VIDOR – nyolcadik nap

Tegnap ismét időutazással indult a nap a VIDOR Fesztivál főtéri színpadán. A Kaland Old Rock hozta el a Shadows jól ismert dalait. Ritkán hallgatok ilyen zenét, így – akárcsak a Zene Sóstón alkalmával – most is jólesett kicsit visszatérni a tisztán megszólaló hangszerek világába.
A két zenekar műsora közötti szünetben Naninski és Figaro érkezett a dobogó elé, és a munkaidő végéhez közeledve a közönség létszáma is nőttön nőtt.
A nap második koncertjére a Marmunsk vállalkozott, én pedig akaratlanul is közvélemény kutatást tartottam. 🙂
Elsőként a “Hogy lehet ilyet hozni főműsoridőben!?” felkiáltó-kérdő mondattal fordultak hozzám. Éreztem, hogy vissza kell kérdeznem. “Melyik műsor tetszett eddig?” – tettem fel a váratlan kérdést. “Most jöttünk ki fél órára, de … ez a fesztivál.” – jött az értékelés. Szóval hősünk véletlenszerűen felsétál a főtérre, és ha nem Fásy mulató van, akkor eret vág magán…
Sokkal szimpatikusabb volt az asztalnál üldögélő néni megnyilvánulása, aki a műfajt “hangos zeneként” határozta meg, de nyomban hozzá is tette, “ilyen is kell, volt már az én zeném is”. És őt valóban ott látom minden nap a téren.
Nekem mindenesetre tetszett a Marmunsk koncertje, és tudtam is, mire számíthatok, mint ahogy a koncertjeikre is ezért járok. Szóval én jóléreztem magam, de ezért is mentem oda.
Mint ahogy láthatóan a pantomimesek is remekül érezték magukat most is. Imádom őket, ezért ma is egy ilyen kép lesz az albumhoz vezető.
Klikkelj rá bátran!
KLIKK

Ma biztosan sokan ellógnak a munkahelyükről, hogy megnézzék a 15:30-kor kezdődő Beat-lesz koncertet. Már a Zene Sóstón koncertjükön sem lehetett egy tűt sem elejteni a szökőkút körül, bár nem hiszem, hogy valaki is hozott magával tűt, hogy kipróbálhassa.
A 17:30-kor kezdődő Polip Band koncerten is garantált a nézőkkel megtelt tér. Utóbbi két helyi koncertjükön nem voltam ott, de most bepótolom a lemaradást.
Ünnepi pillanat lesz Csocsó bohóc érkezése is. Ő is a klasszikus VIDOR arcok egyike, örülök, hogy idén is találkozhatunk.
A VIDOR Kertbe a Carson Coma hozza el azokat a slágereket, amelyek jóval születésük – mármint a zenekar tagjainak születése – előtt ivódtak be a köztudatba, és persze saját szerzeményekkel is csábítják a közönséget.