Alkalmasak és alkalmatlanok

Természetesen az Úszóalkalmatlanságok versenye, és az erről készült fotóalbum, és némi Sóstó a mai téma.
Nem tudom megállni szó nélkül azt, ami Sóstón (és persze egész Nyíregyházán) folyik.
Hónapokkal ezelőtt, nagyjából a turistaszezon kezdetén romokba döntötték szinte egész Sóstót. A strand melletti parkolót, a Sóstói tavat teljes körben, a Múzeumfalu környékét, és persze az Állatpark előtti részt is. A munkálatok azóta sem fejeződtek be.
Ismerem a szlogent, értünk, nekünk építik. De miért nem lehet úgy, hogy lerombolok egy részt, majd felépítem az új, nem feltétlenül szebb arculatot, egye fene, lehetne átadó ünnepség is, majd megyek a következő helyre, lebontom, felépítem, átadom. És így tovább. Vajon miért nem lehet így? És miért nem lehetett elkezdeni időben?
Ami “elkészült”. A Sóstói tó körbekövezése. Igaz, a tófürdő előtt kicsit hepehupás, mintha nem teljesen lenne begyakorolva a lerakás, a virágos rész teljesen kiirtva, a mellette megmaradt volt füves rész elgazosodva, a tóparton a sár az úr, nyoma nincs füvesítésnek, a fahíd és az esőházak eltűntek, és hogy visszatérjek a úszóalkalmatlanságokhoz, az érdeklődőket ismét a tófürdő immár sáros túlpartjára szorították be a tágas csónakázótó és árnyas sziget helyett, ahol a korábbi években remek hangulatú, hatalmas tömeg tudott összegyűlni.

Szerencsére a versenyben indulók idén is fantáziadúsak voltak, egy-két kivétellel mindenki új alkotással jelentkezett, és bár az induló párba válogatás olykor nem volt tekintettel az erőviszonyokra, mégis látványos versengés alakult ki.
Azt gondolom, maximális elismerés illet meg minden versenyző csapatot, hiszen rengeteg munkával öregbítették Nyíregyháza hírnevét.
És hogy csak a szépre emlékezzünk, lássuk a fotóalbumot!
Klikkelj az itt következő képre!