Helyett

Nézzük akkor, mit is kapsz szombati VIDOR beszámoló helyett?
Valami olyasmit, aminek annyi köze van a VIDORhoz, hogy zene, és hogy a VIdámság és Derű sugárzik a szereplők arcán ORszágszerte, ahol megfordulnak 😀

klikk a képre

Persze a mai ajánlót azért nem hagyom ki. 😉
A vasárnapi ebéd után kicsit megpihenve ismét érdemes elindulni a belvárosba.
Már 3 óra körül elkezdődnek a műsorok, hogy felvezessék az esti nagyszínpados produkciókat.
7 órától a Méta folkzenéje zengi be a teret. A hagyományos hangszereket túl megszólal az ütőgardon is.
Őket a portugál blues, a fado új csillaga, Ana Moura követi.
A különleges hangfekvésű énekesnő bizonyára magával ragadja majd Nyíregyháza közönségét is.


Nem egyszerű

A péntek nem volt egy egyszerű nap.
Délelőtt elvégeztem az utolsó ellenőrzéseket a fotóscuccomon.
Kíváncsi vagyok, mit felejtettem el.
Nagyjából felépítettem egy tervet, amit egyébként ritkán szoktam.
Most azonban annyi esemény volt várható, hogy nem lehetett csak úgy nekiindulni.
Tehát a terv:
Kora délután érdemes elindulni itthonról, mert fel kell térképezni a VIDOR helyszíneket.
Délután 4 óra, Mustárház.
Fair Play, Shortbus Circus, Jurij koncertek úgy majdnem este 7-ig.
Innen nyomás a Kossuth térre, mert indul a fesztivál.
Közben a Luther közbe is el kellene nézni, mert ott meg MeLounge duo és Fire koncert.
Ez volt tehát a terv.
Nézzük, mi vált valóra?

Időben elindultam, így volt lehetőségem még benézni a Kossuth térre.
Jó érzés volt újra itt lenni.
A Mustárházba is pontosan érkeztem, a Fair Play beállására.
Itt három remek koncertet láttam, részletesen, képekkel majd VIDOR után.
A főtérre visszaérve már jókora embersereg fogadott.
Itt a rövid megnyitó után a Söndörgő együttes muzsikált.
Hogy is mondjam… nem igazán fogott meg, így elindultam a Luther közbe.
Összefutottam néhány ismerőssel, és mire odaértem, a nagy csend fogadott.
Visszafelé volt kollégáimnak volt éppen szünete, így egészen a koncert végéig sikerült elbeszélgetnünk.
Habib Koité koncertje viszont fergeteges volt.
Igazi sodró afrikai zene, különleges hangzásvilággal.


Lesz majd album is a koncertről, de a VIDORhéten csak egy-két képet teszek fel minden nap.
A visszatekintés után pedig lássuk a mát.
Érdemes már három körül a belvárosba érned, mert valahogy meg kellene kerítened a Véső utcát.
Nekem nem sikerült a nyomára bukkanni, de az lesz az, ahol Szalóki Ágit és a Folkfusiont találod.
Ágira emlékezhetsz az előző VIDOR zárónapjáról.
Herczku Ágnes, Szalóki Ági, és Bognár Szilvia. Megvan?
Hoppá! Adós vagyok még a debreceni Herczku Ágnes koncert beszámolójával is.
Majd VIDOR után. Jó? 😉
Azt hiszem, megéri még elnézni a Városalapítók szobrához (tudod, OTP oldala), itt is érdekes zenék lesznek.
Este pedig a nagyszínpadon igazi mezőségi népzenét hallgathatsz a Magyarpalatkai Banda tolmácsolásában.
Ezt követően pedig a Londonból érkező Ska Cubano pörgeti a hangulatot.
Én ezenközben remek baráti társaságban töltöm a délutánt, estét.
Azt, hogy holnap mit kapsz VIDOR beszámoló helyett, majd meglátod 😉


A törpe és a nyelviskola

Kicsit feltorlódtak az események.
Jól éreztem, hogy a KGST Party után szabadságon kell lennem.
Így éppen volt időm a fotók feldolgozására, és mire a VIDOR kezdődik – mondjuk – tiszta lappal indulhatok.
Mondom, kezdődik a VIDOR.
Mondom, VIDOR!
Mert a múlt évi elég szerencsétlen névváltoztatási kísérlet után ismét visszatért régi kedvencünk.
Előző évben ugyancsak a Premier Fotón keseregtem a névváltoztatáson.
Indítsuk el ezzel az írással az idei fesztivált, és felejtsük is el, hogy valaha máshogy hívták…

A törpe és a nyelviskola

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szomorú város.
Csendes, szélfútta város volt, lakói szerették, rendben tartották régesrégi házait.
Történt egyszer, hogy egy őszi reggelen egy törpe érkezett a városba.
Megállt a főtéren, körülnézett, és üzent barátainak.
Hamarosan nagy sürgés-forgás vette kezdetét a téren.

Nappal mutatványosok, kikiáltók, este csepürágók, muzsikusok verték fel az álmos kis várost.
Egy hétig tartott a mulatság, aztán a törpe és barátai eltűntek.
A város újra élte szürke mindennapjait, de lakói titokban számolták a napokat.
Várták az őszt, hátha ismét eljön a kisember.
Így is lett.
Az első sárguló levelekkel megérkezett a törpe, és barátai, és újra vidámság költözött a városba.
Utcáinak kövén a kátyúkat színes rajzok díszítették, lelkes fiatalok az élet bölcs dolgait üzenték a világnak.
Mindenki boldog volt.
Mikor egy hét után a törpe összepakolt, a város már tudta, jövőre is várhatja.
Így ment ez évekig. Jött az ősz, a társaság, a vidámság.
A város pedig szívébe zárta a törpét.
Aztán egyik nyárvégén a kisember szólt, ismét jönne, ha lehet.
Tudod törpe az a baj, hogy mi közben egy nagy társaság tagjai lettünk, és hiába szeretnek téged a városlakók, ha nem tanulsz idegen nyelveket, nem jönnek el a távoli barátaink.
A törpe szerette a várost, visszagondolt a hosszú évekre, a nevetős, vidám éjszakába nyúló mulatságokba.
Eszébe jutott, hogy akivel összefutott a városban, mindig volt számára egy mosolya.
Sóhajtott egy nagyot, és beiratkozott a nyelviskolába.
A városlakók pedig lelkesen biztatják, ha összefutnak vele a téren: Good Luck, VIDOR!

…ez volt a múlt.
Nézzük a jelent.
Ma tehát kezdetét veszi az idei VIDOR Fesztivál.
Terveim szerint naponta beszámolok majd az eseményekről.
Talán észrevetted a bal felső sarokban a VIDOR emblémát.
Nos, oda klikkelve minden nap az aktuális zenei – tehát ingyenes – műsorhoz jutsz majd.
(Akinek sikerült színházjegyhez jutnia, úgyis tudja, mit néz meg… és mit hagy ki 😀 )

Ma a megnyitó után Söndörgő együttes műsorát láthatod, majd a minden bizonnyal rendkívüli élményt nyújtó Habib Koité különleges afrikai zenéjét élvezheted.


Archív

Vége hát az idei év beszámolóinak.
Kicsit visszatekintve beszúrok egy írást, mely a jubileumi 5. KGST Party-ról jelent meg a Premier Fotón.
Ott azóta már nem olvasható, úgy gondoltam, egy évre ezzel az írással búcsúzom a partytól.

A legkeletibb találkozó

Évről évre elérkezik az a nap, amikor százával gyűlnek össze városunkban a valamikori keleti blokkban gyártott járművek, és gazdáik.
Az idei az ötödik év, mikor ez történik.

Bizonyára sokan kitalálták már, miről beszélek. Igen, a KGST Party néven évente megrendezésre kerülő keleti autós- és motoros találkozóról.

Két fáradhatatlan fiatalember fejéből pattant ki az ötlet, hogy ha márkatalálkozót nehéz is lenne összehozni az ország e távoli zugában, azért egy bővebb körre kiterjesztve a csoportot bizonyára meg lehet mozgatni járművet, és gazdáját.

Melyik autó is a legnépszerűbb az országban? Kérdezhették maguktól öt éve. Bizony a Trabant. Nosza, gyűjtsük melléjük a testvéreket, unokatestvéreket!
Valahogy így születhetett meg a KGST Party ötlete.

A Pócsi tesók – István és Attila – nyomban szervezkedni is kezdtek, és 2003-ban sikerült is megrendezni az első találkozót.
És láták, hogy ez jó. Így hát a következő évben újult erővel, és ettől kezdve új helyszínen, a Bujtosi Szabadidőcsarnok parkolójában szervezték az összejövetelt.
Komoly feladat ám ez, hiszen nem kevés pénzt, időt, fáradtságot igényel.

Ahogy az évek teltek, egyre nagyobb híre lett a rendezvénynek. Egyre távolabbról érkeztek résztvevők, egyre szebb, furcsább, különlegesebb járművek fordultak meg a partyn.
Így érkeztünk el az idei év augusztus 25.-jééhez, amikor is a fülledt, borús ég alatt már reggel kilenckor számtalan jármű álldogált a BuSzaCsa parkolójában, és percről percre újabbak érkeztek.

Talán tíz óra lehetett, mikor sor került a hivatalos megnyitóra. Volt miről szólni, hiszen az elmúlt egy évben jelentős dolgok történtek.
A Trabantok 50. születésnapjukat ünnepelték. Nyíregyházáról is útra kelt egy lelkes kis csapat Zwickauba. Országos visszhangja volt az eseménynek, vezető médiák is többször foglalkoztak vele. Igazán jó hírverés volt ez a városnak is.
Erről beszélt Nyíregyháza alpolgármestere is a megnyitójában.

Aztán kezdetét vette a Party. A látogatók nem csak az ekkorra már százszámra megjelent járműveket csodálhatták, hanem a hagyományokhoz híven idén is számtalan vetélkedő, játék tarkította a nap eseményeit, és ne feledkezzünk el a bemutatókról sem.

Láthattak az érdeklődők majorett- és break dance bemutatót, elleshették a polírozás csínját-bínját, szlalomozhattak homokfutóval, guríthattak pótkereket, húzhatták egymást tolikocsival, kipróbálhatták a rendőrség ütközés szimulátorát, és ehettek lángost versenyszerűen.
A bátrabbak levegőbe emelkedhettek néhány percre a tűzoltóság kosaras autójának segítségével, de volt tűzoltóbemutató is.

A nap fénypontjaként a résztvevők felvonulással mutaták meg magukat a városnak, majd szlalomverseny zárta a programok sorát.

Ha nálam szeretnél bővebben olvasni az 5.-ről, ide klikkelve megteheted.
És ha már itt tartok, az idei bejegyzéseket is összefogom.


…és a lóerők

Nincs mese, lassan meg kell válaszolnom a korábbi kérdést.
Eljutottunk az utolsó albumhoz.
Itt kiderül, bármennyire is jó erőben voltak a motoros járművek, mégiscsak a paciké lett a győzelem.
És nem csak a paciké.
Valamennyien, akik részt vettünk a 6. KGST Partyn nyertesnek érezhetjük magunkat.
István, és Attila ismét olyan programot szerveztek, amelyről a 007 eljöveteléig lehet majd beszélni.
Köszönet nekik mindezért.
Nézzük meg az utolsó albumot, és találkozzunk egy év múlva a James Bondság jegyében szervezendő 007. KGST Partyn. 😉

klikk a képre


A lovakat legyőzik ugye?

A kérdésre még nem adom meg a választ.
Ha ott voltál, tudod, ha nem, … akkor nem 🙂
Tehát KGST Party második nap.
Ja, ha már nap…
Napkor, Napkorona Udvarház a második nap helyszíne.
És persze van egy Napkelet panzió is.
Abban a büszke tudatban, hogy tudom, hova kell menni, elindultam.
Megérkezve a Napkelet panzióhoz kezdtem gyanút fogni, hogy rossz helyen járok.
Itt azonban hamar megnyugtattak, a falu stimmel, bár nekem a másik végén kellene lennem.
Semmi baj, gondoltam.
Az idő kellemes, átsétálok.
Közben úgyis érkeznek majd az autók, stoppolok.
Úgy nagyjából a templomba igyekvő fél falu nézett hülyének.
A falu közepén az okot is megtudtam.
Az autósok egy másik úton érkeznek Nyíregyháza felől.
Hacsak el nem téved valamelyik, esélyem nincs stoppolni.
De ekkor már kifelé tartottam az erdőből (illetve a faluból).
Aztán mégiscsak érkezett egy autó. 🙂
…és még így sem maradtam le semmiről.
Elsőként a lovasfogatok szántották a remek pályát, majd a motorhajtású járművek következtek, utána pedig a párbaj.
A vetélkedést olykor Zetor kapitány futása szakította meg.

klikk a képre


Hosszú az út…

…a Pókláb erdőn át.
Jut eszembe azonnal a P. Mobil zenéje a címről.
De a koncertek majd hétvégétől, most a KGST Party beszámolók idejét éljük.
Itt is az első nap utolsó beszámolójánál tartunk, ami persze nem az utolsó esemény volt a napon, de ebbe mégegyszer nem mennék bele 🙂
Lássuk tehát, hogyan is zajlott a felvonulás.
Pár perccel indulás előtt sikerült helyet kapnom a már korábban említett Barkasban.
Nyomban ezután el is siettem a bejárathoz indulást fényképezni.
Itt stoppoltam aztán az említett járművet, hogy aztán az anyósülésről fényképezgethessek az úton.
Az útvonal jó hosszúra sikeredett, és a résztvevők száma is meghaladta a kétszázat.
A rendőrökre nem kis feladat hárult a menet biztosításával.
Az útvonal – majd láthatod – a következő volt:
Múzeumfalu – Sóstói út – Kossuth – Rákóczi – Mező – Vasgyár – Széchenyi – Zrínyi – Luther – Bocskai – Hunyadi utca – Vay Ádám körút – Dózsa György utca – Ferenc körút – Sóstói út – Múzeumfalu.
Lássuk!

klikk a képre


A megérdemelt

Ez lehetne akár büntetés, akár pihenés, de most a jutalomról lesz szó.
Persze a felvonulás képei is jönnek majd, mert megérdemled 😀 , de majd később.
Kicsit felborítva a sorrendet most az első nap zárásáról számolok be.
Eddig ilyenkor mindenki elkezdett pakolászni, és élményekkel telve elindult hazafelé.
Idén ez is másként volt.
De menjünk szépen sorjába (kihagyva persze a felvonulást 😉 ).
Tehát a felvonulásról visszatérve a Múzeumfaluba néhány jármű a színpad előtt helyezkedett el.
Nem is véletlenül.
Dolgozott ugyanis napközben egy zsűri, melynek tagjai különböző kategóriákban ítéltek oda díjakat.
No, ezek átadása zárta a KGST Party első napját.
És mivel a nézők is megérdemelték, hatalmas mennyiségű ajándékot is szétosztottak a Pócsi tesók.
Megemlékeztünk még a fáradhatatlan szervezők munkájáról, aztán mindenki elvonult pihenni kicsit.
Volt, aki megszokott pihe-puhi ágyába, és volt, aki a Napkorona Udvarház vendégszeretetét élvezve Napkoron sátorozva múlatta az éjszakát.

klikk a képre


Süsü visszatér


Láthattál már tűzoltós képet a KGST Party beszámolóinak sorában.
A Múzeumfalu adottságaiból következően a múlt évihez hasonló tüzes bemutatóra nem volt lehetőség.
Ehelyett a rekkenő hőségben igencsak jóleső vizesblokk 🙂 hűsítette a vállalkozó szellemű nézőket.
De volt még amerikai foci, break és néptánc, sőt, műsoron kívül menyasszonyfotózás is.

klikk a képre


Játszani is…

Voltál már KGST Partyn?
Nem?
Akkor neked talán új, hogy minden találkozót játékok, vetélkedők fűszereznek.
Így volt ez most is mindkét nap.
De a második napról majd akkor.
Első nap csak UFO-k szelték át a Múzeumfalu egét, csak apró gyermekek gurigáztak autókerekekkel, csak lópatkók röpködtek, csak krémessel kenték össze magukat azok, akiknek autógumival nem sikerült, csak jégkrém evésen drukkoltunk, hogy lenyeli, vagy nem nyeli, csak fura duplababettával száguldoztak a füvön.
…és még mindig nem tudsz mindent.
Jönnek még albumok az első napról.

klikk a képre


A vasak

Ahogy leírtam a címet, mindjárt el is gondolkodtam, hogy talán ez kicsit kirekesztő lehet ebben a társaságban.
De természetesen én a kedvenc Trabijaimat is a vasak közé sorolom 🙂
Jönnek tehát a KGST Party járművei, bármiből is készültek.
Mindjárt az elején megemlékeznék egy Barkasról, és a benne utazó társaságról.

Köszönöm, hogy veletek utazhattam körbe a várost a felvonuláson.
Remélem, szerencsésen hazaérkeztetek.
Meg kell említsem a Lada Niva-s “különítményt, akik olyan könnyedén másztak fel autóikkal a domboldalra, hogy hirtelen azt hittem, én gyalog ugyanilyen simán felmegyek.

Sokakat kiemelhetnék még.
A tuningolt csodákat, a gyönyörűen gyári állapotba állítottakat, a veteránokat, és persze a kétkerekűeket is.
Ehelyett jöjjenek sorra mind.

klikk a képre

Ezzel a képsorral még koránt sem vagyunk túl az első nap eseményein.
Ezek “csak” a járművek a füves pályán. 😉


.

A hét a KGST Party jegyében zajlik, ahogy látod, hogy aztán átadja a helyét a VIDOR Fesztiválnak.
Közben péntek délután még a Mustárházba is érdemes elnézni, ahol három – az eddigi tapasztalataim szerint – remek koncerttel hangolódhatsz a VIDORra.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Jönnek tehát a KGST Party fotóalbumai.
Igen, több.
Különféle kategóriákba válogattam őket és folyamatosan írok majd a történésekről.
Napindításnak egy kép az első napról, a Múzeumfaluból.


Most akkor tüzet, vagy vizet?


Emlékszel? Igen, Süsü a sárkány mondta annak idején.
Szóval ég a szemem, de jól haladok a fotóválogatással.
Vannak nálam ügyesebbek, láttam már néhány videót, és képet is a KGST Partyról.
Én pedig oltom a tüzet 😀


Megállni tilos!

Azaz 6. KGST Party, 2. nap.
Tehát sikerült odatalálnom Napkorra, de ez egy hosszú történet 🙂
Ez a nap a lovak és lóerők versenyeként íródik be a legkeletibb autóstalálkozók történetébe.
A fotósok pedig minden bizonnyal a Nagy homokviharok napjaként jegyzik majd. 😉

Sok kép sok albumban a napokban, meg a bővebb beszámoló is.


KGST Party

Néhány kép mutatóba a KGST Party tegnapi napjáról.
Ha odatalálok Napkorra, lesz ma is. 🙂


A jövőbe nézve…

…elmondhatom, hogy mindjárt indulok a Múzeumfaluba, a KGST Party-ra.
Addig még rendezem a fotóimat, de már látom, nem készül el az album.
Így most ismét egy táncos kép jön.
Választhattam volna másik táncost, vagy galambot, esti koncertest, vagy tűzijátékost, bringást, vagy indiánost.
Most ezt a táncosat választottam.
De legalább láthatod, mi vár még rád. 😉


Foci

Egyik szombat délelőtt próbára tettem a fényképezőgépemet, és magamat egy sportrendezvényen.
Ma egy focibajnokság képeit nézegetheted.
klikk a képre


.

Egy publikus kép tegnapról.


Járókelők

Hajnalok hajnalán rendezgetem a napokban készült képeket.
Azért ilyenkor, mert tegnap, mikor hazaértem már nem volt kedvem hozzá, inkább aludtam.
Ebből – és persze a pancser ébresztőbeállításomból – adódóan ma sikerült igen korán ébrednem.
Persze jó ez, KV, nyugalom, csend 🙂
Szóval tegnap mégsem voltam a debreceni elővirágkarneváli műsorokon, akadt kis céges meló.
Ma viszont irány Tokaj.
Addig meg gyorsan rendezem a fotókat, ki tudja, mit tartogat még a hét?
Így rendezgetés közben akadtam erre a képre:

Írok majd az utcai kerékpárversenyről, meg az erre fittyet hányó templomos lovaginákról, de most más jutott eszembe.
Hétvégén, ahogy oldalt a linken is látod, a Rock 66 ad otthont az idei Járókelő találkozónak.
Csábító ajánlat az 500 Ft-os bérlet a teljes időtartamra, az ingyenes sátorozás, és persze a zenekarok.
Én – már ha ez érdekel valakit 😉 – a pénteket a munkahelyemen töltöm, előreláthatólag elég hosszú nap lesz.
Aztán elkezdődik a szabadságom.
A szombat természetesen a KGST Party.


Csak kettő


Ízelítőül két képet láthatsz a tegnap délutánból.
Felül a fergeteges lett Levina Táncegyüttes, itt az írás
mellett pedig Herczku Ágnes és Nikola Parov
műsorából ellesett képet láthatod.
Nem bántam meg, hogy kicsit tovább maradtam Debrecenben.