Serfeszt – péntek

Most, hogy egy-egy napi montázzsal végigmentünk a hétvége sóstói eseményén, elkezdjük újra a kört, de mostmár a fotóalbumokkal.

Nem kis rohanás után sikerült beesnünk Sóstóra a RealMen koncertjének kezdetére. Nem kezdem el most a péntek kora délutáni rendezvények hasznosságát ecsetelni, hiszen már tudom, a turisták… Lassan már én is annak érzem magam. 🙂
Szóval odaértünk, és kész.
Néhány RealMen koncertet kihagytam mostanában, és már nagyon hiányzott a zenéjük. Persze nem nehéz lemaradni a fellépéseikről, hiszen elég sokat koncerteznek mostanában. Szerencsére elég sokan szeretik még a jó rockzenét, és az utóbbi idők sóstói rendezvényein végre nagyjából megvalósulni látom azt, amiről több éve írogatok itt. Már kezdtem azt hinni, hiába. 🙂 Persze egyáltalán nem hiszem, hogy irományaimnak bármi köze is lenne a városban történtekhez, legalábbis befolyásolás szinten, de olyan jó volt eljátszani a gondolattal. 😉
Mint ahogy jó volt együtt énekelni a fiúkkal péntek délután. Soha rosszabbul ne kezdődjön a hétvége.

Ha mindenképpen szeretnék koncepciót ráhúzni a Serfeszten történtekre, akkor talán az lehetne igaz minden napra, hogy voltak régebben együtt játszó, mondjuk patinásabb formációk, és voltak rövidebb ideje meglévő zenekarok. Szándékosan nem minősítettem más szerint, mert – bár ez igazán csak az első napra mondható el – mindegyik csapat rendkívül élvezetes előadással készült az egyre növekvő számú nézősereg fogadására. Egészen röviden csudajó koncerteket láttunk.
Ezt azért mondtam el pont a Pán Péter képei előtt, mert ez a formáció volt a nap legfiatalabb csapata, és igazán emlékezeteset alkottak. Nagyon tetszett a zenéjük.

Mondhatnám, hogy az este fő produkciója a Folkfusioné volt, de ez nem lenne igazságos a másik két zenekarral szemben, hiszen mindhárman kiváló produkciót tettek le a közönség elé, csak a Folkfusion-nak jutott a fő műsoridő. 🙂
Nekem annyira nem esett jól, hogy a hiányzó zenészeket “gépről” pótolták, én nem nagyon szeretem az ilyet, de nyilván meg volt az oka, hogy így történt.

Összességében elmondhatom, hogy három remek produkciót láthattunk pénteken Sóstón. Nagyjából ilyesmi az, aminek gyakrabban meg kellene történnie, persze nem csak az ezen a hétvégén szerephez jutott kb. tíz zenekarral, hanem folyamatosan cserélgetve a város, a környék zenekarait. A környékbeli fesztiválok, falunapok sikerei bizonyítják, hogy számos színpadérett produkció fellelhető városunkban, megyénkben. Gyakran sokkal jobbak, mint a haknisztároké.

A mai bejegyzésben három képet látsz, a három fellépő zenekar albumának egy-egy fotóját. Rájuk klikkelve az aktuális zenekar koncertjének pillanatait nézegetheted. Jönnek majd a többi nap albumai is.