Most jön a tizedik (1. rész)

Nem nehéz kiszámolni, hogy ha egy rendezvény évente jelentkezik, és idén tizedik alkalommal, akkor vajon mikor volt az első? Na jó, szombat van, megmondom 🙂

2003. A legenda útjára indul
Több legenda. Egy testvérpár éppen egy Trabantot bütyköl, mikor eszükbe jut, kellene szervezni egy autós találkozót.
És tudjuk, ha egyszer egy gondolat befészkeli magát…
A fiúk a Pócsi tesók, István és Attila, a rendezvény a KGST Party, a jármű, amit bütykölnek, Zöld néven vonul be a rendezvény történetébe.

2004. Vízirevü
A második év meghozta azt, ami minden szabadtéri rendezvény szervezőjének rémálma. Esett az eső. Pedig a szervezők készültek, a résztvevők száma gyarapodott, új szórakoztató elemek is kerültek a műsorba. Természetesen a Pócsi tesók nem adták fel.

2005. A fordulat éve
A KGST Party szemszögéből azért, mert új helyszínre költözött, az én szemszögömből pedig azért, mert ettől kezdett összefonódni a nyárvégém a rendezvénnyel. Ebben az évben indult képeskönyvem, így kerültem a BuSzaCsa parkolójába egy délelőtt.
Sok-sok Trabant, Lada, kispolski. Gyönyörű járművek, szlalomverseny a parkolóban, főtengelyhajítás, kerékcsere verseny bőven 3 másodpercen túli idővel 🙂 , koncert, felvonulás. Beleszerettem 🙂

2006. A sirály éve
Erről az évről csak mesélek, mert fényképezőgépem éppen a szervizben pihent…
A helyszín továbbra is a BuSzaCsa parkoló, ami lassan kicsinek bizonyul a közel 200 résztvevő számára. A járművek között feltűnik egy autó, melyet állandó nézősereg övez. Egy Csajka gyönyörű állapotban, beszédes történelemmel.

2007. Az ötödik
Zúg a Volga, motorosok is érkeznek, látványos műsorok, szórakoztató vetélkedők, káprázatos tűzoltó bemutató, és az elmaradhatatlan felvonulás, mellyel az esküvői menet résztvevőinek figyelmét is sikerül elterelni a Kossuth téren 🙂

2008. Múlt a múltban
Kedvenc rendezvényem kedvenc helyemen, azaz KGST Party a Múzeumfaluban, meg kicsit máshol is.
Ez volt az az év, mikor kezdtem gondban lenni a dokumentálással. Annyi dolog történt annyi helyszínen, hogy komolyan csoportosítani kellett a képeket, hogy “fogyasztható” tartalom legyen belőlük. Ráadásul a rendezvény két naposra bővült, és a helyszín is változott a napokon. Nem is tudom, mit meséljek 🙂
A Múzeumfaluban készült néhány kép láttán bármelyik NDK autókatalógus készítő megnyalta volna mind a tíz ujját…

…mint ahogy ez meg is történt a gyermekvetélkedők után, persze nem a katalógusosok által 🙂

Ebben az évben sem maradtak el a műsorok, a bemutatók és a felvonulás.
A felvonulás végállomása azonban Napkor volt, a Napkorona Udvarház. A környezetből pedig egyenesen következett a másnapi őrület, a lovak és lóerők versenye.

…és itt most elvágom a mese fonalát azzal az ígérettel, hogy természetesen folytatom még. 🙂