Category Archives: Hallgatózó

Rám hull a csend

Hol van már a cseresznye, a szünetre váró pörgés? A vitorláshajó is tovaúszott. Ősz van, hűvös reggelek, szürkeség, permetező eső, indián nyárra várás.
Ebbe a hangulatba robbant be tegnap az Éva Presszó újabb klipje.
Ezúttal a Nyitva című albumuk nálam a leginkább tetsző címért versenyző dalából készült zenés videó. Igencsak remek képi átirat a dalhoz. Kis melankólia, kis magány, kis megőrülés, és végig a hideg futkos a hátamon. Nagyon ott van a zene, és persze a koncert élmények is előjönnek, miközben szól a dal, és még mindig ámulok Évi hangján, és várom a következő koncertet persze.
Ha észrevetted, közben belinkelgettem a klipeket, ha nem láttad volna még. De gyere el a koncertekre is, mert van még néhány felejthetetlen dal a műsorukon!

Új kincsek

Az elmúlt hetekben újabb két lemezzel gyarapodott CD gyűjteményem.
Pár napja a Vera Jonas Experiment – GAME című albumával tértem haza, miután végignéztem egy remek koncertjüket. Viszonylag kevés ilyen stílusú zeném van, ez mégis egyből tetszett. Ehhez nyilván hozzájárult a koncert fantasztikus hangulata is. Ez az a zene, ami igényli a dalok közötti kommunikációt a közönséggel, és Jónás Vera nagyon meg tudja fogni a közönséget. Rendkívül pozitív a kisugárzása, amivel, és a különleges zenével bizonyára számos új rajongót szerez koncertről koncertre. Választok egy dalt a lemezről.

A másik album tegnap érkezett, ez az Éva Presszó Nyitva című lemeze. A zenekar első koncertjétől aktív követő vagyok, mert nagyon profi módon, nagyon jó dalokat, remek előadásban hoznak el a koncertekre. Végre mostmár lemez formában, otthon is hallgathatom a dalokat, de alig várom, hogy koncerten is újra halljam őket. Nehezen tudnék mondjuk egy dalt kiválasztani, de koncerten a legnagyobb kedvencem a Kóbor kutya, mert az őrületes, így egyszerűen. 🙂 Hallgass bele, és ha holnap Tatabányán jársz, mindenképpen nézd meg őket!

KlipPrömier

A tegnap estét Debrecenben, az Incognito Clubban töltöttük az Éva Presszó és számos rajongó társaságában. Ahogy a címből kitalálhatod, megnéztük az első klipjüket, volt fényképmutogatós élménybeszámoló is, szóval egy remek hangulatú közönségtalálkozón jártunk. 🙂
A klip is nagyon tetszett, nagyon ráéreztek a készítők a zenekar hangulatára. Biztosan nemsokára láthatod majd te is, meg én is újra, szóval nyilvános lesz.
Addig pedig gyönyörködj a képben, amit a lépcsőn ülve, hátamat az oszlopnak vetve, mobiltelefonnal készítettem. Személy szerint büszke vagyok rá, hogy ilyet sikerült. Kicsit (nagyon) zajos, kicsit életlen, de az enyém. 😀

Két nyúl

Hogy aktuális legyen, hogy Nyíregyházával kapcsolatos legyen, és hogy jól eltöltsem az időt, míg megtalálom. 🙂

Bemutatok

Arra gondoltam, ma tartok egy kis Jurijtörténeti bemutatót. Tarthatnék lemezbemutatót is, de a néhány napja megjelent lemezüket olyan jól mutatták be a srácok, hogy esélyem sincs felvenni velük a versenyt.
Persze nekik könnyű, hiszen nem csak hallgatták a lemezüket, hanem ők készítették. Nekem új albumukból csak a 30 másodperces dalmintákra volt időm, de szombaton, a Club Hollywoodban pótolom majd. Ekkor az is kiderül majd, hogy kerül az Elefánt Hollywoodba?

Most azonban utazunk. Első képeim tíz éve készültek a Jurijról egy debreceni koncertjük alkalmából.

Ekkor ők már négy évesek voltak, túl néhány tagcserén. Ez a felállásuk hosszú évekig változatlan maradt.
Első hanganyaguk dalai közül számos kedvencem kerül ki. Az örök Kék a pólóm, a minden koncerten kötelező darab Ladilom, vagy például a Matróz.

A következő év új zenéket hoz. Erről az albumról is kiragadok néhányat.Péntek az X-ben, amely a hétvége hangulat megalapozását írja le szép népies zenei kísérettel, vagy a Megmérgeztél születésnapi verziója, amely ugyancsak nagy kedvencem, bár nem voltam ott a születésnapi koncerten. Szerencsére ezek jó része ma is hallható koncertjeiken.

A Kazetta az első CD-jük, ami azért nagyjából behatárolja a születés évét. Szép lassan elérkezünk a korábbi kép készítésének idejéhez. Fura ez az ősz. Meg gondolom, az is fura volt, amikor a dal született. 🙂

Ilyenek vannak. Ez már a 2006-os album címe, ismét sok kedvenccel. Egyrészt előkerül az első hangzó anyag dalainak egy része immár jól hallgatható minőségben, másrészt jönnek az új kedvencek. A korábban már linkelt Utazás, az Oly jó, vagy a Bolyongás

Nálam 2007-ben jelennek meg újra képileg, és ettől kezdve tényleg eluralkodik a képeskönyv jelleg az íráson. Ebben az évben egy EP érkezett a Jurijtól, rajta egy megkerülhetetlen sláger, a Díler.

2008-ban tripláznak fotóalbumomban,

dupláznak a Mustárházban,

és megjelennek a Lovardában készült koncertképeimen is.

Itt kicsit nyomukat vesztem, közben megjelenik új lemezük, amely – bár koncertjükre nem jutottam el – azért itt pihen – no nem A világ tetején, csak a polcomon.

2011 tavaszán, mikor rengeteg kerékpáros gyűlik össze Nyíregyháza főterén, és Peti megmutatja, mekkora halat fogott, kerülnek újra fényképezőgépem elé.

Ebben az évben ismét egy EP-jük jelenik meg. Egy lokálpatriótának mindenképpen meg kell említeni erről a NyC című dalt. 🙂

Következő év végén találkozunk újra Nyíregyházán. Az Y2K-ban teltházas koncert jelzi, a Jurij Nyíregyházán mindig siker.

Ez év tavasza, Club Hollywood, és Jurij koncert. Talán a második koncertem a helyen, a képen azért látszik, hogy ismerkedtem a fényviszonyokkal.

Lassan el is érkezünk október 16-hoz, legújabb lemezük bemutatójához, ami nekem még csak az írás elején linkelt beszámolóból, és az oldalukon megjelenő képből ismerős.
Itt most egy záró képnek kellene következni, de az, ha minden jól megy szombaton fog elkészülni. Lehet, hogy utána visszatérek, ez úgyis divat mostanában. 😉

Kosárban

Milyen már az, hogy csak egyszer kell átmenni Debrecenbe, és mindjárt két fantasztikus koncertet is láthatok? 🙂
Ez történt tegnap este.
A mostoha időjárás miatt a Karmapirin és a Éva Presszó nyárbúcsúztató koncertje a Nagyerdei Víztorony aljából a Kosár klubba költözött. Itt aztán jól elbúcsúztatták a nyarat.

A Karmapirin nyitotta a sort. Volt Eszem-iszom, Számla, Kígyó, Boszorkánytánc, és ki tudja még, mi minden. Igazán jó volt.
Képek helyett – mert azt nem készítettem – most legyen itt a Másnapos:

Kis Pauza, átszerelés után az Éva Presszó következett. Hiányoztak már, régen volt a Lovarda koncert. 🙂
És jártunk a faluban, elkísértük Kiskatát, vitorláshajóztunk, forgattuk a szánkban a cseresznyemagot, és nagyon hamar eltelt az idő. Maradtunk volna még, míg a mellünkre folyik a nap, de már itthon vagyok, és igyekszem visszaidézni az estét.
Igen, volt még ragadozó is! 🙂

Kuttya

Pont két hete ilyenkor már úton voltunk Debrecenbe, és úgy fél órával később el is kezdődött a Kuttya Fesztivál, amely hajnalig remek szórakozást nyújtott.
A fellépők egy részének zenéjét ismerem korábbról, és igyekeztem összegyűjteni őket, hogy útközben is hallgathassam. Így volt ez a Kuttya Zenekar zenéjével is. Egy ideje útitársaim.
Szombaton azonban egy kincses csomagot kaptam. Fantasztikusan jó minőségben tizenkét Kuttya dalt.
Ma, a Kuttya zenekar közösségi oldalán is elérhetővé váltak ezek a remek zenék.
Jó szívvel ajánlom.
Kuttya

Ez a nap más mint a többi

Idén a mai napom az utolsó dolgozós, tehát nyugodtan nevezhetem különlegesnek. 😉 Gondolkodtam, miként tegyem még különlegesebbé, és néhány napja érkezett a megoldás. Mégpedig a Nap együttestől.
Van egy régi slágerük, ami minden koncertjükön elhangzik több éve. Idén elkészítették több változatát. Egyik jobb, mint a másik.
Halljuk Sötét város-t és lássunk képeket a szőke városról. Linkeket teszek be, amelyek a videomegosztóra visznek.
Ez az alap rock verzió, ahogy évek óta halljuk, de létezik a mostani magyar verzió, az angol nyelvű, és a német nyelvű is.
Valamint a magyar blues verzió, a német blues, és a francia blues, ahogy a szerző annak idején megálmodta.
Én meg már nagyon várom, hogy koncerten is halljam őket újra.

Afrika

Egy ideje furcsa dolgokat művelt az autóm. Például indításnál egyre gyakrabban resetelődött a rádió. A memóriakártyán az első mp3 az Afrika a KFT-től, így ilyenkor mindig ezt kezdte lejátszani. Hétvégén akksit cseréltem, és eltűntek a problémák.
Reggel útrakeltünk Debrecenbe, és nem akarván ráerőltetni zenéimet útitársaimra a Retro Rádióra kapcsoltam. Éppen túl voltak a híreken, és a következő felkérés hangzott fel a hangszórókból:
– És most hallgassuk meg a KFT-től az Afrikát.
Jól jött hétfő hajnalban. 🙂

Az élő zene varázsa

Tegnap este a Bordó Sárkány zenéjétől indulva Dickmann Roli személyén, majd a Friss (most Fm90 Campus) Rádió 2007-es Koncertek a nyálzene ellen című rendezvényén keresztül jutottunk el Jessie Galante-hoz.
A Friss Rádió évek óta küldetésének tekinti a hangszer és ének nélküli koncertek elleni harcot, és lehetőségeihez képest támogatja a méltatlanul mellőzött debreceni zenészeket. Az említett rendezvényen is nagyobbrészt debreceni zenészek léptek színpadra emlékezetes, azóta is emlegetett műsort szolgáltatva.
Hogy pontosan tudd, miről is beszélek, ide linkelem az akkori írásomat, az akkori fotóalbumomat, egy videomegosztós klippet Jessie Galante-tól, és az oldalát, hogy lásd, ma is aktív.
A kép pedig az énekesnőről 2007-ből, a lovardás fellépéséről.