Kori – Günter 40

Debrecen, Lovarda, 2007. november 2.
Szinte napra pontosan egy éve ugyanitt voltunk koncerten.
Ez volt a Pandora’s Box búcsúkoncertje.
Idén, egy alkalomra ismét összeállt a legendás formáció, és még néhány más csapat, előadó is eljött, hogy köszöntse a 40. születésnapját ünneplő Koroknai Árpádot, és Sándor Józsefet.
Érdekesen hangzanak így a nevek. Tehát Kori, és Günter 🙂

Jóval kapunyitás után, úgy háromnegyed hét körül érkeztünk.
A színpadon az Electric Eden melegítette a megjelenteket.
Ekkor még elég kevesen voltunk, de azért volt már ismerős.
Lehetett kicsit beszélgetni, és ekkor kaptam a már említett koncertfelvételt is.
A melegítő bandát az Időgép váltotta.
Érdeklődve vártam őket, és nem is kellett csalódnom.
A saját számaik nagyon tetszettek, jól is szóltak, de talán Whitesnake-et nem kellett volna játszaniuk.
Remek volt az ének, és a szólógitáros is kiemelkedőt nyújtott.
Van Halen dalnak viszont örültem.
Ugorjunk 😉
Úgy nyolc óra körül jelent meg a színpadon Kori, és ezt követően éjfél utánig minden formációban énekelt.
Fogalmam nincs, hogy bírta…
Tehát Acoustic Gallery.
Ahogy a névből sejteni lehet, akusztikus hangszerek társaságában folytatódik a koncert.
Ebben a formációban lép fel vendégként Sári Évi, és Lukács László.
És mégegy meglepetés, a Dancing Queen az Abbától… persze Korival, és Évivel.
Újabb rövid szünet.
Évi és Kori marad, a társak cserélődnek.
És a műfaj is változik kicsit.
A Hair tovább emeli a hangulatot, meghozza a napfényt és a közönség is egyre gyülekezik.
A következő beállás után kis történelem.
No nem megyünk vissza az ókori Egyiptomba, és az ókorba sem.
Csak úgy a kilencvenes évekbe, Debrecenbe.
Szfinx néven működött itt egy csapat.
És most ismét működtek.

Szerk.: 10.11. Kiemelés valaki kedvéért, aki lehet, hogy elolvasta az írást végig, mégis hiányolt valamit. Mint ahogy én is hiányolok egy választ egy mailre egy éve… 🙁
Benne jártunk már az estében, mikor nyelvet is váltottak a fellépők.
A Whitesnake Project előadásában mi mást is hallottunk volna, mint Whitesnake dalokat.
Illetve volt egy Deep Purple is, de ez azért nem meglepő fehér kígyó környezetben. 😉

Apropó, fehér kígyó.
Nos, ekkor adta meg magát az első készlet akksim a fényképezőgépben.
A fehér kígyó elszívta az erejét, de szerencsére most jobban készültem, mint a Prognózisra. Ismét kis szünet, és már jött is a P. Box.
Egy év szünet után.
Jó volt újra hallgatni a régi dalokat.
Jó volt a tömeggel együtt énekelni.
És jó volt hallgatni, mikor két szám között a közönség rákezdte:
“Boldog, boldog, boldog születésnapot!
Kívánom, hogy legyen még sok ilyen szép napod!”
Legyen!

klikk