Madártávlat

Jöjjön hát a tegnapi magyarázat.
Nézd meg jól ezt a képet:

OK.
Most fordítsd fejjel lefelé a monitorodat 🙂

Így ni.
És akkor mesélek keveset a Pulykanapokról.
Június első szombat-vasárnapja.
Nagy sütés-főzés Debrecenben, a Kossuth tér környékén
Mellé még kirakodóvásár, meg könyvünnep.
Nincs ezzel így semmi baj, hangulatos, remekül el lehet tölteni az időt.
Nézelődni, vásárolgatni, enni, inni.
Ezt is tesszük, és igyekszünk ignorálni a műsorközlő – hogy mondjam finoman – gyenge humorát.
Sikerül remek könyveket vásárolni, meg az indiánok is zenélnek egy mellékutcában.
Aztán jön – a már szertartásosnak tekinthető – perec/sör.
Békésen üldögélve falatozunk, mikor elkezdődik a déli műsor.
Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy ez cigányzene.
Alapból ez illik is a rendezvényhez.
Illetve illene, ha az lenne.
De hogy ezt a társaságot honnan szalasztották?
Nem hiszem, hogy ezt a trágár, vulgáris, obszcén nótázást hívják polgári szórakozásnak a kálvinista Rómában.
Ez mindenesetre így sikerült.
Elmenekültünk, és én csak másnap délelőtt tértem vissza pár percre.
A képek azért ennél jobb hangulatot festenek.
Sőt, olyat, amilyenre vártunk…
klikk a képre