Félbeszakadt koncert

Omegás voltam. Nagyjából addig igazán lelkesen, míg nem jött az LGT. Ekkor távozott Presser, és Laux, valamint Adamis Anna, mint szövegíró. Ezután egy kesergős időszak következett a zenekar életében, sértődős szövegű dalok – Hűtlen barátok például -, de egyben a bizonyítani akarás is. Ezek még jó zenék voltak. Benkő a Hammond mögött, Debreczeni az új ütemmel a doboknál.
Aztán más irányt vettek. Pár éve egy balul sikerült nyíregyházi koncerthely választás után fogadtam meg, hogy soha többet Omega koncert. Néhányan emlékezhettek az útkereszteződésben, emeletes házak között felállított színpadra. A másik csalódás a “dupla zenekar” volt. Mégegy szólógitár, mégegy billentyűs, mégegy énekes. De legalább élőben játszottak. A koncert itt számomra folytatás nélkül szakadt félbe.

Szerk.: Közben belenéztem az 1999-es koncertjükbe, amit szétvisított az XL vokál, de a 2012 márciusi debreceni koncert az igen. Respect. Különösen Debreczeninek.

A napokban többször is felidéződtek bennem ezek az emlékek. Egy máshol megjelent rövid írásom, pár negatív megtalálása, és most, a klipp láttán.
A mai kép egy lemez mellékletének “reprója”. Gombostűvel az erkély falára tűzve, Zenit, vagy talán már a Praktica géppel. A vágatlan képbe balról az erkély korlátja, jobbról egy virágtartó lóg be. 🙂