Lámpa gyújtogató

Hatalmas programkínálat jellemezte a péntek estét, nem is nagyon tudtam dönteni, hova menjek. Annyira nem, hogy mikor beültem az autóba, még nem tudtam, hol kötök ki. Úgy döntöttem, sorsolok.
A Korányin a belváros felé haladva eszembe jutott, hogy döntsön a jelzőlámpa. Amelyik irányban zöld lesz, oda megyek. A szerencse a Szmognak kedvezett, így a No Dress Code Acoustic koncertje lett a kiválasztott.
A kocsma zsúfolásig megtelt, amit jó volt látni azért is, mert szerencsére egyre többször tapasztalom, hogy végre az igényes zenére is kezdenek odafigyelni az emberek városunkban. Nem könnyű út ez a kluboknak, koncerthelyeknek, hiszen a nagy városi rendezvények jó részén még mindig elvétve hallani élő zenét. Talán egyszer itt is lesz változás. Példát majd csütörtöki ajánlómban mutatok.
A péntek esti koncertre visszatérve azért is szeretek No Dress Code koncertre járni, mert nem okoznak csalódást. Remek hangulatú estéket köszönhetek nekik, és had idézzek itt vissza egy koncert közbeni mondatomat: “Soha nem gondoltam volna, hogy valaha Tankcsapdát fogok énekelni.”
Szerencsére ez a mikrofontól távol történt, de tudvalevő hogy nem vagyok egy Tankcsapda fan.
Szóval jó este volt ez is, és bár sajnálom, hogy a többi helyre nem jutottam el, nem bántam meg, hogy hallgattam a jelzőlámpára. 🙂
Most pedig lássunk pár képet a koncertről. Klikkelj az ittenire!
KLIKK