Új idő

Pár napja, mikor ezt a képet kinéztem mára, azt terveztem, valami frappáns képelemzést írok a szárnyaló időről, az új élet kezdetéről, a fogadalmak valódiságáról, szóval az újévi változásokról.
Aztán eljött az új év, és annyi történt, hogy reggel tovább volt csend az utcán.
Ekkor úgy döntöttem marad minden a régiben, még ha új is a külcsín.
Továbbra is igyekszem azt – és ki- mondani, amit gondolok, mert aki szeret ide járni, ezért szerette meg, és szeretném, ha őket továbbra is titkos, vagy valódi ismerőseimnek tudhatnám itt.
Mikor az idei megjelenést terveztem, kicsit elgondolkodtam azon, mennyire integráljam a közösségi oldalt képeskönyvembe? Hamar úgy döntöttem, hogy továbbra is két külön világnak tekintem. Ez az, ahol továbbra is minden fontos immár nyolcadik éve, a facebookon pedig a sietős ismerősöket igyekszem egy kicsit megállásra késztetni, esetleg ide csábítani. Aztán ha megéri nekik, maradnak.
Ennek megfelelően nem minden bejegyzést linkelek majd ott. Karácsonyi tapasztalat, hogy aki akart e nélkül is felkeresett.
…és akkor, mielőtt azt a pár kitartó embert is elűzném a sok dumámmal, néhány szó a képről a fentiek jegyében:
Nyíregyháza
A fotó tükrözhetné a világ két arcát, a látható és láthatatlan különbségét, a múlt és a sejtelmes jövő kapcsolatát, az ember egyik részében lakozó angyalt, esetleg sötét angyalt, Batmant órával a hátán, vagy nagyon triviálisan a szárnyaló időt.
A valóság azonban az, hogy a kép másik felébe mindenféle oszlopok, vezetékek lógtak be, ráadásul nekem így jobban tetszik.
Ugye, mennyivel szebb a mese?