Honeybeast

Volt egy időszak, mikor rádiót hallgatva utaztunk reggel és este munkába és munkából, és mint tudjuk, az összes rádió listája ismétlődik legalább 8 óránként. Így elég sokszor ért az a szerencse, hogy naponta kétszer is hallhattam “A legnagyobb hős”t. Ez nagyjából meg is határozta a viszonyulásomat a Honeybeast-hez.
Telt-múlt az idő, és múlt év elején csak elkeveredtem egy koncertjükre, amitől alaposan megváltozott a véleményem. Így a szombati koncertjükre már céltudatosan mentem, mert ők is felkerültek a listára, melyen azok szerepelnek, akiknek lemezük nem fog ugyan kísérni utazásom közben, koncertjeikre azonban szívesen elmegyek alkalomadtán.
A szombati koncerthangulat olyan volt, amelyről szerintem minden koncertszervező és koncerthely üzemeltető álmodik. Remek koncert, lelkes közönség és koncert végén a színpadra többször is meghatottan visszatérő zenészek.
Ezt a hangulatot igyekszem most képeimmel visszaadni. Klikkelj az ittenire az albumban lapozgatáshoz!