Zenéljünk

A hely: Mustárház.
Az időpont: május 17.
Az alkalom: Amatőr zenei tehetségkutató verseny.
A résztvevők a fellépés sorrendjében: Nitro, Északi Pályaudvar, Rockstone, Creep, Hátsó Bejárat, Zumbeispiel, Cassiopeia, Fair Play, Face Down, Shortbus Circus, REC, Hate, Peanut Project, Lélekmátrix, Hipertónia, Fuzz Meh.

Én a Hátsó Bejárat végefelé értem oda sajnos, így kihagytam a Creep-et.
Állítólag nagyon jók voltak.
Képek a Zumbeispiel-lel kezdődnek az albumban.

Lássuk a helyezetteket:
6. helyezett a REC (közben rájöttem, a Lovardában láttam őket korábban, a Rocksuli koncerten),

5. a Fair Play (jó zene, különleges az egy számra beugró énekes),

4. a Peanut Project (egyedi hangszerek, hangszerelés, előadásmód),

3. Shortbus Circus (nekem a legjobban az ő zenéjük tetszett, kiemelkedő volt a gitáros-énekes srác – nem a képen lévő, hanem a világos pólós),

2. Zumbeispiel (pörgős bulizene),

1. helyezett pedig a Creep.
Róluk sajnos nincs fotóm.

Mindenképpen meg kell említenem a Fuzz Meh formációt is, mert nagyon ígéretesek.
Azt hiszem, talán az apró hangszer kezelési probléma miatt csúsztak ki az első hatból.
Én azonban őket teszem be linkképnek a fotóalbumhoz.
Ne feledd, két hét múlva nyárindító koncertek a Mustárházban!
klikk a képre


Újratervezés… újratervezés

Nem, nincs GPS-em.
Magamtól igyekszem megtalálni céljaimat 😉

Reggel viszonylag korán keltem.
Köszönhető ez annak is, hogy este igyekeztem tanulni, így igazán korán sikerült elaludnom 🙂

A héten az egyik vizsga utáni kiértékelésen azt mondja a mester:
– Tulajdonképpen jó a válasz kolléga, csak van egy lépés még előtte, ezért mégis egy másik a helyes.
– Biztosan a helyes válasznál aludtam be, és annál riadtam fel, amelyiket bejelöltem. – mondtam, mert valóban fogalmam sem volt róla, hogy a helyes választ életemben láttam már valahol.

Szóval korán keltem, és gyorsan elterveztem a napomat.
Aztán gyorsan újraterveztem, mert elsőre kihagytam a tanulást 😉
Szóval ébresztő, bolt, (valami, amit nem mondok el még, mert akkor lehet, hogy nem sikerül), kis idő a Robinson dombon, anyukám meglátogatása, és tanulás tanulás tanulás.

A bolt.
Nem csak az én ötletem volt a boltba menés.
A fél városé.
Majdnem mindent megvettem, amit összeírtam.
Pedig a papírt is elvittem magammal 🙂

A valami.
Elnéztem a helyre, ahol a valami történik majd (remélem).
Kiderült, 10-től számítanak látogatókra.

Újratervezés.

Bolt OK.
Haza, KV, blog. (itt tartok)
Robinson domb.
A valami.
Anyukám.
Tanulás, tanulás… (na jó, mégegyszer tanulás)

És hogy rád mi vár itt?

Lesz egy album valamikor napközben.
Meg tudnám mondani, hogy mikor, de nem mondom. 😉


A hét képe :-)


.

Nem volt jó napom.
Ma sem.
Sosem voltam egy szórakozóhely teraszán üldögélő.
Ma este fél nyolc körül szétrohadva, büdösen, a busz üléséhez ragadva mégis irígykedve néztem az Omnia teraszán üldögélőket.
Nem, nem akartam leszállni, és leülni egy sör mellé.
Nem akartam leszállni a következő megállónál sem, amikor láttam, valamilyen rendezvény van a Kossuth téren.
Csak hazaérni, és letusolni akartam.
Akárcsak tegnap, tegnapelőtt…


Mosolyturné

Ezzel a képpel még leplezem, hogy nincs időm megcsinálni az albumot a kutyakiállításról, meg a mustárházas tehetségkutatóról, de már nem húzhatom sokáig 😉


.


.

ön majd a kutyavilág, de előbb még szaporítom a Cégér bejegyzésemet.
Van még néhány kinézett furcsa cégtáblám, csak nem akarom kutya(illetve busz)futtában lefényképezni.
Most mindenesetre itt egy dizájnos példány 🙂


Csak vidáman

Kitalálhattad, eljutottam a kutyakiállításra vasárnap.
Majd megmutatom a többi képet is 😉


Meleg lesz ma


Újra plakát






Pénteken egy furcsa plakátozási szokásról írtam.
Most látszólag az ellenkezőjéről.
Kutyakiállítást rendeznek ma a Múzeumfaluban.
Erről hét közben találtam is jó néhány plakátot a városban.
Meg is nyugodtam, végre a helyére került az események hírverése.

Aztán – mikor próbáltam a Programajánlómba linkelni – kiderült, hogy szinte semmilyen információ nincs a neten az eseményről.
Pedig azt hiszem, az ilyen hírverési lehetőséget nem kellene kihagyni.

…és ha már itt tartunk, bizonyára idén is lesz Fesztivál az állatokért 😉

Most pedig irány a kutyakiállítás!


Pünkösd késő

Nem mondom, hogy utolérem magam, de legalább nem felejtek el dolgokat.
Legalábbis nem véglegesen 🙂
Ahogy elkezdtem vágni a mustárházas képeket, eszembe jutott, hogy a pünkösdi albummal is lógok még.
Illetve lógtam eddig. 😉
Volt ugye a májusfa állítás, amit praktikusan május elsején végeztek el a Múzeumfaluban.
Erről a fenti linken láthatsz képeket.
Mint tudjuk, semmi nem áll örökké 🙂
Így hát pünkösdkor a majálisihoz hasonlóan jó hangulatú nap keretében táncolták ki a fát.
Persze a kitáncolás nem tartott egész nap, sok más érdekes dolog történt még.
Ezekről nézegethetsz fotóalbumot, ha a legalsó képre klikkelsz.


klikk a képre


Plakátharc

Nem igazán tetszik a buszvárókba “kicelluxozott” hirdetések látványa.
Egy részük valamilyen otthoni barkácsmunka, ilyen-olyan nyomtatókon kinyomtatva.
Más részük nyomdában készített – persze jórészt mindenféle ízlést nélkülöző – fércmunka.
Ennél jobban csak azt utálom, mikor elhivatottak a lépcsőházat ragasztgatják tele mindenféle vackokkal, és ha szóváteszem, én vagyok a szemét, aki gátolja a közérdekű információk terjedését.
Ezek általában a “lakásokat vennék” típusú vállalkozási hirdetések…

Ma reggel – na jó, még nem volt teljesen reggel – igyekeztem megközelíteni a buszmegállót.
A megállóban egy tanulóautó állt meg éppen.
Aztán kipattant belőle az oktató, és sietni kezdett a váró felé.
No – gondoltam – neki korán elege lett a tanítványból.
Aztán furcsa dolog történt.
A remek dróthálós váró oldaláról lendülettel letépett egy celluxozott lapot, összegyűrte, majd sietve a kukába dobta (legalább nem mellé).
Aztán visszaült a kocsiba, és tanulósan elelelinduldultak.
Megnéztem a “kerítésen” maradt foszlányt.
Egy autósiskola hirdetésének maradványa volt.
A tanulóautón nem annak az iskolának a táblája díszlett.

A tanulóvezető pedig ma reggel is tanult valamit…


.

Megvagyok.
Meg a mai vizsgám is 🙂
Meg az ADSL-em is.
Mondjuk ő már 12 után megvolt.
Úgyhogy jöhet a hétvége. 😉


Hajnali T-kwon-do

Tudom, hogy eredetileg Taekwon-do-nak hívják a küzdősportot.
Én más írásmódot alkalmaztam, mert érzékeltetni akartam a hajnali helyzetet, mikor is meghalt az ADSL-em.
Ez az állapot azóta is tart.
Majd jövök 🙂


Legyen neked karácsony

Olvasom a “hírt”.
Gyermeknap lesz a belvárosban.
Ez eddig rendben is van.
A város kis pénzecskéjéből költ a gyermekekre.
Ami azonban kiakaszt, az a háttér.
Azt írja az újság: a Korzó és a város közös gyermeknapot rendez.
Hogy is van ez?
Külön-külön értem.
A város gyermeknapot rendez, mert illik kicsit foglalkozni a városlakókkal.
Az üzletház reklámozni akarja magát, kibérli a közterületet jó pénzért (remélem), és reklámozza kereskedelmi tevékenységét.
Olyan ízléstelenül, ahogy multihoz illik, a gyerekeken keresztül.
De hogy jön ahhoz a város, hogy támogassa ezt a reklámot?

Mondjuk a szarkofágért cserébe a tulajdonos lekövezte a környéket.
Mondjuk, hogy jó üzlet volt mindenkinek.
Mondjuk valamiért kicsit nagyobb lett a szarkofág, mint ahogy tervezték.
Mondják, majd megszokjuk.
Mondjuk én nem takartam volna el a művelődési ház összes ablakát egy kereskedelmi reklámmal.
Mondjuk én a művelődési házat arra használnám, amiért készült.
Mondjuk gyermeknapot szervezni.
Mondjuk én a gyermeknapon nem támogatnám egy vállalkozás reklámját.
Mondjuk én nagyon ízléstelennek tartom azt írni egy gyermeknapi programba, hogy aki a szarkofág üzletházban gyermeknapon ezer forint felett vásárol…
No, ehhez nem kéne adni a nevét a városnak.



Ahogy a reggel indult, nagyjából úgy is folytatódott a nap. Semmi különös nem történt napközben.
Délután pedig túljutottam a rettegett vizsgán is.
Nem hiszek a csodákban, így nem tudom mire vélni a történteket 🙂
A héten már csak egy lesz…
Aztán éppen nem áztam el az állomásra menet.
Éppen volt időm helyjegyet venni.
Éppen készítettem pár képet.
Éppen elértem az IC-t.
Éppen hazaértem, mielőtt itthon is ömleni kezdett az eső.
Ja, és a tegnapi irányzatot követve ma hazafelé szándékosan választottam zenét.
“Okos, nagyon okos
Okos, roppant okos
Okos, igen, okos
Okos, jajj, de okos” 😀


.

Szerencsésen indult a reggel.
Nem aludtam el, bár az ébredésem (értsd telefonébresztő) után vagy 15 perc kiesett az életemből.
Azért csak elkészültem, és útközben jókora meglepetések értek.
Talán mondtam már, tekintélyes mennyiségű zenét tartok a telefonomon, és véletlen lejátszásra van állítva.
Így folyamatos meglepetések érnek. 🙂
Tegnap hazafelé a vonaton a félötöstömegben a következő hangzott fel:

“Annyira szeretek menni egyedül valahová.
Valahonnan el és onnan meg máshová.
Az út feléig még néha visszanézni
De onnan már az van, hogy végre odaérni.”

Aztán ma reggel a buszhoz sétálva kedvenc Médium zeném, a Rémkirály ébresztett.
Nyomban utána pedig Dire Straits, majd a Bye bye Johnny a Kopaszkutya albumról.
Ezek után akár jöhet is a délutáni vizsga. 🙂


.

Jó sok olyan olvasás után, amiből úgy érzem, nem sok maradt meg a fejemben, pedig holnap nagy szükségem lenne rá, kicsit mást is olvasgattam, ami hosszabb lett, mint amire számítottam, de nagyon érdekes volt, de ennél hosszabb mondatot akkor sem tudok most írni. 😉
Ja, hazafelé megfejtettem a hajnali plakátokat is.
Hétfő Este Blues Band és Óperentzia az Arsenalban szombaton, Talamba pénteken 18 órától a művházban 1500 Ft-os belépővel, vasárnap pedig a Múzeumfaluban a kutyakiállítás.
Majd oldalra is kiírom alvás után. 🙂
Jó éjt!


.


A hajnal fényei

Említett napszakban buszozva futtában láttam néhány plakátot.
Igyekszem megtudni, mikor lesz Hétfő Este Blues Band és Óperentzia az Arsenalban, mikor, és hol lesz Talamba, valamint mikor lesz a Múzeumfaluban a kutyakiállítás.
Ehhez közelebb kell majd mennem a plakátokhoz, a buszt viszont nem én vezetem 🙂