Tag Archives: Pécs

Pécs – egy hét a városban. 7. rész

Befejező részéhez érkezett pécsi beszámolóm. A mai két fotóalbummal kerekké válik az egy hetes történet.
Ma Pécs belvárosában ténfergünk kicsit mintegy elbúcsúzva egy időre a várostól. Nagyon jól választottam, nagyon jó időt fogtam ki, és nagyon maradtam volna még.
Első albumom több napi bóklászás eredménye, hiszen alig volt olyan nap, hogy ne jártam volna a belvárosban, és soha nem mozdultam ki fényképezőgép nélkül.
Az album első képe éppen a kimozdulás pillanata. Alig pár méterrel szállásom bejáratától készült, hogy sajnáltassam magam, milyen meredek utcákat kellett rónom. 🙂
Aztán pár kép alatt leérünk a belvárosba, és körözgetünk kicsit a főtéren.
Nagyon teszettek a “fedett” utcák, amit például az albumhoz vezető képen is látsz, a vízfolyások, vagy hogy is nevezzem őket, és a régi épületek, utcák hangulata.
Néhány mobiltelefonos esti kép is helyet kapott az albumban, aztán a visszaút következik a szállásomhoz. Az Aradi vértanúk útja a szobrokkal, az emlékművel.
Ezt az utat követheted a képeken, ha klikkelsz az ittenire.
KLIKK

Ott tartózkodásom második napjának délutánján a Bazár teraszának ernyője alatt egy korsó sör mellett élveztem a verőfényes napsütést, és nézegettem, milyen programok lesznek a városban, miközben gyermekek, felnőttek érkeztek a főtérre kezükben harmonikával.
Kiderült, a Pécsi Harmonika Fesztivál résztvevői adnak majd amolyan beharangozó koncertet.
Ennek a koncertnek a képeit láthatod a következő fotóalbumban. Klikkelj a képre!
KLIKK

Ezekkel a képekkel egy időre búcsút veszünk Pécstől. Szívesen visszatérnék még, hiszen számtalan hely felkeresésére nem maradt időm. Meglátjuk, mit hoz a jövő.

Pécs – egy hét a városban. 6. rész

Azt írja a tájékoztató, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed megtekintésére egy teljes napot is érdemes szánni. Így is indultam el.
A régi porcelángyár területén 2011-ben átadott látványosság szabadon körbejárható, csak a kiállítások megtekintéséhez kell belépőt fizetni. A hatalmas terület bejárása így is majdnem egy napba került.
Hazudnék, ha azt mondanám, feltétlenül tetszett a színkavalkád, leginkább a következő fotóalbum végefelé látható régi gyárépületeknél időztem sokat, de ha arra jársz, mindenképpen érdemes egy látogatást tenni.
Addig pedig nézegetheted a képeket a fotóalbumomban. 🙂 Klikkelj az itt jévőre!
KLIKK

Pécs – egy hét a városban. 5. rész

Elnézve az időjárást azt kell mondjam, igen nagy szerencsém volt, hogy egy hetes pécsi őszölésemre fölöslegesen cipeltem pulóvert és kabátot. De nem csak ezért esik jól most feleleveníteni két nap eseményeit.
Bár a terveimben elsők között jelent meg, szinte az utolsó pillanatban, vasárnap sikerült feljutnom Pécs talán legszebb városrészébe Tettyére. Kicsit olvasgattam természetesen a helyről, mielőtt elindultam, és tudtam, egy teljes napra tervezhetem a programot itt.
Lusta voltam, így autóbusszal érkeztem a városrész gyönyörű őszi színekben pompázó parkjához. Körbejártam a romokat, felmentem a kilátóba, ami elég furcsa volt számomra a romok között.
Kirándulásom következő pontja a Pintér kert volt. Az arborétum a hegyoldalban található, így jó kis túra is egyben a bejárása. A fáradozás jutalma azonbana csodálatos kilátás. A bejáratnál számos tájékoztató írást is kaptam. Itt is kedves volt a fogadtatás. A bejárás végén jólesett megpihenni az arborétum szomszédságában lévő teraszon.
Közel sem volt még vége azonban a napnak. Utam a Havi-hegyig vezetett, ahonnan csodálatos kilátás nyílt Pécs városára. A nap azonban véges volt, így a Mésztufa-barlangra már nem maradt időm.
Eddig tart a mai első fotóalbumom, a képre klikkelve nézheted meg Tettye képeit, aztán pedig feljebb mászunk a hegyen.
KLIKK

Ha Pécs, akkor Misinatető. A hegy tetején álló tv torony a város egyik szimbóluma, nem hagyhattam hát ki, hogy felkeressem.
Maga a hegytető okozott némi csalódást. Az épületek jó része nagyon rossz állapotban, zárva van, a toronyba, a kilátóba azonban fel lehet menni. Ez az album azonban most elég rövid lesz, a párás levegőben most egy tekercs filmnyi képet készítettem.
Emlékszel pár nappal ezelőtti állatkerti beszámolómra? Ott említettem, hogy fölfelé nézve látható a Misinatető. Ebből következik, hogy fentről is látható az állatkert. Itt például, azon a képen, ami a fotóalbumhoz vezet. Klikkelj rá bátran!
KLIKK

Pécs – egy hét a városban. 4. rész

Ebben az esős időben mit is tehetnénk mást, minthogy elautózunk a verőfényes napsütésbe.
Pécsi őszi nyaralásomon az a megtiszteltetés ért, hogy egy autóversenyt is a helyembe hoztak. Ottlétemkor került ugyanis megrendezésre az 51. Mecsek Rallye.
Persze ez nyilván véletlen, hiszen minden véletlen volt utam során. Szerencsés véletlenek egybeesése.
Szóval úgy szerda körül tudtam meg, hogy hétvégén lesz a verseny, és hogy Pécs főteréről rajtol majd a Historic EB és OB mezőnye. Ékkor már tudatosan szerveztem a programomat úgy, hogy ott legyek a rajtnál. Már dél körül a főtéren lézengtem, így az autók gyülekezőjéről is van néhány képem. Külön érdekes volt, mikor az autók közé megérkezett a turistákat furikázó “kisvonat”, amely a rajt közben a mezőny egy részét is megelőzte.
Tehát a mai fotóalbumom első részében a gyülekező képeit, nagyobb részében a rajtot láthatod, végül pedig – mert elég szerencsés hetem volt – némi utcai versenyautózást is sikerült megörökítenem. Vasárnap ugyanis a Tettére igyekezve pont5 szembe találtam magam néhány autóval.
Ez az album jutott tehát a mai esős délutánra. Klikkewlj a képre!
KLIKK

Pécs – egy hét a városban. 3. rész

Ha vasárnap, akkor mi sem lehetne aktuálisabb téma, mint amit most megmutatok?
Viszonylag kevés épületbe mentem be az egy hét alatt és így is sok dolog kimaradt még a szabadban. Vissza kell majd térni még. 🙂
Szóval ma két albummal, két vallási helyre látogatunk el. Az egyik a Pécsi Székesegyház, a másik a Jakováli Hasszán-dzsámi és minaret. Egyik helyre sem vallási célok vezettek.

Kezdjük az utóbbival. Egy “erremégnemjártam” séta során jutottam el a dzsámiba. Ez nem a város főterén található, oda most nem jutottam be.
A Jakováli Hasszán-dzsámi különlegessége, hogy közvetlenül mellette minaret is található. Sajnos ez állapota miatt nem látogatható, a dzsámiban és a hozzáépített volt kórházban lévő kiállításhoz azonban színvonalas idegenvezetést is kaptunk.
Készítettem néhány képet a séta során, melyeket az ittenire klikkelve nézhetsz meg.
KLIKK

Többször elmondott történet fűződik a Székesegyházhoz, ez volt az egyik ok, amiért bakancslistámon szerepelt a pécsi visszatérés. Mégis majdnem kimaradt a belső fotózás. Mikor arra jártam, mindig jókora csoportokba botlottam, ahhoz nem volt kedvem, hogy kerülgessem őket. Hétfő az utolsó napom volt a városban. Ez általában “mindenzárvaaturistáknak” nap szokott lenni, így először fényképezőgép nélkül indultam le a városközpontba. Aztán az ajtóból visszafordultam. Mikor a sétatére jártam, hirtelen elhatározásból felmentem a Székesegyház oldalához. Senki nem járt a környéken, de be lehetett menni. Megválthattam a belépőjegyet, és fényképezni is lehetett. Mondták, jönnek majd tv-sek. Jót vigyorogtam. Volt már ilyen pár tíz éve.
Aztán valóban megérkeztek, és fényárba borult a Székesegyház. Eljött az én időm is. Nagyjából fél óráig volt ilyen jó dolgom, aztán felsétáltam a toronyba.
Nagyjából ez a története a most következő fotóalbumnak. Klikkelj a képre, amely még a fényár előtt készült!
KLIKK

Pécs – egy hét a városban. 2. rész

Nyíregyházán biztosan eszembe nem jutna szombaton elindulni a Vadasparkba, mert akkora a tömeg ilyenkor, hogy értelmetlen. Sokkal inkább esélyes bármelyik hétköznap.
Nos, úgy alakult, hogy a Pécsi Állatkertre szombat reggel került sor. Mondjuk nem nagyon néztem a múlt héten, mikor milyen nap van. 🙂
Vadon a város felett a zoo jelmondata, és valóban. Ha lefelé nézek, a várost látom, ha fölfelé, a Misinatetőt. Szóval érdekes környezet.
Az állatkert bejárati része jókora beton épület. Nekem kicsit idegen volt a tájtól, remélem, a nyíregyházi látogatócentrum nem ilyen jellegű lesz, nem nagyon hiányzik több beton már Sóstóról.
De visszatérve a Pécs Zoo-hoz, a vendégeket kedvesen fogadják a bejáratnál – ami egyébként minden pécsi találkozásnál igaz volt a Coop boltot kivéve, de oda nem mentem többet -, tájékozottak, segítőkészek, figyelmesek voltak. A kapott információk birtokában hamar megterveztem az útvonalamat, és meg is kezdtem pár órás sétámat.
Az állatkert szerényebb állatállománnyal rendelkezik, mint a nyíregyházi, viszont gondozott, sok látványetetés is van napközben, szóval törődnek a látogatókkal. Sok tájékoztató tábla van, játszóteret is építettek az egyik fennsíkon, és néhány étel-ital ellátó is van kicsit félreesően az állatoktól. Szerintem ez így jó, és az árakkal sincsenek elszállva.
Szóval jót sétáltam kellemesen telt az idő az őszi napsütésben.
Van ám sok képem is a kirándulásról, amit az ittenire klikkelve érsz el. Lesz még néhány bejegyzés jópár kép a következő napokban is.
KLIKK

Pécs – egy hét a városban. 1. rész

Jópár nap szabadságom beragadt, az év vége közeledtével kellett találni megoldást az idő – lehetőleg hasznos – eltöltésére. A bakancslistámon elég régi tétel volt visszatérni Pécsre, úgy gondoltam, kipipálom ezt a tételt. 🙂
A címből érezheted, elég jól sikerült, ha több részes beszámolót tervezek. Valójában az egy hét alatt nem szakadt le a vállamról a fotóstáska, a vállam annál inkább esténként. Tanulság: sose vigyél hegyre oldaltáskát.
Eredeti terveim szerint egy időrendi képsort mutattam volna, de aztán úgy döntöttem, sokkal érdekesebb egy tematikus albumsor. Így egy-egy albumba, beszámolóba különböző napokon készült képek is kerülhettek, így viszont nem látszik a “mindentlátniakarok” kapkodása. 🙂

A hosszú bevezető után induljunk egy sétára! Már a szállásra vezető úton elhatároztam, a Kálvária dombon kezdem pár napos pécsi életemet. Ez azért is tűnt jó ötletnek, mert pár száz méterre volt szállásomtól, és a csodálatos őszi sétaúton kívül, ami a dombtetőre vezet, a városra is nagyon szép kilátás nyílt.
A fotóalbum képeinek első része itt készült. Szállásomtól két út vezetett a belvárosba. A bomb az egyik oldal volt, elindultam hát a másik oldal felé. Az útról, ahol végigsétáltam, egy másik albumban lesznek képek, a mostani képsor a Barbakánhoz vezető várfalnál folytatódik.
Érdekes kettősség, ahogy sétálsz a fal mellett, a másik oldalon pedig autók, buszok gurulnak el melletted. Pár méter, pár évszázad. Majd kis távolba nézés a várfalról, merz alföldi gyerek mindenre felmászik, ami kiáll a földből. Aztán el az úttól egy őszi színben pompázó parkon át. Jobbra-balra műemlékek, ahová be kellene menni, de nem most, vagy ki tudja, mikor. Lesz, ahová visszatérek majd.
Utam lassan a belváros felé visz, de ez majd egy másik történet, másik album lesz.
Látsz néhány piros linket az írásban. Ezek azokhoz a webhelyekhez visznek, amelyekből én is olvasgattam, tervezgettem utam során. érdemes ezeken is elidőzni kicsit.
Ha térképen is meg akarod nézni a mai séta útvonalát, ide klikkelve megteheted.
Majd pedig a képre klikkelve eljutsz a fotóalbumomhoz is. Az albumhoz vezeő képet a buszmebálló padján megpihenve készítettem.
Jövök majd a folytatással.
KLIKK

Ennyi

Vagy talán néhány képpel több is lesz? 🙂
Meglátjuk majd. Ilyen volt a múlt hetem, és bármikor újra kezdeném.

Rejtvény

Mára egy kép, amin valami furcsa. Mi az? 🙂

Emlék

Úgy egy hete írtam ilyen titokzatosan a Facebook oldalamon:

Azóta lassan oldódnak a titkok, bár maradt még. Mindenesetre a sárga kép megismétléséhez most nem kellett szűrőt tenni a gépre. Jó visszaidézni azt az időt, és jó lenne, ha abból a társaságból még mindenki itt lehetne köztünk…