Az év utolsó napjaiban igyekszünk némi számvetést tenni, picit visszanézni, picit elgondolkodni. Visszaidézni az év elmúlt szilveszter fogadalmait, melyekből – ahogy szokott – szinte semmi nem valósult meg :-), sóhajtani egy nagyot és megállapítani, a következő biztosan nehezebb lesz.
Jönnek a “jó lenne, ha jövőre…”, “jó lenne, ha jövőre is…”, vagy a “legalább jövőre ne…” gondolatok. A “csak rajtam múlik” optimizmusát felváltja a “rajtam is múlik” megalkuvása.
Aztán felnézünk, ki az ablakon a távoli havas messzeségbe, “Na, majdcsak lesz valahogy!” dünnyögjük, aztán betoljuk a tepsit a sütőbe, és elégetünk egy kis gázt… az olcsóbbikból…

Kicsit meglepve olvasom a SZON 20:11-es hírének címét.
Ne menjünk bele, hogy ha így lenne igaz, az jó, vagy rossz lenne nekünk, nem osztanám meg ezzel az olvasótáboromat 🙂
Ugyanez okból nem megyek bele a valós cikk értékelésébe sem.
Ha ráklikkelsz a hírkivágásra, elolvashatod, megítélheted az írás tartalmát… meg persze említett személy tevékenységét is, és ehhez sem a cikk, sem a tevék nem kellenek 🙂

klikk a hírre

Már a múlt évben is érdekes írásokat olvashatott, aki felkereste az Index-Kelet Íródiák rovatát.
Ezt a jó hagyományt szerencsére folytatja a portál, így a kibővült szerzőgárdának hála többnyire remek írásokat olvashatunk.
Az elv, hogy szerkesztetlenül, javítatlanul, a szerző szerint közlik az írásokat, dicséretes.
Felelős megnyilatkozásra, átgondolt odafigyelésre ösztönzik a jövő – maiaknál jórészt már most is felkészültebb – publicistáit.
Nem ünneprontásnak szánom ezt az ajánlót – mint ahogy nyilván szerzője sem annak szánta a mi karácsonyunkról szóló írását -, sokkal inkább elgondolkodtatónak…
Ahogy én is elgondolkodtam rajta, és kollégám egy gondolata jutott eszembe: nem egy mikulás jön a gyerekekhez, hanem A Mikulás…