Traktoros nap

A remek péntek esti koncerthangulatból most térjünk vissza a hűvös észak német városba, Kielbe.
Ott is hétvége lesz a mai mesémben. Szombat, amikor egyetlen kötött program a reggeli volt a szállodában.
Említettem korábbi írásomban, hogy pénteken “hazafelé” buszozva traktorokat láttam a belváros sétálóutcájában. Akkor el is határoztam, szombati utam erre vezet majd.
Reggel természetesen szakadó esőre ébredtem. Ez nagyon nem lepett meg, és nem is keseregtem miatta. Gondoltam, nemsokára eláll, és sütni fog a nap. Reggeli után megnéztem, van-e még lila nyakkendője Komlanak, és úgy döntöttem, elindulok.
Az eső nagyjából 11 óra körül állt el, mikor kicsit elázva visszatértem a hotelba. A fényképezés így délutánra maradt, az esőben csak pár rövidfilmet “forgattam” telefonnal. 🙂
Az ebéd wurst volt (bocs Abdul!).
Délután aztán traktorozás. A sétálóutca hatalmas kirakodóvásárrá alakult, ahol minden volt. Koszorú, pamut, sör, wurst, virág, zenészek, és persze traktorok. Remekül telt a délután.
Az esti terv az volt, hogy visszatérünk a sörsátorhoz. Fél kilenc körül azonban a sátor hűlt helyét találtuk, és rajtunk kívül az utcán se nagyon volt ember. Maradt tehát a pályaudvar melletti ivó. Itt meglepő módon a pincérlány ránk mosolygott. Egy hét alatt ő volt a második, eltekintve a kirakodósoktól. Nem egy vidám népség.

Kiel