Még ha csak

Szóval még ha csak dolgos lett volna a hétvége, ahogy azt beharangoztam, egy szavam sem lenne, hiszen azért kapom a fizetésemet. Mondjuk nem teljesen ezért, de ezt most hagyjuk.
Amikor a péntek esti koncertek alatt végig kabátban és sálban fényképeztem, éreztem, ez nem természetes. A szombati napom – már amennyire az enyém volt 🙂 – aztán annyira sikeres lett, hogy estére jobb kezem középső ujját is sikerült elvágnom, de így legalább egyedi, mikor az ég felé bökök vele. Lehet, hogy megért ennyit. 🙂
Most pedig az átizzadt takaró alól kibújva igyekszem összerakni magam és az agyam holnapra. Ma már nem kell, de holnap jól jönne.
Gyorsan összeállítok még egy montázst a péntek estéről, és elkezdem a második alváskört. Holnap találkozunk.

One thought on “Még ha csak

Comments are closed.