Haladék

Bár egy hét haladékot kaptunk, és mégis beugrott a szakszervezet vezetőinek, mi az a ballagás, mégis közreadom a minap írtakat, mert alapjában azért nem változtak a dolgok. Nagyjából a farkas és a nyuszi meséjét parodizálják Gaskóék elég félresikerülten. És most valakin megint nincs sapka.
Ráadásul néha igazuk is lehet, de olyan módon kommunikálják, hogy lassan az is megutálja őket, aki vonatot sem látott még. Persze ezzel nincsenek egyedül…
De lássuk, mit írtam minap.
Sajnos a vasutasok főideológusát ismét elkapta a roham, és ismét nem volt mellette senki, hogy segítsen.
Így történhetett, hogy olyan állapotba került, hogy nem tudta, mi a ballagás.
Volt már hasonló állapotban nemrég…
Egyébként igaza van.
O időben szólt, miért is nem pakolják át a ballagást úgy, ahogy ő elképzeli?
Ez tarthatatlan!
Már a karácsonyt sem akarták máskorra átrakni a gazok, pedig ő akkor is szervezett sztrájkot.
Mindenki ellene van.
Ezt a tehetetlen országot!
Csoda, hogy itt tartunk?
Semmi összetartás!
Mennyiből tartana pár ezer családnak átszervezni az életét erre a pár napra?
Erre sem képesek!
Mindent a vasutasoknak kell csinálni.
Meg amúgy is. Megszorítás van, elvtársak, szerk., bár… micsoda dolog az, hogy utazgatnátok? Persze! Csak mondjátok, hogy ballagás, és közben elutaztok a három napra összevissza. Fogadjunk, hogy még a családok is össze akarnak jönni erre a pár napra. Hogy képzelitek, hogy ehhez a vasút csak úgy asszisztál? Ne takarítsuk ki még a vasúti kocsit is? Még mit nem?
Mikor jön már el az az idő, mikor végre nyugodtan semmittehet a foteljában, számolgathatja milliós fizetését, amit azért kap, hogy tovább züllessze a munkahelyét, és csak kiadja a közleményt, a pünkösd hétfő most szerdára esik, időben szólok…