7 13 7

2005 július 13-án hajnalban megtörtént az utolsó fejszecsapás, és úgy tűnt nem törik bele az eszköz a próbálkozásba.
Pont hét évvel ezelőtt indítottam képeskönyvemet úgy, hogy erősen ismerkedtem az eszközzel, melyet azóta is használok.
Célul azt tűztem ki, hogy egy abszolút a véleményemet, meglátásaimat tükröző, legnagyobb részt Nyíregyházával, és környékével, az itteni történésekkel foglalkozó, lehetőleg gyakran frissülő, és aktuális dolgokkal foglalkozó valamit hozok létre, és csinálom ezt mindaddig, míg értelmét látom.
Volt egy fényképezőgépem, kis szabadidőm, és hatalmas lelkesedésem.
Azóta hét év telt el, a kezdeti pár héttől eltekintve naponta legalább egy bejegyzés jelenik meg, és csendben azért elmondom, kezdek kicsit büszke lenni arra, amit összehoztam.
Sok dolog változott az idők során.
Cseréltem pár fényképezőgépet, de általában még mindig irigykedve nézegetem környezetem eszközeit.
Évről évre igyekszem csiszolni képeskönyvem megjelenésén, és a kezdeti ingyenes szolgáltatókkal vívott szélmalomharc után megenged(het)tem magamnak a saját domaint, és a saját tárhelyet. A szabadságnak persze ára van, a korábbi évek termésének költöztetése nem megy zökkenőmentesen.
Időközben munkám is egy másik városba szólított, így sok nyíregyházi dologból kimaradok, de azt hiszem, azt is eredménynek tekinthetem manapság, hogy van munkahelyem.
Továbbra is az a tervem, hogy írom a képeskönyvemet, míg lehetőségem van rá. Remélem, sokáig, sokaknak jelenthet még néhány perc kikapcsolódást Nyíregyháza hangulatképe.

Ma esti tervem pedig, hogy felkeresem a Retro Romkert Sörözőt, mert egy ideje tervezem már, és soha jobb alkalmat. 🙂 Különösen azért, mert ma a Szüret utcza lép fel itt.
Persze ennek semmi köze a szülinaphoz, de jó, hogy véletlenül egybeesik. 😉
Csapjunk bele e lecsóba!