Zene Sóstón – Rock Planet

Kinek van kedve kimozdulni ebben a melegben? – mondják gyakran. Nos, a fotóalbumomhoz vezető képen láthatod, sokaknak, ha van miért.
Igaz, koncert közben azt is megbeszéltük, hogy majd télen jövünk bringával, úgyhogy lehet kezdeni szervezni a Télen Sóstón koncerteket. 😉

Most azonban még tart a nyár, és a Zene Sóstón sorozat is egyre látogatottabb. Persze sokan megkérdezik azt is, miért nincs hasonló a belvárosban is, mint eddig. Ezt már kibeszéltük, és tegnapi programajánlómban is láthatod, nem kell nagyon messzire menni a környéken egy jó programért. Persze jobb lenne, ha Nyíregyháza többet adna.

Szóval szerda este, Sóstó, Krúdy Vigadó melletti színpad, Rock Planet.
Természetesen most is korábban érkeztem, arckönyv oldalamon láthatsz is egy beharangozó videót a beállásról.
Meggyőző megszólalás volt, ahogy ez egy rock zenekarhoz illik.
A csapat a koncerten sem adta alább, így nem mondható, hogy csendes este köszöntött Sóstóra, hanem igen pörgős, sok remek szólóval tarkított műsort láthattunk.
És most láthatsz nem kevés képet is az eseményről, ha klikkelsz az ittenire.
Szombat délután 18:30-tól pedig Tibi a hegyről a Zene Sóstón programján.
KLIKK


Hova, hova?

Még nem tudhatod, de a vasárnapi Feketén Fehéren beszélgetésben szóba került, hogy az újra elinduló programok miatt érdemes visszatérni az ajánlókhoz. Legyen hát! 🙂

Péntek este második alkalommal is találkozhatunk a Váci Mihály Kulturális Központ alatti kávézó teraszán.
A Terasz koncertek című rendezvény este héttől nem csak koncertet, hanem filmvetítést is hoz.
Megtudhatjuk, ki A világ második legjobb gitárosa, és élőben zenél az Emmet Ray Experience.
Elég nyilvánvaló a kapcsolat, jó estének ígérkezik.

Ugyancsak este hét, de már Tiszavasvári, Találkozások Háza, és ABBA & Musical show.
Janza Kata, Csiszár István, Kecskés Tímea, Heiter Ágnes, Száraz Tamás énekes, valamint Hudacsek Hanna, Kanalovics Fanni táncos neve garantál egy látványos előadást.

Jól indul a hónap, mindjárt az első napján még Bikini koncert is lesz.
Ez a nyírbátori Retro nap egyik műsorrésze, és este nyolckor kezdődik.

Van egy mondás, miszerint úgy kellett, mint mókusnak az erdőtűz.
Persze semmi rossz szándék nem vezetett, mikor leírtam, csak eszembe jutott a mostani időjárás kapcsán.
Szombaton ugyanis Nyári Tűzünnep és Íjász verseny lesz a Tokaj-Rakamaz Camping-ben.
Biztosan nem fognak fázni, és még lehet, meg is nézem a rendezvényt, mert érdekesnek, látványosnak ígérkezik.

A híd túloldalán, Tokajban, a Hímesudvar kertjében a Tóth Sándor – Nagy János duó koncertjét láthatod délután öttől. Az esemény ingyenes.

Este fél hétre a Tibi a hegyről érkezik Sóstóra, a Krúdy Vigadó melletti színpadra.
A Zene Sóstón következő előadása nagy bulit ígér, és felelevenítheti a múlt hétvégén kevésbé beégett Kiscsillag szövegeket is. 🙂

Héttől Teraszrendezvények Tiszavasváriban, a Találkozások házában a Rock Planet és a CandyMen Duo műsorával. Tiszavasváriban rendesen pörögnek a rendezvények.

Este nyolcra Nyíregyházára, a Labor Caféba érkezik a Tóth Sándor – Nagy János Duó.
A népszerű zenészek kiváló jazz koncertje várható a Laborban.

Vasárnap kiheverhetjük a hét közbeni, és hétvégi hőgutát, de szerdán mindenképpen ott kell lenni Sóstón.
Kiváló zenét ígér a Szüret Utcza koncertje, ami a Zene Sóstón megszokott időpontjában, fél hétkor kezdődik a Krúdy Vigadó melletti színpadon.

Ezután pedig már a következő ajánlóm jön majd.


Zene Sóstón – Tüneth

Kicsit össze kell kapnom magam, hogy meg ne előzze a beszámolómat a következő Zene Sóstón koncert. 🙂
Szerencsére nagyon jó dolgom van mostanában, hiszen számos eseményen megfordulhatok.
Ma egy hete például a Tüneth együttes zenélt Sóstón. Erről hoztam képeket, és mesélek is kicsit.
A formáció megzenésített verseket ad elő, és jelenlegi felállásukban ismert hazai előadók dalai is előkerülnek.
Láthatod majd, nézők is szép számmal voltak a hét közepe, és a jó nyári meleg ellenére.
Szorgalmasan körözgettem én is fotózás közben, ügyelve, hogy ritkán menjek ki az árnyékból. Lassan kezdem megszokni az új színpad körüli környezetet, de a jobb közönség megjelenítésen még dolgozom. Van még pár koncert a gyakorlásra. 🙂
Ma este 18:30-tól például a Rock Planet műsorát láthatod a sóstói színpadon, előtte azonban klikkelj a képre, és nézd meg, mi történt múlt szerdán!
KLIKK


BOLDOGkisfalud Feszt ismét

A második BOLDOGkisfalud Feszttel jutottunk át a szombatból a vasárnapba.
Jól ismertük már az utat Bodrogkisfaludra, hiszen a Kisfalucska Udvarház & Bisztró számos rendezvényén ott voltunk már. Legutóbb úgy egy hónapja, így a terelőút sem jelentett nagy kihívást. 🙂
A Melounge műsorára érkeztünk, de a kávénkkal kezünkben már ír kocsmazenére masírozhattunk “kedvenc kuckónkba”.
Innen portyáztunk aztán hol a grillteraszhoz remek kajákért, hol pedig házi szörpért – én legalábbis 🙂 – a koktélbárhoz.
Később messzebbre is elmerészkedtünk, így még sötétedés előtt teljesítettem a napra előírt gyaloglást.
Zenéből igazán a Kiscsillag volt biztosra menős, a The Doors Alive pedig várakozós.
Arra igazán ma jöttem rá, miért volt ismerős a Hungarocell zenekar neve. No nem az építkezésre gondolok. Két éve a tokaji utcazene fesztiválon jelöltem kedvencnek őket. Jobb lett volna, ha ez ott eszembe jut, mert megnézhettem volna újra őket.
Talán az idei utcazenén találkozunk.
A Teddy Queen műsorának vége felé került elő a fényképezőgépem, így a mai fotóalbumom is ezzel kezdődik majd.
A Kiscsillag koncertje tetszett, fényképeztem is rendesen, és az is kiderült, hogy bővítenem kell az autóm Kiscsillag készletét.
A vasárnapba a The Doors Alive zenéjére sétáltunk át. Nem sok volt hátra a hajnali derengésig, mire hazaértünk.
Jöjjenek most a szép színes képek a koncertekről! Klikkelj az ittenire!
KLIKK


Gépészkovács Találkozó és egyebek

Nem volt könnyű kitalálnom hogyan is kezdjem behozni a lemaradásomat, így belevágtam a közepébe.
Hátra van még ugye egy Zene Sóstón beszámoló, péntek este volt egy Terasz koncertek elnevezésű esemény a Művház mellett, szombaton reggel Gépészkovács Találkozó, vasárnapba nyúlóan pedig BOLDOGkisfalud Feszt. Aztán volt még egy esemény vasárnap is, de ez még titok. 🙂
A Terasz koncertről most mesélek kicsit, nem lesz külön beszámoló. Jó volt, igazi meglepetés zenével, ami nagyon tetszett. A Jazzy 287 zenélt, a Slam Poetry csapata pedig hozta közben a szöveges részeket. Jó összeállítású műsor volt, ahogy írtam tetszett a zene is.
Talán sorozat lesz a Terasz koncertek, mert a kávézó ajtajában lévő plakáton volt egy most pénteki esemény is, de nagyjából ennyi tudható róla. Nincs event, a plakát képét találtam meg, és linkeltem itt oldalt a program naptáramba.

Most pedig térjünk át a mai fő témára!
Tizennegyedik alkalommal rendezték meg hétvégén az Országos Gépészkovács Találkozót Újfehértón. Pár éve fedeztem fel, és azóta igyekszem ott lenni, mert érdekes, látványos, hagyományőrző, és mindig van valamilyen meglepetés.
Most sem volt másként, csak az én időm volt szűkre szabva. Éppen ezért elég korán érkeztem, és körbe sétálva készítgettem a képeimet tudván, hogy nem biztos, hogy a felvonulást meg tudom várni.
Csodálatos járművek voltak most is, sőt, még egy repülőgépmodell is érkezett az ország másik végéből.
Egyébként igazi repülőgép is volt, hiszen az felvonulás után Besenyei Péter tartott műrepülő bemutatót.
Volt streetfighter bemutató is, ahogy utólag a képeken láttam, még egy Pannonia is feltűnt a műsorban.
Mindjárt a képeken láthatod, nekem a majorett bemutatóval ért véget a rendezvény.
Mutatom is, mit láttam. Klikkelj a képre!
KLIKK


Zene Sóstón – No Dress Code Acoustic

Úgy háromnegyed órával a koncert kezdete előtt már az összes pad foglalt volt Sóstón, a színpad előtt. Az előző mondatból következik, hogy megérkeztek a padok a Zene Sóstón színpadához, és az is látszott, hogy a hat, vagy hét pad igencsak kevés lesz.
A No Dress Code Acoustic koncertjének kezdetére ugyanis megtelt a tér is nézőkkel, gyakorlottabbak kis székekkel érkeztek.
A zenekar repertoárját most is a Kispál, a Tankcsapda, Cseh Tamás, Dinnyés József, az LGT és… – biztosan kihagytam valakit – dalaiból állította össze.
Az ígért meglepetés pedig, hogy Tóth Pál helyét Bartha Tamás vette át a basszusgitár mögött. Pali bácsi év végén szegre akasztotta a gitárt. Nekem szerencsén volt sok-sok alkalommal hallani a játékát.
A másik meglepetés, hogy Turcsán András – boldog szülinapot! 🙂 – a cajon-ját dobszékre, és teljes dobfelszerelésre cserélte, és a lábdob kapott egy remek dobbőrt is.
Ez alkalommal Szabó István billentyűs játéka nem színesítette a dalokat, így többet kaptunk Szőke Zsolt gitár játékából.
Szóval volt néhány meglepetés, sok-sok lekes néző, és remek hangulat.
Most kicsit több képet is készítettem, ami valószínűleg a hangulat sodrásának köszönhető, és amelyeket mindjárt meg is mutatok.
Szerdán 18:30-tól a Tüneth együttes lép a Krúdy Vigadó melletti színpadra.
Most pedig lássuk a képeket, klikkelj az ittenire!
KLIKK


Zene Sóstón – AdHoc Team

Szerda délután egy jó pár éve együtt zenélő társaság, az AdHoc Team szórakoztatta a Zene Sóstón közönségét.
A megzenésített versek most is sikert arattak Sóstó fáinak árnyékában.
Pár hete láttam éppen a formáció új műsorát, melyben helyi költők versei is szerepelnek a zenekar tagjainak megzenésítésében, legközeleb pedig jövő szerdán a Vasutas Művelődési Házban találkozhatsz velük.
A Zene Sóstón szombat este fél hétkor a No Dress Code Acoustic meglepetéstől sem mentes műsorával folytatódik.
Most azonban klikkelj a képre, és nézd meg, hogyan láttam a szerda estét.
KLIKK


Zene Sóstón – Ukulele trió

Most már egészen biztosan itt a nyár, hiszen elindult a Zene Sóstón koncert sorozat a Krúdy Vigadó melletti színpadon.
A hagyományokhoz híven idén is az Ukulele trió nyitotta a programot.
A hatodik évadra méltó fedett színpadot kapott a rendezvény, amely – mint ahogy az előző nap képein a közösségi oldalon láthattuk – eső esetén menedéket nyújthat más rendezvényeknek is.
De maradjunk a Zene Sóstón-nál! Már az első percekben látható volt, hogy helyes volt a döntés a rendezvény folytatására, idén is nagy érdeklődés kíséri Sóstó élő zenés rendezvényét. (Remélem, a belvárosban sem marad el az évekig népszerű, helyi formációknak megjelenést biztosító eseménysor.)
Szóval szép új színpadi környezetben csendültek fel az ismert dalok ukulelés átiratai szombat este az Ukulele trió tolmácsolásában.
Mielőtt megmutatom a képeket elmondom, hogy augusztus közepéig, szerdán és szombaton láthatók majd élő koncertek a sóstói színpadon.
Az egy órás koncertek 18:30-kor kezdődnek, és igen változatos a műfaji választék is.
A részletes programot a linken találod, szerdán az AdHoc Team lép színpadra.
Lássuk az Ukulele trió koncert képeit, klikkelj az ittenire!
KLIKK


Kisfalucska Grillterasz & Jam Session

Talán 2019 őszén jártunk először a Kisfalucska Udvarház & Bisztróban, akkor még “véletlenül”, de alaposan megjegyeztük az utat, hogy visszataláljunk. Azóta, ha lehet mondani rendszeresen felkeressük a helyet egyrészt nyugalma, másrészt a különleges programjai miatt.
Ja, és ne felejtsem a kedves fogadtatást sem!
Nem csoda hát, hogy eddig meghirdetett idei programjaik közül kettő a listámra került, és az elsőt ki is pipáltuk szombaton.

Ahogy már megszokott tőlünk, most is időben – talán kicsit előtte is 🙂 – érkeztünk, és kis beszélgetés után finom kávé mellett gyűjtöttük a D vitamint a nyárias napsütésben.
A Kisfalucska Grillterasz & Jam Session, ahogy neve is mutatja, a remek zenei programok mellett gasztro élményt is kínált.
Én a finom házi szörppel kezdtem a sort, mégiscsak jobb ez az autóvezetéshez. De természetesen alkoholos italok is szerepeltek a kínálatban, és később Frank Chef grill ételeit is megkóstoltuk.

A zenei program “egyszálgitáros” felvezetésekkel indult.
Nahaj Péter “NahajPee” ült először a kisszínpadra, és igazán hangulatos, változatos muzsikával csalogatta a vendégeket. Őt egyébként pár hét múlva a Sky Fanatic-kal ismét láthatjuk Kisfalucskán, de erről később.

Czabányi Attila Unplugged műsora következett, ahol a gyermeknap apropóján gyermekdalok is felcsendültek.

Megérkezett Magyarország egyik legjobb blues gitárosa, Fekete Jenő is. Az ő műsora is élmény volt, nagyon örülök, hogy láthattam.

Közben felerősödött a szél, a gondos házigazdák meleg plédeket kezdtek osztogatni a vendégeknek, én pedig elsétáltam kis pótruháért az autóhoz. Ha már ott jártam, elhoztam a fotós táskámat, tehát itt kezdődik majd az album.

Az esti zenekaros koncertet az általam régebbről ismert, és igen kedvelt Blues From Hell szolgáltatta, akikkel most is színpadra lépett Hadházi László.
Fantasztikus koncert kezdődött, a táncosok is előkerültek a fűben szunyókáló szúnyogok nagy bánatára.
Az egyébként is kiváló hangulatot csak fokozta, mikor néhány dalnál Fekete Jenő is színpadra lépett.
Számomra az egyik legszebb pillanat volt, hogy akusztikus gitárjának húrszakadásánál Hadházi László azonnal átadta sajátját.
Erről a koncert részről már csak képeim lesznek, míg az akusztikus szakaszról egy videót is találsz az albumban.

Mielőtt megmutatnám a képeket, megköszönöm ismét a vendéglátást, a remek estét, a kiváló koncerteket.
Közel egy hónap múlva újra találkozunk a BOLDOGkisfalud Feszten, melyre érdemes előre megváltani a belépőt, ahogyan én is tettem. A miértre pedig választ kapsz, ha megnézed a linken a programot.
Most azonban lássuk a szombat albumát! Klikkelj az itteni képre!
KLIKK


Esztergom 3/3

Múzeumi nap, és búcsú.
Ahogy a módosított terveimben szerepelt, utolsó teljes napomon múzeumokat látogattam.
Mivel maga az egész szabadságosdi elég hirtelen jött létre, nem igazán készültem múzeumokból azon kívül, hogy “összeszedtem” őket. Még a nyitva tartásukat sem néztem meg, ezért is kellett újra terveznem.
A sorrend az útvonal optimalizálás okán adott volt, nem lehet mindig csak összevissza mászkálni hegyen-völgyön, mint az első nap lendületében.
Szóval a Keresztény Múzeumban kezdtem mindjárt 10 órakor.
Azt nyilván tudod rólam, hogy nem igazán tervezek szépruhás egyházi intézmény látogatást hétvégéimen, de “világjárásom” során általában megnézem ezeket az intézményeket.
Ebben a múzeumban is kedvesen fogadtak, itt is lehetett fényképezni, és a fotós hátizsákomat is megőrizték, míg visszatértem a közel két órás körsétámról. Igaz, adtam kis útba igazítást, hogy hol lehet ilyen több funkciós zsákot szerezni. 🙂
A belépő itt is jelképes volt, még fotójeggyel is. Ezt azért emlegetem annyit, mert a kettő együtt kevesebb volt, mint mondjuk nálunk a “standard csak belépő”.
A kiállítás rendkívüli értékeket vonultat fel, számos olyan tárgy is található a gyűjteményben, amely egyedülálló Európában.
Itt is, akárcsak bárhol a városban rengeteg információval láttak el a művészekről és az alkotásokról egyaránt annak ellenére, hogy elmondtam, meglehetősen tájékozatlan vagyok a történet szereplőit illetően.

Ahogy kiszámolhattad, ebédig ki is tartott ez a látogatás.
Délután a Balassa Bálint Múzeumban folytattam nézelődésemet.
Itt a – most már megnevezem az összeget – 340 forintos belépő megváltása után kaptam egy írást a kiállításról, egy Esztergom turisztikai térképet, és persze érdekes, és bőséges szóbeli tájékoztatást is a kiállításról. Természetesen itt is lehetett fényképezni.
A teljes gyűjtemény közel egy század része látható jelenleg. Tárgyak, eszközök a – puskázok – neolitikumtól a török kor végéig, fegyverek a hozzánk közelebb eső korokból, hajómakettek, és egy külön szobában egy csodálatos könyvgyűjtemény a 15-19. századból.

Jól elidőztem itt is, így ki kellett lépnem, hogy odaérjek a Duna Múzeumba is. Az itteni nyitva tartást benéztem kicsit, így nem sokkal zárás előtt érkeztem, de így is természetes kedvességgel fogadtak. Hálás vagyok érte.
Ez egy teljesen más jellegű kiállítás. El is mesélték mindjárt érkezéskor, hogy a Vízeum felirat – amit természetesen itthon vettem észre az egyik képemen – nem véletlen az épület falán, hiszen nem csak a Duna a témája az interaktív kiállításnak.
Induláskor, a belépőjegy mellé – mert itt mindenhol van valami meglepetés még – kaptam egy kis jegyet, amin kerek bélyegzőhely díszelgett.
Útba indításom abból állt, hogy odakísértek egy hatalmas, fából készült, sok kereket tartalmazó valamihez, melynek oldalán egy tenyér lenyomat volt. A biztatásra, hogy tegyem oda a kezem, és indulhatok is fel a lépcsőn gyorsan előkaptam a mobilomat, mert éreztem, valami érdekes fog történni. Ezt a kicsit kusza videót láthattad akkor délután a közösségi oldalamon.
Az emeletre érve következett a többi csoda. Az idő rövidsége miatt – nem akartam nagyon visszaélni a vendéglátók kedvességével – leginkább a látvány elemekre koncentráltam fényképezés közben.
A vendégszeretetre jellemző, hogy a kiállítás végén visszaérve a földszintre még mutattak egy termet, ahol egy méhészettel foglalkozó időszaki kiállítás volt.
Itt már nem fényképeztem, hanem hálásan megköszöntem a türelmüket, és “haza” sétáltam.

Másnap, reggeli és a búcsúztató zápor után még sétáltam egy kicsit a parkban, mely néhány napig mindennapjaim része volt, majd elbúcsúztam vendéglátóimtól, és haza indultam. A hazafelé IC-zés élményét pedig fedje sűrű homály.

Ez alatt a pár nap alatt kb. Home Office-os létem egy hónapját gyalogoltam le, de bármikor visszamennék, mint ahogy tervezem is, hiszen többször ennyi időt is el lehet tölteni ebben a kedves városban.
Most pedig nézd meg a záró albumomat a képre klikkelve!
KLIKK


Esztergom 2/3

Röviden: Vár, Bazilika, de nem úszod meg ennyivel. 🙂
Első napi körmenetemen kiderült, hogy ugrott az a tervem, hogy a délelőtti hűvösben szabadtér, a délutáni melegben meg a hűvös múzeumok. A múzeumok ugyanis hétfőtől szerdáig zárva vannak. Így új tervet készítettem.
Ekkor még úgy gondoltam, ez lesz a kevés lépcső napja. Nem így lett, de nem szaladok előre.
Reggeli után – hú, igen jó büfé reggelik voltak – kicsit még pihengettem, mert egyrészt a macskakövön, hegyen-völgyön sétálások olyan ízületeket is átmozgattak, amikről azt sem tudtam, hogy léteznek, másrészt 10 óráig volt időm lementeni az előző nap fotó termését.
Nyitáskor azonban már a hegyoldalban voltam pitypangot fotózva várva a várrohamra.
A külső faltól befelé haladva inkább újjáépítésnek, mint helyreállításnak tűnt a várépítés, az udvarra érve azonban újra feltűntek az eredeti falak.
Korábban hotelban, a boltban, és az utcán is tapasztaltam azt, amit itt is a pénztárban, a vendégszeretetet. Kedves, mosolygós fogadtatás, tájékoztatás, és jelképes belépő.
Bevallom, nem készültem részletesen a vár kiállításaiból, így teljesem meglepett, mennyi minden látható itt.
Nagyjából két órát bóklásztam a termekben, a kilátón, a kápolnában, míg újra az udvaron találtam magam.
Megpihentem kicsit egy padon a fák hűvösében, aztán indultam ebédelni.
Délutánra a Bazilikát terveztem, ahol komoly felújítás zajlik, de látogatható.
A pénztárnál ért a következő meglepetés. A Bazilika ingyenesen látogatható, fényképezhető. Az altemplom és a kincstár látogatásáért kell jelképes összeget fizetni. Mivel először kicsit félreértettük egymást – az altemplomban elég kevés a fény, a kincstárban pedig tilos fényképezni – ezt a belépő lehetőséget kihagytuk.
Fényképezgettem, de a Bakócz-kápolnában éppen egy csoport tartózkodott, így beszélgettünk kicsit a biztonsági őrrel. Ez a beszélgetés egy kb. fél órás tárlatvezetés lett. Fantasztikusan felkészült ember volt, és nagyon szívesen mesélt történelemről, a Bazilika történetéről, a felújításról, és mindenről. Nagyon hálás vagyok neki mindezért.
Búcsúzóul annyit mondott: Ne hagyd ki a kincstárat!
Visszatértem hát a pénztárba, és minden belépőt begyűjtöttem.
Az altemplomban igen gyors léptekkel haladtam, mert nem készültem fel az 5 (öt) fok körüli hőmérsékletre. Aztán jöttek a lépcsők, amikről azt hittem, kimaradnak ezen a napon.
A felújítás miatt a 400 körüli lépcsőfok helyett csak úgy 250 körülit kellett teljesítenem egy jó kávéért, amit a Panoráma kávézóban főztek. Jólesett megpihenni kicsit.
Innen már lefelé vezetett az út. A kincstárban eszméletlen dolgok vannak, még ha erre is számít az ember. Itt nem lehet fényképezni, de a végén úgyis rá akarlak beszélni, hogy feltétlenül nézd meg, ha arra jársz. 😉
Ismét csak jólesett megpihenni a park padján, és elnézni a távolba, ahol vagy 300 méterre látszott a szállásom tornya.
Ide tértem aztán vissza, és eszembe sem jutott este már kimozdulni innen.
A képre klikkelve követheted végig ezt a napomat kicsit több képen, mint azt élőben, a közösségi oldalon tehetted.
KLIKK


Esztergom 1/3

Mottó: Hogy hívnak kislány, mi van a kosaradban, és hová mégy?
… bár így, hogy a címmel lelőttem a megfejtést, nem sok értelme maradt.
Szóval nyaraltam kicsit, ami az első fél nap után inkább tűnt túlélőtúrának. 🙂
Mesélek.
Valamilyen iskolás koromban voltam legutóbb Esztergomban, ami eleve okot adott a nosztalgiázásra. Erre tettem még egy lapáttal, mikor a vonatozást is bevontam a körbe. Meg a buszozást is.
A 14-es buszon “áttáncoltam az éjszakát”, mert ilyen dolgokat kedvel a buszvezető a korai órákban.
Nagyon azért nem mertem kockáztatni, így az IC-t választottam a hosszú útra, amely igen jól teljesített, alig pár perc késést szedett össze a Nyugatiig, és semmi más kalandot nem hozott a jó három óra.
Miközben bámultam a tovafutó repceföldeket, és az őzekedő állatokat kiderült, hogy a kalauzok már vörös fényű lézer fegyverrel támadnak. Nyoma nincs már a három funkciós lyukasztónak, amelyről úgy egy évtizede komoly tájékoztatást kaptam.
A Nyugatiban leszállva a hangosbemondó éppen közölte, hogy 2 perc múlva indul a csatlakozó vonatom. Mivel az útra készülve nem égett a retinámba a pályaudvar térképe, így jobb híján a futó utastársaimat követtem, nem hiába.
Az Esztergomba tartó zónázó egy teljesen más világ.
Míg az IC-n a talán 6 darab plafonon lógó kijelzőn a vasúttársaság logója világított végig – talán egy matrica is elég, és olcsóbb lett volna -, kimaxolva ezzel minden tájékoztatást, itt a próbaüzemű utastájékoztató nagyon király volt. Folyamatos információ arról, hol tartunk, mikorra kellene, és mikorra érünk a következő megállóba, és onnan mivel, hova juthatunk el. Szóval ez nagyon tetszett. Meg az is, hogy szinte hangtalanul siklottunk.
Itt talán 3 perc volt az eltérés a tervezett és a valós érkezés között – természetesen a MÁV javára -, de ez említésre sem méltó szerintem. Legalábbis nem láttam harakirit elkövető vasúti alkalmazottakat. 🙂
Szóval megérkeztem Esztergomba.
Kinéztem, hogy kb. 3 kilométer az út gyalog a szállásig, az semmi. Igenám, de macskakőre gondolva elvetettem a gurulós bőröndöt, és egy jókora válltáskába tuszkoltam egy heti túlélésem minden kellékét. Igen, a laptopot, és a fotós cuccot hátizsákostól is.
Zsebemben a maps asszonya zsörtölődött, mikor úgy gondoltam, tudok egy rövidebb utat, és nagy gond nem is volt az utolsó pár száz méterig, ahol is hegymenet következett. Ez ekkor a batyummal a vállamon nagyjából annyira hiányzott már, mint mókusnak az erdőtűz.
Mégis megérkeztem, és a dolgok kezdtek jóra fordulni. Megemlítem, mert megérdemlik. A Hotel Adalbert Szent György Házban volt a szállásom, és csak ajánlani tudom őket, csak jót tudok írni róluk.
Beköltöztem, és felfrissülés után indultam is körülnézni. Mivel semmit nem akartam a vállamon tudni, így ezen a délutánon csak néhány mobilos képet készítettem.
Másnap reggeli után már turistaként keltem útra. Mivel azonban 10 előtt nem nagyon van nyitva semmi, kivéve a Coop-ot, ami ugye nem turista attrakció, hegyre fel, hegyről le-t játszottam, amolyan szabadtéri japán turistásat, amiből jónéhány kép született.
Közben kiderült, hogy nekem volt igazam előző nap a maps-szel szemben, így megtakaríthattam volna vagy 5-600 méter hegyi meneten, ha az alagúton megyek át. Ebéd után az is kiderült, hogy a szállás parkján átsétálva az étterem is vagy 50 méterre van, szemben az általam előnyben részesített körbemenés 400 méterével.
Délután – és már mindjárt a végére érek az első fejezetnek – elsétáltam a szlovák határig, hogy szép képeket készítsek a várról és a Bazilikáról, majd a korábban “oda születni kell” jelszóval elvetett hegymászást is teljesítve a Szent Tamás hegyi kápolnát is felkerestem. Kicsit furcsa volt nekem a harangszó helyett a hangszóróból megszólaló zene, de láthattad a közösségi oldalon, nem szaladtam el tőle.
Este még készítettem pár kivilágításos képet, ha már pár száz méterre laktam a látványosságtól.

Ezzel mára be is fejezem, nézegess képeket az ittenire klikkelve, ha nem dőltél még ki! 🙂
KLIKK


Fókuszban

Nyaralásom előtti hétvégén rendezte meg a Fókusz Mentő- és Segítőkutyás Egyesület Fókuszban a móka címmel az I. Jótékonysági kutyás versenynapját.
Mivel nem igazán értek ehhez, ne várd tőlem, hogy szakszerűen elmeséljem, mit láttam. Szóval voltak versenyek, bemutatók, remek társaság, napsütés.
Ha a részletekre is kíváncsi vagy, megtalálod az egyesület oldalán, amit fentebb linkeltem.

Azon a hétvégén annyi időm maradt, hogy átadjam a képeket, mert természetesen fényképeztem. 😉
Most pedig, így egy hét távlatából nálam is láthatod őket, ha klikkelsz az ittenire.
KLIKK


Tulipánfestés

Jó ideje készültem már a belváros virágainak megörökítésére, de valahogy mindig Sóstón kötöttem ki.
Aztán kedden – mivel más dolgom is volt a belvárosban – reggel összekészítettem a fotós cuccomat. Ahogy annak történnie kell, délben kezdett is beborulni, és az eső is megérkezett nemsokára.
Mire elindultam mégis, a Nap is éppen csak kapaszkodott a megyeháza tetejébe.
Kiderült, a tulipánok is kezdték már elveszíteni a türelmüket a várakozásban, így egy jó kis séta után egy viszonylag rövid albumot sikerült összeállítanom.
Nézd meg a képre klikkelve!
KLIKK