pedig egy másik téma jutott eszembe…

Kocsonyafesztivál Miskolc, 2010


Újra átélem…

Alig három hét van hátra az idei Kocsonyafesztiválig.
A szállást már lefoglaltam, és ha időm engedi fel-felnézek Slamó lapjára, hátha előfordul az, hogy pont lesz egy koncert Miskolcon, mikor ott leszek.
Múlt évben a legfontosabb motiváció Slamó visszatérése volt, az egyetlen biztos pont, hogy azon a február végi esős szabadtéri koncerten újra láthassam, hallhassam.
Nem bántam meg, mert Slamó ismét álmodott egy világot, és most hétvégén kicsit elbolyongva a videomegosztón sikerült még decemberi koncertfelvételt is találnom tőlük.
Jó volt kicsit visszaemlékezni arra a pár napra, és ezzel kezdeni az idei Kocsonyafesztiválra hangolódást.

Slamó - Kocsonyafesztivál, Miskolc 2010


ROCK! Múzeum

Az idei Kocsonyafesztiválra készülődve eszembe jutott a Rockgyűjtés.
Múlt évben, valamikor a Kocsonyafesztivál után indult a projekt Miskolcon, és emlékeim szerint valamikor idén tervezték megnyitni a kiállítást, mintha november rémlene.
Most ránéztem a honlapjukra, rákerestem kicsit, de nem igazán találtam friss híreket. (Itt valóban november van kezdésnek)
Találtam néhány furcsa elképzelést is, gömböcöt a Gyárban, ilyesmit. És a nagy csend.
Remélem, megvalósul…

Kocsonyafesztivál 2010


Múltidézés

Nagyon az év elején vagyunk még ahhoz, hogy elhalmozzalak idei történésekkel, viszont ez a helyzet nagyon alkalmas az elmúlt év áttekintésére.
Az év eleji hónapok nem nagyon bővelkednek eseményekben, az a kevés azonban igen érdekes volt múlt évben, és remélem, idén is így lesz.
Nem meglepőek ezidőtájt a téli képek, lesz még részed benne a napokban 😉
A télutó számomra legjelentősebb, legérdekesebb, és legtöbb fotót hozó eseménye a múlt évben mégis a Kocsonyafesztivál volt Miskolcon. Idén is érdeklődéssel várom, ahogy látod, időpontja már szerepel a Programajánlómban. Sok fellépést, koncertet hozott ismert, és korábban sosem látott csapatokkal.
Volt, amelyikre készültem, ez volt többek között Slamó fellépése, és volt, akik igazi meglepetést okoztak. Így fedeztem fel például a Csírázó Búzakalászt, és így csodálkoztam rá az Eric Sumo Band fergeteges fellépésére.
Mindezekről bővebben olvashatsz a múlt év kocsonyafesztiválos írásaiban, az időszak illusztrációja pedig – hogy kicsit hazabeszéljek – a Záhony Unplugged Project, azaz a ZUP miskolci fellépésén készült.
Természetesen a többi képet a képtáramban találod.

ZUP - Miskolc, Kocsonyafesztivál


Akarsz herceg lenni?

Mielőtt rávágnád, hogy hátpeeeerszeee, légy kicsit türelemmel, és olvasd el ezt a pár sort. Lehetne egy elszórt morzsa a tegnapi bejegyzés titokzatosságának feloldásához a mai írás.
Mondom, lehetne, hiszen a bejegyzés ötletét egy szombat délelőtti beszélgetés adta.
Megvan tehát az időbeni egybeesés, sőt, a hely is egybeesik a szombati titokzatos eseménnyel, ami tulajdonképpen nem is titokzatos, csak kicsit fokozom a hangulatot.
De térjünk vissza a hercegséghez!
Egyik barátom tagja egy amatőr színjátszó társulatnak, ahol tagfelvételt hirdettek. Oscar Wilde: Boldog Herceg című meséjét tervezik bemutatni rövidesen, és boldogok lennének, ha megtalálnák a hercegnek valót. 🙂
Továbbiakat tőlem nem tudsz meg, de felkeresheted a Váci Mihály Pódium honlapját, ahol a megfelelő infóhoz juthatsz.

A képen látható koronás miskolci illetőségű, itt csak illusztráció 😉


MM

A cím nem azt takarja, amire gondolsz.
Természetesen még mindig Miskolcon vagyunk, a Kocsonyafesztiválon.
Ennek is a zárónapján, és azon a koncerten, amely számomra az utolsó rendezvény volt az idei fesztiválon.
Miskolctól egy helyi zenekarral búcsúzunk. Ez pedig a Miskolci Művek.
Két dologra is felfigyelhetsz.
Egyrészt megvan a megoldás a címre, másrészt gyanút foghatsz, hogy lehet valami Edda kötődés.
Nem tévedsz.
A zenekar egyik tagja korábban valóban a neves formációban muzsikált.
Ez rá is nyomta a bélyegét a kezdeti percekre.
Sajnos ennél a csapatnál is énekes gondjaim voltak. Illetve nekik.
A két énekes ellenére sem voltak meggyőzőek.
Mindenesetre két dolgot mindenképpen kiemelek. Mondhatnám van egy jó és egy rossz hírem. 🙂
Az egyik a ZZ Top slágere, ahol remek volt az ének, szerintem ez volt a koncert csúcsa. Klasszisokkal jobb volt, mint az MM honlapján lévő változat, persze Gibbonsék verziója az igazi 😉
A másik A zöld, a bíbor és a fekete, amihez azért nem kellene mindenkinek kapkodnia…. Számomra ez egy etalon.
A gitárosokat nem bántanám, de megemlítem a fekete gitár hangzását, mert emlékezetesen szépen szólt.
Talán nem véletlenül 😉

A koncert után hazaindultam azzal az érzéssel, hogy pár ilyen napot még szívesen eltöltöttem volna.


Huhhuhh

Van még két kocsonyafesztiválos bejegyzésem.
A mai zenekarról akár aktuálisabb bejegyzés is lehetett volna, ha rászánom magam, hogy lemenjek az X-be. Valahogy győzött a friss levegő, meg a lustaság 🙂

Múlt évben láttam először Debrecenben a Záhony Unplugged Project műsorát.
Nem ez a fajta zene a kedvencem, mégis ott tudtak tartani a színpad előtt.
A miskolci fellépésüket érdeklődve vártam, mert némi átalakuláson ment át a formáció, és szerintem egyik erősségüket veszítették el Kovács Tamás személyében.
Mondom ezt a miskolci fellépés után úgy, hogy semmi rosszat nem tudok mondani a műsorról, ugyanolyan magával ragadó, varázsos volt az előadás, mint korábban.
Biztosra veszem, hogy ebben a felállásban is kiváló produkciókat láthatunk majd tőlük továbbra is, de nekem hiányzott néha az a tamásos énekhang…
A Villanyrendőrnél lévő színpadon izgatott készülődéssel indult a délután. A műsorközlő botladozott Krisztiben, és elég tájékozatlannak tűnt. Itt mondom el viszont, hogy a Port.hu színpad szóvivőjét dicséret illeti a felkészültségéért. Már ha ez jelent nekik valamit 😉
Szóval az előkészületek után olyan profi kezdést láthattunk, hogy a téren hamar megszűnt az elvándorlás, és egyre többen álltak meg a napsütésben élvezni a remek előadást.
A ZUP egyébként is igen változatos repertoárjából igazi huhhuhh keresztmetszetet kaptunk a közel egy órában, és ez a koncert is feliratkozott azok közé, amelynek végén sajnáltuk, hogy nincs visszatapsolás.
A most következő képek sajnos nem tudják eléggé érzékeltetni a koncert remek hangulatát.


Kocsonyavasárnap

Fizikailag talán ez volt a legfárasztóbb nap a Kocsonyafesztiválon.
Nem, nem vállaltam roadkodást egyik bandánál sem, de a hotelból már magammal vittem a teljes úti felszerelésemet, ami a szokásos szettáska mellett egy hátizsákkal bővült.
Ez kicsit megnehezítette a mozgást fényképezés közben, ugyanakkor megnőtt a mozgásterem a tömegben. 🙂
Remélem azért nem éltem vissza a város vendégszeretetével, amelyről csak nagyon jókat mondhatok. Rendkívüli figyelmességnek tartom, hogy a fesztivál helyszíne felé tartó autóbuszokon elhelyeztek egy Kocsonyajárat feliratú táblát.
Ugyancsak jellemző volt a mosolygós, készséges segítségnyújtás, és tájékozottság a segítők részéről, akikre pár méteren belül bármikor rá lehetett találni.
Kellemes gesztus volt, hogy a villamos nem csilingelve robogott végig a sétálóutcában, hanem MVK mellényes emberek sétáltak előtte, figyelmeztetve a vakon bámészkodó embereket a jármű közeledtére.
Egy különös élményem is volt a szakadó esőben.
A lámpánál álló autóbusz ajtaja úgy tárult fel, mintha a megállóban állna, és a “köszönöm”-re a válasz a mosolygás, és a “mindent a vendégért” volt. Persze ez a szombat este eseménye volt, de most jutott eszembe. 🙂
Vasárnap délelőtt az első jelentősebb fellépő a Tyúkszínház két tagja, Dolák-Sali Róbert és Pethő Zsolt volt. Az ő műsorukra visszatérek majd párképes albummal.
Ezen a napon többnyire napsütéses idő volt, a batyum ellenére is elég sokat mászkáltam, próbáltam megnézni meg azokat a dolgokat, amelyek a korábbi napokon kimaradtak. Persze tudtam, rengeteg eseményt elmulasztok.
A záró napi előre bejegyzett esemény a Záhony Unplugged Project fellépése volt.
Az ő műsorukról is megemlékezek rövidesen, most legyen elég annyi, hogy remekül szórakoztam.

Itt beszúrok egy ajánlót szombat estére. Ha látni szeretnéd a ZUP-ot, legyél este nyolc körül Nyíregyházán, a Hell Music X-Cafe-ban!

Tettem még egy sétát a műsor után a Városház térig, de az ott kezdődő Niczky Band koncertet egy sóspereccel igyekeztem gyorsan feledni.
Éppen fontolgatni kezdtem a hazaindulást, mikor a Villanyrendőrnél elkezdődött a Miskolc Művek fellépése. Igen, jól gondolod, erre is visszatérek majd 🙂
A koncertet követően azonban valóban útra keltem, és ahogy előző nap ígértem, elhagytam a várost.


Nyáridő

Ami persze nem volt igaz az Eric Sumo Band koncertjének idején, de hogy mindjárt az elején túl legyünk a rejtvényen, be is linkelem, miért lett ez a post címe. (Úgy a 4. perc körül ahogy váltanak, és ahogy a Kiss Erzsi belép….)
Erre a koncertre nem készültem, nem hallgattam bele zenéjükbe. Egyszerűen csak ott voltam a Villanyrendőrnél, mikor kezdtek.
Aztán ott is maradtam.
Nem tudom, hányszor használtam az elmúlt hetekben a fergeteges szót, de most hozzá kell írnom mégegyet 😉 Jobb szót ugyanis nem találok a koncertre.
Mióta hazajöttem Miskolcról, rengeteg videójukat megnéztem, és megállapítottam, hogy fantasztikus hangulatúak a fellépéseik.
Elég sokat foglalkozik a média Harcsa Veronika tehetségével, de amit Kiss Erzsivel közösen művelnek a színpadon, az eszméletlen.
Belehallgattam az Eric Sumo Band lemezébe is. Nem rossz, de ha nincs ez a koncert, nem biztos, hogy hallgattam volna őket.
Bizony, a koncertélmény egészen más.
És most adok hozzá képeket is 🙂


Ilyen a boksz

Mikor eléggé tudatosan közeledtem a Port.hu színpad felé, a címbeli felirat erősítette meg, hogy jó helyen járok.
Az eső ugyan próbálkozott eltéríteni szándékomtól, de semmi nem akadályozhatott meg, hogy végigénekeljem az LGT Emlékzenekar koncertjét. (Elnézést a körülöttem levőktől 🙂 ).
A veszprémi csapat ugyan olyan hibátlanul, profin szólalt meg a színpadon, mint ahogy tették ezt honlapjukon.
Remélem, időben lépnek, és nem tűnik el a semmiben oldaluk az Extra.hu fizetőssé válásával.
(Szerk.: elkészült a saját domainjük, már ezt linkeltem fentebb… bár az is az extra-ra mutat…)
A zenekar repertoárja egyébként felölelte az LGT teljes pályafutását, és nagyon látszott az előadáson, hogy imádjak ezt a zenét.
Őket is kiemelem hát egy fotóalbummal.


CS.B.K.

Az egyik kedvenc időtöltésem fesztiválokon, hogy megnézek számomra ismeretlen zenekarokat is. Szoktam is találni mindig egy-két figyelemre méltót.
A Kocsonyafesztiválon az egyik ilyen a Csirázó Búzakalász volt. Nagyon nekem tetsző zenét játszottak, igyekszem is figyelemmel kísérni majd pályafutásukat.
Most ezzel a pár fotóval emelem ki őket a sok remek produkció közül.


Előrejelzés

Most néhány mondatot látsz majd, és egy képet.
Rád bízom, hogy kitaláld, mi jön majd az elkövetkező napokban. 😀

“Nem tudom, hányszor használtam az elmúlt hetekben a fergeteges szót, de most hozzá kell írnom mégegyet 😉 Jobb szót ugyanis nem találok a koncertre.”

“Mikor eléggé tudatosan közeledtem a Port.hu színpad felé, a címbeli felirat erősítette meg, hogy jó helyen járok.”

“Nem, nem vállaltam roadkodást egyik bandánál sem, de a hotelból már magammal vittem a teljes úti felszerelesemet, ami a szokásos szettáska mellett egy hátizsákkal bővült.”

“Nagyon nekem tetsző zenét játszottak, igyekszem is figyelemmel kísérni majd pályafutásukat.”

“Az eső ugyan próbálkozott eltéríteni szándékomtól, de semmi nem akadályozhatott meg, hogy végigénekeljem…”

“…de hogy mindjárt az elején túllegyünk a rejtvényen, be is linkelem, miért lett ez a post címe. (Úgy a 4. perc körül ahogy váltanak, és ahogy …”