Általában év vége felé szokás visszatekintéseket írogatni. Nálam ez általában sohasem sikerül, mert év végén azzal vagyok elfoglalva, hogyan váltsak évet. Mármint a képeskönyvemben, technikailag. Egyébként váltódik magától, mint tudjuk 🙂
Szóval normál esetben év végén szoktak mesélni a lassan mögöttünk lévő évről, hogy milyen jó volt, milyen sokat fejlődtünk, és mekkora perspektívát nyit az új év. Jönnek a bizonygató statisztikák is.
Bevallom, én is néztem néhány számot, de nagyon nem leptek meg az eredmények, hiszen itt vagyok nap mint nap, látom folyamatosan, mi történik.
Anélkül, hogy számokkal untatnálak elmondom, hogy a múlt évben kevesebb a bejegyzéseim száma, mint a korábbi évben, igaz, szürkébb is volt az évem, mint a korábbi, illetve a korábbiak. Szerencsére azért évközben néhányszor sikerült meglepődnöm azon, hogy anélkül, hogy különösebb hírverést csapnék, milyen sokan nézegetik képeskönyvemet. Köszönöm a kitartást a rendszeresen visszajáróknak, mert néha azért nem kis kihívás volt működő állapotban találni naplómat. Igaz, igyekeztem úgy irányítgatni a dolgokat, hogy valamit mindig találj, ha megtisztelsz figyelmeddel.
Sajnos Nyíregyháza életére múlt évben is kevesebb időm jutott, mint szerettem volna, és nem akarok azzal takarózni, hogy kaptál helyette Debrecent, meg vonatozást.

A fontos – illetve számomra fontos – eseményeken azért igyekeztem ott lenni. A munkahelyemen például biztosan többen megkérdőjelezik elmeállapotomat, mikor az éves szabadság-tervezésben szinte két biztos pont a Vidor Fesztivál, és a KGST Party. Múlt évben egyébként nagyjából ez a két esemény volt egyben a nyaralás is 🙂

Nem szeretném kifelejteni a felsorolásból a Múzeumfalu eseményeit sem, mert ez az a hely a városban, ahová bármikor, télen, nyáron, napsütésben, esőben, hóesésben szívesen megyek. Nem tudom megunni.
Azt gondolom, általános visszatekintésnek ennyi elég is. Tervezem, hogy bizonyos időszakokról vagy eseményekről kicsit részletesebb visszaemlékezést is írok, de ez a jövő zenéje.

Ebben az évben nagyjából olyanok lesznek a lehetőségeim, mint a múlt évben. És ez most optimizmus 😉
Szabadságom egy részét idén is a Vidor Fesztiválon szeretném eltölteni.
Idén is várom, hogy jöjjön a telefon: Augusztus végén KGST Party. Ugye ott leszel?
Tervezem, hogy ott leszek a Múzeumfaluban, mikor pogácsát sütnek, mikor megkóstoljuk Magyarországot, és mikor Szent Iván éjjelén tábortüzek gyúlnak.
És idén is tervezem a nyaralást oda, ahová múlt évben is terveztem 🙂
Röviden ennyi.
Találkozzunk idén is minden nap!