2014.12.28. vasárnap, 08:31
perme (első fél) éve
A közösségi oldal üzemeltetői idén is úgy gondolták, csinálnak helyettem egy számvetést az elmúló évemről. Bár néha meglepődök, milyen sokat tudnak rólam, mégis úgy gondoltam, ezt kihagyom, és magam készítem el az értékelést.
Ami biztos, hogy ahol jártam idén oda szívesen mentem, és ami kimarad a mostani rövidkéből, arra is szívesen emlékszem, de hogy nézne ki a kb. 370 idei bejegyzés most itt egyben? 🙂
Szóval kiragadok pillanatokat, miközben végiggondolom az összeset. Szívesen teszem, mert érdekes évem volt szerencsére.
Az év első képeit Sóstón készítettem. Mit sem sejtve átsétáltam az akkor még meglévő fahídon. Nyíregyháza gyöngyszeme a sok kövezéssel, és ezáltal a sétányon gátlástalanul közlekedő autókkal számomra sokat veszített csillogásából. Sajnálom, mert szívesen pihentem itt.
Az év első koncertje a Romkerthez köthető. Az év folyamán sokszor megfordultam itt. Szeretem a helyet, mert nem akar több lenni, mint ami. Remek koncerthely, jó társasággal, és idén a hangosítás is megújult. Szerintem említem még az év folyamán. 😉
Szerencsére azt mondhatom, hagyományosan idén is megrendezték a Kuttya Fesztivált a debreceni ROncsbárban. A mostani képekkel annyira nem dicsekszem, pedig örömteli nap volt. Ezen a napon érkezett meg új fényképezőgépem. Ismerkedési est volt. 🙂
Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy téltől tavaszig sem maradtam Múzeumfalu nélkül. A páratlan rendezvénysorozat, melyben viseletbemutatókkal és tánctanulásokkal töltöttük a hideg napokat, sok új kedvelőt szerzett a Múzeumfalunak, és biztosan sokan megpróbálták elkészíteni a vendéglátás sütijeit is. Ebből az időszakból nagyon nehéz volt képet választanom, legszívesebben mindet bemásoltam volna.
Ebben az évben fedeztem fel a Kállay Gyűjtemény nagyon kedves stábját, akik emlékezetes kiállításokkal, programokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Év elején például a mackókiállítással.
Tavasszal a Sóstói Állatparkba is sikerült kijutnom, és szerencsére decemberben is meg tudtam ismételni a sétát. Utóbbiról is szép nagy fotóalbum készült, de kedvenc képemet ezen a márciusi napon kattintottam.
Nagy szomorúságomra a gőgös politika tönkretette a környék legjobb tavasznyitó rendezvényét, a Miskolci Kocsonyafesztivált. Ebben az évben így erről nincs képem, de – mivel a szállást már korábban lefoglaltuk, és nem akartam én is ütni a hoppon maradt szállásadókon – a fesztivál tervezett idejét Miskolcon töltöttük. Elég kiábrándító képeket sikerült készítenem, de nagy örömömre sikerült meglepni az éppen ezidőben Miskolcon koncertező Szüret Utczát.
Hú, még csak márciusnál járunk, és milyen sokat beszéltem már… és mennyi mindent kihagytam!
Az április elhozta városunkba Bill kapitányt. Egy fantasztikus koncerttel örvendeztetett meg bennünket most is.
Aztán következett számos jobbnál jobb koncerthétvége, és már el is érkezett a húsvét, ami természetesen a Múzeumfaluban talált. Persze nem csak engem, hanem a számtalan érdeklődőt, és nagy kedvencemet, a Kuckó Művésztanya művészeit is.
Az év első szabadtéri koncertjét is a Múzeumfaluban láttuk, ez egy fergeteges Nap koncert volt. Szerencsére ebben az évben több fellépésükön is ott voltam, és egy remek utazáson is részt vettem, de erről majd akkor.
A május elseje most is úgy alakult, hogy azt sem tudtam, hova manjek, így hát sok helyre mentem, komoly forgatókönyvet dolgoztam ki. 🙂
Természetesen a Múzeumfaluban indult a napom, majd a Mustárház következett szintén a majálisos standard részeként, ahol a VAN és a SZüret Utcza koncertje hagyott felejthetetlen emléket.
És volt még egy uticél, a Nap koncert Borbányán. Nem lehetett panasz a napra.
A május egy emlékezetes találkozással indult. Benkó Laci bácsi érkezett a Romkertbe, és ez nekem, mint valamikori omegásnak igen nagy élmény volt.
Májusban a belváros is felébredt, elérkezett az első városi rendezvény ideje- Az Akusztikus Zene Ünnepén Tünde, Pila és Bubu mellett színpadon volt a Karmapirin, és a No Techno Country Band is.
Piláék egyébként ebben az évben szerencsére igen aktívak voltak, most az egyik mocis fellépésük képét hozom ide.
A májust egy káprázatos koncerthétvége zárta, amiért Hajdúböszörmény szervezőit illeti dicséret, és ismét csak példaként állítom a rendezvényt városunk tanulni vágyói elé.
A nyár sok eseményt hozott, még ha a Nagy Nyaralás ki is maradt.
Remélem, Eger városközpontját már sikerült összerakni, mert mikor ott jártunk, nagyjából a törökdúlásra emlékeztetett. Persze azért maradt látnivaló így is.
Nyíregyházán a Múzeumok éjszakája számos érdekes programot hozott, még ha én nem is voltam toppon a dokumentálásban, és a Sóstói Múzeumfaluban is sikerült fél éjszakát eltölteni. A Szent Iván-éj idén is látványos programot hozott.
A félévet két Nyíregyházán kívüli esemény zárta. Tokajban a sárkányhajósok mérték össze tudásukat, az éjszaka pedig, amit Mádon töltöttem, örökre bevéste a látogatandó események közé a Jó éjszakát! rendezvényt.
Ezzel az első féléves visszaemlékezés végére is értem. Igen hosszúra sikerült, pedig sok eseményt kihagytam. Nemsokára folytatom a második félévvel.
[…] egy-egy kép kíséretében idelinkelem a két írást. Úgyis kimaradtak fontos események. Az első féléves beszámolóhoz legyen egy szívmelengető tavaszi botanikus kertes kép, mert a mínusz 15 fokban olyan […]