Eleven

Ma kicsit kilépek az elmúlt hétvége hangulatából, de tartozom még egy bejegyzéssel, egy beszámolóval a záró napról. Ez terveim szerint pénteken jelenik majd meg sok képpel. A megszakítás oka, hogy Képeskönyvem 11. születésnapját ünnepli ma. Ilyenkor évről évre írok valami okosat, szépet, illő tehát folytatni a hagyományt.

Sokat változott a világ, a környezetem, az életem az elmúlt 11 évben, nem mondanám, hogy feltétlenül jó irányba, de akár rosszabb is lehetne. Azt mondom, eddig szerencsém volt, van még munkahelyem, van hol laknom, rendben van a családom. Ehhez képest a napi bosszúságok kevésbé tűnnek fontosnak, mégis mintha egyre inkább hatással lennének rám.
Igyekszem a hétköznapok gondját hétvégéken átlépni, több kevesebb sikerrel, bár néha úgy érzem, azért megyek, hogy magam mögött hagyjam a problémákat. Általában ez sikerül is. 🙂
Nagyjából ezek a hangulatok jelennek meg Képeskönyvemben is akár itt, akár a kevésbé kedvelt, de megkerülhetetlen közösségi oldalon, bár igyekszem a személyes dolgokat mellőzni. Most nem annyira.
Talán a környezetünkben végbemenő nem túl pozitív változásoknak köszönhető, hogy az utóbbi időben többször kérték számon rajtam Képeskönyvem tartalmát. Legtöbbször az ajánlóm tartalmát – miért nem jelent meg ez, vagy az -, amire nem biztos, hogy megnyugtató, még kevésbé népszerű válaszokat tudtam adni általában.
Létezik ugye az, hogy nem tudok valamiről. Erre az a megoldás például, hogy kapok egy értesítést az eseményről attól, aki szeretné, hogy bekerüljön. A másik – általában nehezen elfogadott válasz – hogy ajánlóm, és persze Képeskönyvem teljes tartalma szubjektív, és ezt szeretném is megtartani. Vannak tehát dolgok, amiket elvből nem ajánlok. Ezek továbbra is így lesznek, nem kell érte megsértődni senkinek. Nem tudok olyanról, hogy bárkivel is személyesen haragban lennék, tehát nem személyeknek szól a mellőzés.
Ez volt a tartalmi rész, most pedig a formai. Az elmúlt egy évben kicsit fejlesztettem fotós cuccomon, így remélem, egyre jobb minőségben sikerül dokumentálnom. Vannak továbbra is tartozásaim, elég lassú tempóban tudom helyrerakni a “korábbi évek” költözéseinek maradványait, nagy vágyam ennek befejezése, mert ettől lesz teljesen kereshető a blog. Igyekszem.
Nagyjából ennyi lett a nagy ünneplés, de kell néha ilyen áttekintés is.
Holnap ajánló, pénteken pedig LESZFeszt zárás nálam. A többit nem tudom. 🙂
A kép pedig torta helyett legyen egy 2005-ös havas.