Múlnak, csak múlnak…

Már tizedik napja van új év, és valahogy semmit nem érzek belőle. Az átzsilipelés sem volt egy feljegyzendő dolog, és azóta is olyan ködszürke minden. Persze milyen legyen a ködös télben? Az első munkanap egy elpazarolt szabadságnap lett, aztán két nap semmiértelme kuksolás a szobában, a hét pedig a francba, már megint korán kell kelnivel indult, egy kevéssé sikeres kedd volt a folytatás, az oldott szerdát pedig a mai péntekhívó nap követi.
Lassan két hete nem volt fényképezőgép a kezemben, és egy jó koncert is hiányzik már. Valami csendes blues. Vagy egy fagyos, havas fotóséta. Vagy a kettő így együtt. 🙂