Sztrájk és munka

Régen vasutaztam már.
Legalábbis itt.
Olvasom a hírportálon, vasutasék tervezik a lassan szokásos őszi gulyáspartyjukat.
Nem, ez nem valamiféle csapatépítés.
Ez a ki tud jobb gulyást főzni munkaidőben verseny, azaz a sztrájk.
Egy ideje IC-vel járok dolgozni, mert így reggel a remek közlekedésnek köszönhetően (ez most a Volán) egy órával tovább aludhatok.
Szóval IC-vel járok, amivel minden nap törtenik valami.
Ha egy hét 5 munkanapjából háromszor késik, azt lehet rendszeresnek nevezni szerintem.
Az is érdekes, ahogy összeáll a szerelvény.
Hol az étkezőkocsi, hol az első osztályú, hol a dohányzó kocsi hiányzik, hol a kalauz gondolja úgy, ma másik lesz a dohányzó.
Minap mindezt összevonták.
Késett, hiányzott az első osztályú és a dohányzó kocsi.
Az utasközpontúság csúcsa pedig: első osztályú kocsi nélkül érkeztünk Debrecenbe.
A hangosbeszelőből a következő hangzott fel:
Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy a Hajdú Intercity első osztályú kocsi nélkül közlekedik.
Kérjük utasainkat, keressenek helyet maguknak.

Végülis megfizették a keresés árát…
Szóval lenne mit tenni munkaidőben.
Az egyik utastárs azt mondta, gyúrnak a sztrájkra.
Úgy tűnik, felkészültek.
Mostantól ismét láthatod a sztrájkinfót, a nem vasutasoknak (tehát a dolgozni akaróknak) pedig linkeltem az Oszkárt.