Elindult a Zene Sóstón

Hétvégén számos olyan esemény történt, amelyen részt vettem, és kb. kétszer annyi, amin nem, bár jó lett volna. Így a beszámolók elmaradtak hétvégén. Mai bejegyzésemben két koncertről is mesélek.

A Zene Sóstón harmadik évében már mondhatom, hogy hagyományokhoz híven az Ukulele Trió indította az idei koncertsorozatot múlt szerdán. A népszerű dallamok különleges feldolgozásai a koncert közben érkező szúnyogbombázó (vagy talán inkább szúnyogterelő) Ancsa zajának ellenére is nagy sikert arattak. A távolból figyelők akár csárdást járó közönségről is beszámolhatnának. 🙂
Mai első fotóalbumom ezt a koncertet dolgozza fel.
Klikkelj a képre, majd gyere vissza, mert folytatom.
KLIKK

A Zene Sóstón koncertjei szerda és szombat délutánonként, 18:30-kor kezdődnek a sóstói szökőkútnál.
Szombaton a duóból trióvá alakult Melounge szórakoztatta a szép számmal összegyűlt nézősereget.
Néhány napja a Bencs Villában már láttam a formációt ebben a formában. Akkor is, és most is tetszett a műsoruk.
Természetesen néhány képet erről az estéről is megnézhetsz a következő albumban, ha klikkelsz a képre.
KLIKK

Szerdán a Jazzmed Band játszik majd a szökőkűtnál, érdemes ismét arra járni. 😉

…és még egy rövid gondolat. Az hiszem, a sóstói szórakozóhelyek forgalmának is jót tesz az, ha ilyen színvonalas koncert esték csalogatják Sóstóra a vendégeket. Ezen érdemes lenne elgondolkodni bizonyos vendéglátó hely vezetésének…

Nyíregyháza Tigers – Budapest Titans 28-21

Még el sem kezdődött a hétvége, és máris lemaradásban vagyok.
Ennek mondjuk örülök, mert azt jelenti, hogy vannak események hétközben is. Ma azonban még egy vasárnapi esemény beszámolójával jövök.
Amerikai foci. Nagy kedvencem lett ez a sportág az idők folyamán, elég rendszeresen járok a Tigers itthoni meccseire.
Vasárnap a Budapest Titans csapatát fogadta a Nyíregyháza Tigers. Nem irigyeltem a játékosokat, akik a tűző napon játszották igen jó meccsüket.
Az 1. negyed elején kiegyenlített volt a küzdelem, de a negyed végére a Tigrisek megérdemelten szereztek vezetést. 7-0
A 2. negyed is inkább a tiriseké volt, néhány vitatható bírói döntés azonban 14-14-es negyedet eredményezett, maradt azonban a Tigers vezetés. 21-14
A 3. negyed küzdelmesebb, olykor keményebb is volt, ezt a játékrészt a vendégek hoztál 0-7-re, így 21-21-nél fordultak a csapatok.
Izgalmas utolsó negyed következett, mindkét csapat megfeszítetten küzdött a győzelemért. A negyedeet végül 7-0-ra a hazai csapat hozta, ami a győzelmet is jelentette számukra.
Remek mérkőzést láthattunk, melyet 28-21-re a Tigers nyert.
Van természetesen fotóalbumom is a meccsről, melyet a képre klikkelve lapogathatsz.
KLIKK
OFF
Volt még egy bejegyzésem a közösségi oldalon, ami a nézőtér állapotát írta le. Milliárdokat költenek – szerintem fölöslegesen – stadionok építésére, ugyanakkor a meglévőket sem becsülik meg.
A nyíregyházi stadion állapota nem indokolja új építését, de borzasztó kosz van a nézőtéren.
Lehet arra hivatkozni, hogy “a galambok”, de azért nem ártana legalább kísérletet tenni a tisztaságra. Láthatóan hosszú ideje semmilyen gondozást nem kapott a nézőtér, még a NÉVRE SZÓLÓ ülőhelyek sem.
Lenne mit csinálni új építés helyett.

ON

!MINA? és Blues Balloons a Móricz Kertben

A hétvége induló része tele volt meglepetésekkel, új formációk bemutatkozásával, melyek igazán remek szórakozást nyújtottak.
A péntek este egyik meglepetése, hogy a Móricz Kertben az udvari színpadon voltak a koncertek. Nagyon örültem, mikor érkezéskor megpillantottam ott a felszerelést.
Elég sokan eljöttek, hogy megnézzék az ezen az estén először közönség elé lépő zenekarokat, és sok olyan ismerőssel is találkoztam, akivel elég régen láttuk egymást.
Szóval jó hangulatban kezdett zenélni a !MINA?.
A hagyományos trió felállású formáció a felállást meghazudtolóan durván tömény zenét játszott remek, olykor meghökkentő szövegekkel. Nagyon élveztem a koncert minden pillanatát, várom a következő fellépést.
Az este másik fellépője a Blues Balloons volt. Nevükhöz méltóan blues-t játszottak. Nagyon szomorú blues-t. Vagy inkább csak nagyon lassút. Engem legalábbis zavart a dalok tempója. Első koncertnél azonban ne panaszkodjak. 🙂
Mindkét műsorról találsz képeket a következő fotóalbumban, és ezért csak az itteni képre kell klikkelned.
KLIKK

Jazzy 287 a Laborban

A nagy hétvégi pihenés után itt az ideje, hogy elmeséljem, ami elmesélhető. 🙂
Már csütörtök este elindítottam a hétvégét, mert a Labor Caféban ismét egy kihagyhatatlannak ígérkező esemény zajlott.
Bár nyilvános főpróbának hirdették a Jazzy 287 műsorát, abban biztosak lehettünk, hogy kiváló produkciót látunk majd a kiváló zenészekből formálódott csapattól.
Ennek megfelelően ismét teltház volt az adománykávézóban, az előadás pedig a várakozásokat is felülmúlta.
Számos kiváló kép és videó felvétel jelent már meg a közösségi oldalon, most én is hozzáteszem a magamét.
A képre klikkelve nézhetsz bele az este hangulsatába, és várhatod velem együtt a következő fellépést.
KLIKK

Tegnapelőtt

Azt hiszem, a mai címmel ki is fogytam az előző és következő napok meghatározásából, amiért mégis ezt választottam címnek, az egy szerda esti koncertbeszámoló.
A Yesterday – Tegnap és ma című előadáson jártunk szerda este. Valóban előadáson, mert a műsor több volt egyszerű koncertnél. A dalok között ugyanis az összekötő szövegek a Beatles történetéről meséltek, a háttérben pedig a gombafejűek életútját bemutató fotó válogatást láthattunk.
Ha eddig nem találtad ki, elmondom, hogy egy Beatles emlékestem voltunk a Városmajori Művelődési házban, ahol a dalokat a Beat-lesz zenekar tolmácsolta.
A teltházas rendezvény méltán aratott sikert a nézők körében.
A terem sarkából készítettem pár felvételt, ezeket láthatod, ha klikkelsz az itteni képre.
KLIKK

Pócsi majális

Szombaton eszembe jutott egy Prognózis koncert Nyíregyháza főterén.
Pár éve történt. Nagyon készültem, gép, pótakkumulátorok, és persze átverekedés a tömegen.
Mert a jó zene is megtölti a város főterét, ha valakit esetleg ez tart vissza attól, hogy minőségi zenét szervezzek szülővárosom Kossuth terére. 😉
Szóval koncert kezdődik, felemelem a gépet, bekapcsolom, piros akku villog a kijelzőn, Sebaj, akksi csere. Az eredmény ugyanaz. Volt sok feltöltetlen akksim, és készült egy kép a koncerten. De legalább jó helyről néztem. 🙂

Nos, szombat. Indulás Máriapócsra dél körül. Szettáska, esőkabát, gyerünk!
Megérkezve jó darabig elvoltam fényképezőgép nélkül. Lekötöttem magam egy lángossal és egy meleg üdítővel, de a koncertekre már elindultam a cuccaimért.
Nem tudom, kinek mit mond a 17-50 2,8 és a 13 3,5? Röviden annyit, hogy ez a két objektív maradt a táskámban előző estéről, ami nagyon jó egy 2 méterre játszó formációhoz, de kihívást jelent a kordommal körülvett nagyszínpadnál.
Nem adtam fel, de nem dicsekszem nagyon a képekkel, amit a következő albumban találsz majd.
Az album a Persicope, a Karmapirin és a Bikini koncertjén készült képeket tartalmazza. Remek koncertek voltak, a nap egyik fénypontja pedig az a szendvics volt, amit egy kis pakolás után kaptam.
Köszi Évi, életet mentett. 🙂
Most pedig klikkelj a képre!
KLIKK

carPEDIGnem az Incoban

A MODEM után az Incognito Club következett péntek esete. Gondosan tervezett estém második állomása a carPEDIGnem lemezbemutató koncertje volt.
Egy, vagy két fellépésüket kihagytam legutóbb, így már nagyon vártam az újabb találkozást, mert ők is olyan zenét játszanak, amit kedvelek. Szerencsére az Incognito-ban gyakran van olyan muzsika, amit kedvelek, ráadásul most egy hazai formációt kísértem el fellépésére.
Nem tudom, a jelenlévők közül hányan ismerték a zenéjüket, de az biztos, hogy ez is egy remek hangulatú este lett, amit a kétszeri visszatapsolás és az éjfél körüli hazaérésem is bizonyít. 🙂
Itt csak pár képet készítettem, pedig szorgosan kezemben tartottam a fényképezőgépet, de vannak pillanatok, amikor megfeledkezek a fényképezésről. Ezek ilyenek voltak.
A pár kép azonban itt van egy rövidke albumban. Klikkelj a képre!
KLIKK

Nana Vortex a MODEM-ben

A hétvégém debreceni koncert körúttal indult. Késő délután a MODEM előcsarnokába siettem, hogy újra találkozzam a múlt nyáron nagyon megkedvelt formációval, a Nana Vortex-szel.
A LeszFeszt egyik sátrában találkoztunk először, és bár bejelöltem a meghallgatandók között, majdnem kimaradt a koncertjük. Valamivel/valakivel nagyon egyidőben voltak, de végül a koncertjük elején a sátorban maradtam. Aztán már nem is akartam elmenni, annyira tetszett a zenéjük.
A fesztivál után szerintem néhány ismerőst szinte az Eszméletvesztésbe sodortam az itt linkelt dal ismételgetésével.
A pénteki koncerten ennél a dalnál biztosan nem fényképezgettem. 🙂
Egyébként viszont elég sokat, amiből készítettem egy válogatást. Klikkelj a képre, és nézegesd!
KLIKK

Uff!

Itt is elsütve a klasszikus indián vicces poént kitalálhatod, hogy vizes téma következik. Nem is akármilyen vizes, de erről majd a vége felé.
Úti beszámolóm utolsó része a tutajozás a Dunajecen élménytúráról szól.
Nem mondtam még, de láthattad a korábbi képeken, hogy remek időjárást fogtunk ki végig. Napsütéses, meleg időben érkeztünk meg tutajozásunk induló pontjához is. Elhangzottak a tanácsok, mire lehet számítani az út során, aztán mindenki döntött felnőtt módjára. Én például a zseb fényképezőgépemet vittem magammal.
Az első zápor utunk végefelé érkezett, és bebizonyította, mennyire értelmetlen az esőkabát. Mire partra szálltunk, már nem esett, bár a hajós ember erősen mutogatott a fedett kocsma felé.
A hírek szerint kb. 1500 méterre volt a buszunk. Kb 200 métert tettünk meg, mikor megérkezett az eső. Értelmetlen volt visszafordulni, és két perc múlva értelmetlen volt a vizet kerülgetni.
Szikrázó napsütésben, eresz alatt álldogáló bölcs emberek csodálkozó tekintetétől követve érkeztünk meg az étterem mellett parkoló buszhoz.
Rendkívüli műsorszám volt a buszon történő átöltözés. Megérdemeltük az ezt követő pálinkát. 🙂
Kicserélődött a társaság az étterem teraszán, mire jelmezbálszerűen öltözött csapatunk visszaért ebédelni.
Hazaindulás előtt néhányan még esőtáncot jártak a parkolóban, majd néhány rövid megállót és egy forgalomterelést követően este, szakadó esőben érkeztünk haza.
Bármikor újrakezdeném!
Ja, klikkelj a képre! Az album végén vagy egy közel fél órás videó is. Nem egy Titanic film, megmutathatod a gyereknek is. 🙂
KLIKK

Előkerül a fényképezőgép

Most, hogy eljutottunk a fényképezőgépes dokumentumokhoz, ideje kicsit mesélnem arról, merre is jártam hétvégén. Nagyon nem fogsz meglepődni, ha nézegetted a közösségi oldalamat.
Ha röviden akarnám leírni, egy szomorúság, vidámság, pancsi túrán vettünk részt, melyből a pancsi annyira nem volt tervezett, viszont külön albumot kap majd.
A túra csütörtök hajnaltól vasárnap késő estig tartott, egy számomra nagyobbrészt ismeretlen társasággal róttuk a kilométereket. Az utazás végére sokat változott a helyzet. 🙂

A hajnali buszozás bóbiskolása a havas hegycsúcsokhoz érve váltott át ablakra tapadós gyönyörködéssé. Alig vártuk az első pihenőt, hogy a mobilos, ablaktükröződős képek után a fényképezőgép is előkerülhessen. Előbbiekből tegnap láthattál képeket, utóbbiakkal indul a mai album.
Délután értünk Auschwitzba. Erre a napra nem is volt más tervezve, a múzeum megnézése után elindultunk a szállásunkra.

Másnap este is ide tértünk vissza, közben azonban a nap nagy részét Krakkóban töltöttük.
Régóta készültem már visszatérni ebbe a gyönyörű városba, és most, hazatérve bármikor újra visszamennék.
Sorra jártuk a “mitérdemesmegnézni” nagy részét. Nem maradt ki a Wawel, a királyi palota, ahol felújítások történnek éppen, és persze a város főtere, a Mária-templom, a Posztócsarnok a fantasztikus hangulatával, és a Flórián-kapu sem. A délután programja volt még a Wieliczkai sóbányák felkeresése is.
Jólesett este hazaérni.

A szombatot egy jókora buszozással indítottuk, a cél Zakopane volt. Itt aztán bejárathattuk elgémberedett lábainkat. 🙂
Persze kezdetben kicsit lusta turistában adtuk elő, így lanovkával hódítottuk meg a csúcsot, ahol hosszasan gyönyörködtünk a tájban.
Alászállva aztán a piacon időztünk, nagyon jót ebédeltünk, majd a kajakómát megelőzve lesétáltunk a belvárosba.
Fantasztikus hely, és ezidőtájt még lehet olyan fényképeket is készíteni, amelyen csak néhány tíz ember szerepel, meg persze néhány medve.
Esti szállásunk ablakából, erkélyéről fantasztikus látkép tárult elénk, amely reggelre sem változott. 🙂

Eddig tart mai beszámolóm, és albumom. A vasárnapról mesélek majd holnap.
Klikkelj a képre!
KLIKK