Rockusztik

Ezen a szép napfényes hétfői napon elkezdem kibontani a tegnapi montázs képkockáit.
Ma Debrecenbe, az Incognito-ba látogatunk, ahol különleges zenei élmény várt, amire a bejegyzés címéből is következtethetsz. Érdeklődéssel néztem végig a Karmapirin akusztikus műsorának felvételét, amit pár nappal korábban, a Chloé-ban készítettek, de bevallom, ettől függetlenül is készültem a debreceni koncertre.
Az Inco hangulata nagyon jó volt ehhez a műsorhoz is, olyan baráti összejövetel hangulata volt az egésznek. Ezt én azért is kedvelem, mert teljesen eltávolodik a stúdió hangzástól. Persze ez esetben a hangzás nem csak ezért volt más, mint a lemezen. A zeneanyagot ugyanis szelídebbre hangolták, és a gitárfutamok is akusztikus gitáron szólaltak meg. Tetszett a zene is, a hangulat pedig az Incoban megszokott parádés lett most is.
Néhány képet már láthattál az estéről, köszönöm Andinak az áthangolást. Nálam végül mégis színesek maradtak a képek, rövid volt a hétvége. 😉 Az itteni képre klikkelve nézheted végig az albumot.
KLIKK

One Thought on “Rockusztik

  1. Pingback: Két hosszú nap | perme képeskönyve – blog

Post Navigation