Csakaszépre 2/3

Visszaemlékezésem második részében a VIDOR Fesztivál két középső napjának eseményét ragadom ki. Mindkét napra jellemző, hogy a nagyszínpad programjából is választottam.

A negyedik napot is távol a vidorfalu zajától, az Országzászló téri dobogónál kezdtem. Itt egy remek duó, Maci Lakatos Zoltán zongorista és Bogdán Zoltán gitáros csodálatos improvizációiban gyönyörködhettem. Ők a Double Heart, és érdemes figyelni rájuk, mert tervek szerint hamarosan újra együtt zenélnek Nyíregyházán.
A második állomás a VIDOR kert volt, ahol a múlt évben nagyon megkedvelt Beat 432 trió remek zenéjével várta a közönséget. Szívesen maradtam volna még, de a kisszínpadon is várt egy produkció, a Zoord trió, akiket egy barátom ajánlott úgy egy éve, és nagyon vártam a személyes találkozást is. Fantasztikus, nagyon különleges koncert volt, és külön öröm számomra, hogy a CD-jüket is meg tudtam venni.
Sajnos itt sem tudtam végig maradni, mert volt még egy formáció, akiket ritkán lehet látni Nyíregyházán, így visszatértem a legtávolabbi színpadhoz, és belenéztem a Mojo Men műsorába is. Ezekről az eseményekről szól a mai első fotóalbum.
KLIKK

A Karmapirinnek is ritkán nyílik lehetősége nyíregyházi fellépésre, ezúttal azonban sikerült felkerülnie a VIDOR nagyszínpadára. Idén kevés nagyszínpadi produkcióról lesz képem, így ezeket mindig külön albumba teszem majd. Ebben az esetben is ez történt. A kordon elég közel volt a színpad széléhez, így nem kellett csak a színpadfényekkel beérnem, bár azok igen látványosak voltak.
KLIKK

5. nap, első látogatásom a szépzene színpadnál. Az Ukuele Trió indította itt a koncertek sorát egyedi sláger feldolgozásaival. Ezután egy olyan koncert következett, ami nagyon régi emlékeket ébresztett bennem. A VIDOR bohócos, élőszobros, utcaszínházas, világzenés korszakában rendre előkerültek a Kőbányai Zenei Stúdió növendékeinek formációi, akik fantasztikus produkciókkal kényeztették a közönséget. 2008-ban ilyen volt az Antré. Azóta sem feledem őket. Aztán most, 10 évvel később megérkezett az Országzászló téri dobogóra és köré a GrEe, és azt mondtam, semmi nincs veszve, ha ilyen az utánpótlás. Talán az ő koncertjükön torlaszolták el legjobban a járdát a nézők, és talán ekkor méltatlankodtak legkevésbé a tovább haladni szándékozók. remélem, valaki készített videót, és előkerül majd, hogy újra láthassam, illetve találkozom még a formációval.
A délutánnak azonban még nem volt vége. A Cimbalom Brothers kisszínpadi produkciója igazából nem csak a művészek, hanem az előadás miatt is igazi, nagyszínpados produkció volt. Lisztes Jenő páldául a Royal Albert Hall-ból, a Budapest Fesztiválzenekar fellépése után érkezett a VIDOR kisszínpadra, és a Cimbaliband frontemberével, valamint testvéreikkel mutatták meg, milyen az igazi fesztiválhangulat.
Eddig tartott a délután, és erről vannak képek a most következő albumban.
KLIKK
A nagyszínpadhoz a második esti koncertre tértem vissza, hiszen Ferenczi György és az Első Pesti Rackák műsorát nem lehet elégszer látni. Ráadásul nincs két egyforma koncert, tehát bármit kihagysz, az pótolhatatlan. Nem tudok mégegy olyan formációt mondani, akik ekkora örömmel, lelkesedéssel zenélnének. Ők is külön albumot kaptak.
KLIKK

A következő napon a végére járunk a fesztiválnak.

Comments are closed.

Post Navigation