Csakaszépre 1/3

Ma induló három napos sorozatom az idei VIDOR Fesztiválra tekint vissza kevés szöveggel, és az összes publikus képpel. A bejegyzések különlegessége, hogy csak pozitív dolgokat mondok. Ilyen is kell.

Az idei fesztiválon – a múlt évihez hasonlóan – már a megnyitó előtt csalogatták a nézőket. Óriásbábosok a Bab Társulat tagjai, a Kelet Brass Band valamint egy kellemes nyári zápor toborozták a közönséget.
A bábosok a fesztivál idejére megnyitott nyilvános wctől indulva az ugyancsak ez évtől működő élelmezési részen át érkeztek a főtérre, ahol a közben eleredő eső ellenére is fergeteges vásári komédiát mutattak be. Pár éve ennek egy hosszabb változatát láttam Nagykállóban, ott is sikert arattak.
Az eső aztán fedél alá kényszerítette a nézőket, aminek folyománya a fesztivál legszebb három fotója. Ebből az albumban kettőt látsz majd.
A Kelet Brass Band így a bedíszletezett színpadról szólalt meg a lassan csendesedő esőben. Láthatóan ők sem úszták meg az elázást.
A megnyitó végéig maradtam, ahol számos információ elhangzott a fesztivál jövőjét illetően. Most pedig a nap albuma következik. Klikkelj a képre!

A fesztivál második napjára három produkciót néztem ki, amiből kettőt teljesíteni is tudtam, megtetézve mégegy fantasztikus koncerttel.
A Kell Egy Még koncertjével kezdtem a legtávolabbi színpadnál. Egyre inkább tetszik, amit a srácok csinálnak. Már első találkozásunkkor megfogott a dalaik hangzása. Az azóta eltelt időben nyilván sok gyakorlással olyan biztos hangszerkezelésre tettek szert, hogy bátran bevállaltak improvizációkat is, ami még inkább kedvelhetővé tette zenéjüket.
Ebben az évben a VIDOR kertben is volt egy-egy koncert délutánonként. A romkocsma stílusban megépített helyen stílszerűen az Art Amíg Tart adta az első koncertet. A nem fényképezésre optimalizált színpadról is találsz majd pár képet a következő albumban, ahogy a már nem a fesztiválhoz köthető Labor Café koncertjükről is.
Az albumot most is a képre klikkelve éred el.

A harmadik napon az összes utcakövés koncert elmaradt, így a nap teljes háromnegyed óráját a pantomimesek és az artisták fotózásával tölthettem. Ez volt a fesztivál legvidámabb napja, amiről az itt következő albumban emlékezem meg.
Remélem, találkozunk még.

A következő napokban – talán a címből kitalálod, hány nap lesz ez – további képek villannak fel az idei fesztiválról.