VIDOR hűsölés

Legalábbis reményeim szerint. Az időjárás előrejelzés némi hűvössel kecsegtet, hátha bejön. Igazán jól jönne, mert az rendben van, hogy hajnalig képet dolgozok fel, de legalább utána jó lenne kicsit aludni. 🙂

Tegnap részt vehettem a VIDOR Fesztivál eddigi legjobb koncertjén. Erről nem lesz képem, de csöppet sem bánom.

Nagyon úgy tűnik nekem, hogy ami a művház előtt történik egy utólag a VIDORhoz illesztett, vagy inkább mellétett valami. Az biztos, hogy a két helyszín programját nem látta ugyanaz az ember, mert bizonyára feltűnt volna neki, hogy az egymástól száz méterre lévő koncerthelyek zavarni fogják egymást. Eddig általában a bábszínházzal párosult a Korzó koncert, nagyjából annyira volt zavaró, mint a fellépők előtt átmászkáló autók. Tegnap azonban csendes gitármuzsika lett volna a Korzónál. Nagyjából tíz percet tudtak játszani egy csendes időszakban. Győzött a hangosabb, ahogy szokott.

A következő párbajt a Milord vívta francia slágereinek második részével. Ez már kiegyenlítettebb küzdelem volt.

A Melounge duó műsorát sikerült egy csendesebb időszakban elkezdeni, így ismét élvezhettük a remek zenét. Követtük is a duót a Városalapítók szobrához, ahol nyugodt körülmények között zajlott le a második koncert.

Eszembe jutott, hogy artistás képem még nincs az idén, így felkerestem őket. Éppen egy gyerekcsoporttal voltak elfoglalva, így az igazi mutatványok holnapra maradnak. Meg a tervezett meglepetés is.

A városalapítók szobránál sor került a páva jutalmazására 🙂 ,

majd indultunk a nagyszínpadhoz. A Cimbaliband mostani produkciója nem lopta a szívembe magát. Nekem hiányzott az igazi, tőlük megszokott táncházas pörgés, bár tudom, ez egy más jellegű műsor volt.

Most gondolom, azon töröd a fejed, mi lehetett akkor az eddigi legjobb VIDOR koncert? Ez nem volt más, mint Hobo és bandája Móricz kertbeli műsora. Tegnap azt mondtam, simán nagyszínpados produkció, és ezt most is tartom. És így gondolta a rengeteg ember, aki ott volt este. Bizonyára fáradok, mert nem szántam rá magam, hogy néhány képért átküzdjem magam a tömegen. Inkább csak élveztem a kivételes koncertet.
Az pedig, hogy sok olyan arcot láttam, akiket általában nem szoktam klubokban, azt bizonyítja, hogy szükség lenne ilyen igényes koncertekre akárha csak néhány napisztáros, “élő zenés”nek beharangozott helyett is.

Ez volt a tegnap.

Ma délelőtt, ha van időd rá, 11-re gyere a Kossuth térre. A vasárnap délután megrendezésre kerülő In Memoriam SHULCZ Emlékkoncertről tudhatsz meg bővebb információkat.

A mai programom valahogy így alakul terveim szerint:
Délután úgy tűnik, a Városalapítók szobránál kezdek. Itt 15:30-tól 16:10-ig “Maci” Lakatos Zoltán és barátai játszanak.
Lesz 20 percem, hogy átérjek a Korzóhoz. 🙂
Ettől kezdve behúzódva az árnyékba hallgatom 16:40-től 17:05-ig a Greasy Hats duót,

majd 17:10-től 17:45-ig a Pán Péter együttest, akiket ugyancsak a Sóstó Serfeszten hallottam legutóbb, és igen jók voltak,

majd újra Pila és Peti, 18:30-tól 18:50-ig Greasy Hats duó.

A Kossuth téri nagyszínpad műsora ma este a Romengo és Lakatos Mónika, vendég: Dresch Mihály. Belenézve programjukba azt gondolom, nem sokáig fognak a téren tartani.

A Móricz Kert viszont Óperentzia koncerttel vár este kilenctől. Őket is régen hallottam, jó lesz kicsit feleleveníteni az élményeket.